ELS� EL�AD�S

Az ember visszat�r�s�r�l – Torna, t�nc, sport

Egy k�rdez� a reinkarn�ci�val kapcsolatban �rdekl�dik: hogy van az, hogy ma sokkal t�bb ember �l a F�ld�n, mint r�gebben?

Egy m�sik k�rd�s: mi�rt szeretnek az emberek forogni, ak�r t�nc k�zben, ak�r m�s alkalommal? A kutya is, ha elszaladt, visszat�r a kiindul�si hely�re, �s aki elt�ved az erd�ben vagy k�d�s id�ben, az mindig ugyanoda �rkezik vissza.

Dr. Steiner:

Ez nagyon �rdekes k�rd�s! El�sz�r az els� k�rd�sre v�laszolok, ami a reinkarn�ci�ra vonatkozik. Az antropoz�fiai szellemtudom�ny tanulm�nyoz�sa k�zben megtudjuk, hogy minden ma �l� ember �t�lt m�r sz�mos f�ldi �letet, �s el�tte �ll m�g egy sor f�ldi �let. Egysz�val az emberi l�lek mindig visszat�r.

Nem szabad azonban azt k�pzelni, hogy ennek b�rmi k�ze lenne ahhoz, amit a r�gi id�kben hittek, hogy az ember valamikor �llati testben �lt, vagy ehhez hasonl�kat. Ilyet csak az ellens�geink �ll�tanak. Err�l sz� sincs. Viszont k�t ellenvet�st tehet�nk az ember ism�tl�d� megtestes�l�seivel kapcsolatban. A k�rdez� az egyik ellenvet�sre utalt.

�ltal�nosan elterjedt n�zet, hogy a F�ld n�pess�ge s�r�s�dik, hogy Eur�p�ban ma l�nyegesen t�bb ember �l, mint p�ld�ul 150 �vvel ezel�tt. Ugye, erre vonatkozik a k�rd�s?

�gy gondolja teh�t, hogy ha visszafel� k�vetn�nk a jelenleg a F�ld�n �l�k el�z� �let�t, akkor t�l nagy sz�m lenne az eredm�ny? Akkor azt kellene mondanunk, hogy r�gen sokkal kevesebb ember �lt a F�ld�n, most pedig sokkal t�bben vagyunk. Hogyan lehets�ges, hogy az egykori emberek mai testben jelennek meg? Ez teh�t a k�rd�s, amit gyakran feltesznek. Eszerint t�l sok ember �l ma ahhoz, hogy azt mondhassuk: m�r el�z�leg is itt �ltek.

Nos, k�rem, erre vonatkoz�an t�bbf�le dolgot kell tekintetbe venn�nk. Vegy�k els�sorban a statisztik�kat. Ezeket csak bizonyos ter�letekre vonatkoz�an �ll�tj�k �ssze, f�leg ott, ahol a n�pess�g felt�n�en s�r�s�dik. Ez�ltal �gy t�nik, mintha a F�ld�n �l�k sz�ma �lland�an n�vekedne, mintha, mondjuk, 3-400 �vvel ezel�tt csak kev�s ember �lt volna a F�ld�n, most pedig rengetegen �lnek itt. Sz�m�t�sokat v�geznek, �s meg�llap�tj�k, hogy Eur�pa n�pess�ge az ut�bbi 150 �vben megk�tszerez�d�tt. Ebb�l arra k�vetkeztetnek, hogy 2-3000 �vvel ezel�tt rendk�v�l kev�s ember �lt a F�ld�n.

Ez azonban sz�ges ellent�tben �ll az �ltalunk ismert t�nyekkel. Felh�vn�m a figyelm�ket a k�vetkez�kre. Mintegy 2000 �vvel Krisztus sz�let�se el�tt a N�lus vid�k�n Afrik�ban, Egyiptomban �p�tett�k a hatalmas piramisokat, �s szab�lyozt�k a N�lus foly�s�t. Ha elgondolkodnak azon, mekkora embert�megekre volt sz�ks�g p�ld�ul a szfinxek �s m�s �ri�si m�ret� alkot�sok meg�p�t�s�hez, akkor �gy fogj�k tal�lni: nem helyt�ll� az a feltev�s, hogy annak idej�n Egyiptomban csek�ly sz�m� n�pess�g �lt. Ellenkez�leg: sokkal s�r�bben lakott ter�let volt, mint ma p�ld�ul Sz�szorsz�g vagy Belgium.

A t�rt�nelmi t�nyek teh�t teljesen ellentmondanak annak az elk�pzel�snek, hogy min�l t�volabbi m�ltba n�z�nk vissza, ann�l kevesebb emberrel tal�lkozunk.

Ezen k�v�l �zsia t�voli vid�kein hatalmas csatorn�z�si munk�latok folytak. N�zz�k csak, ha ez Eur�pa (rajzol), akkor itt van Afrika. Ez lenne a N�lus, ez Egyiptom, ott pedig �zsia ter�l el. Itt folytat�dik ez az �ri�si sz�razf�ld. Itt �lt az a ny�zsg� n�pess�g, amely fel�p�tette a piramisokat. �zsi�ban van a r�gi K�ldea f�ldje. Bizony�ra tudj�k, hogy a Biblia szerint �brah�m K�lde�b�l, �r v�ros�b�l j�tt. Annak idej�n l�tezett ez a K�ldea. �s ebben az orsz�gban az igen r�gi id�kben �ri�si csatorn�z�sokat v�geztek – ennek r�szei m�ig fennmaradtak – amihez szint�n embert�megek munk�j�ra volt sz�ks�g.

K�pzelj�k el, teh�t – mert ezt t�nyek bizony�tj�k – hogy n�h�ny ezer �vvel Krisztus sz�let�se el�tt Afrik�ban �s �zsi�ban m�rhetetlen embert�megek �ltek.

Azt is figyelembe kell venni tov�bb�, hogy amikor az eur�paiak eljutottak Amerik�ba, �s ott letelepedtek, akkor Amerika nem volt lakatlan. A r�gi bennsz�l�tt r�zb�r� indi�n n�pess�g az�ta kihalt. De ha a fennmaradt �p�tm�nyek romjait n�zz�k, akkor r�j�v�nk, hogy ott olyan nagysz�m� n�pess�gnek kellett �lnie, amellyel az eur�paiak nem is tal�lkoztak.

Egyszer�en nem igaz teh�t, hogy r�gebben sokkal kevesebb ember �lt a F�ld�n, mint ma. Vegy�k csak figyelembe, hogy m�g a jelenlegi n�pess�gr�l sincsenek pontos adatok, legfeljebb egy bizonyos ter�letre vonatkoz�an mutatnak ki sz�mokat az eur�pai statisztik�k. Ami p�ld�ul a k�nai n�pess�get illeti, a mai �s az ezer �vvel ezel�tti sz�mok �sszehasonl�t�s�n�l kider�l, hogy volt id�, amikor a F�ld igen s�r�n lakott volt. Igaz, voltak olyan korszakok is, amikor a n�pess�g cs�kkent bizonyos ter�leteken, de ennek nincs k�l�n�sebb jelent�s�ge. �gy h�t megc�folhat� az a n�zet, amely szerint t�l sok ember �l ma ahhoz k�pest, hogy a r�gi id�kben �lt emberek megtestes�l�sei legyenek.

De m�g valami m�sra is oda kell figyeln�nk. A ma �l� emberek k�z�l akad olyan, aki hal�la �s mostani �jrasz�let�se k�z�tt ezer �vet, a m�sodik tal�n �tsz�z �vet, a harmadik esetleg ezer�tsz�z �vet t�lt�tt a szellemi vil�gban, miel�tt �jra lej�tt a F�ldre. Vagyis a ma �l� emberek nem voltak okvetlen�l ugyanakkor a F�ld�n, el�z� inkarn�ci�juk alkalm�val. El�fordulhatott, hogy amikor �ppen kevesebb volt a n�pess�g a F�ld�n, bizonyos lelkek odaf�nt kiv�rt�k, am�g �jra t�bben lesznek.

A t�nyeknek mindenk�ppen megfelel teh�t, amit a sz�let�sr�l �s az �jratestes�l�sr�l mondhatunk. Mivel az �vek sor�n tartott el�ad�saimmal kapcsolatban ism�telten felvet�d�tt ez a k�rd�s, m�r t�bb alkalommal elmondtam: olyan ez, mint egy sz�mtanp�lda. Tegy�k fel, hogy �lt a F�ld�n egy ember Krisztus ut�n 800-ban. Krisztus ut�n 1000-ben valahol �lt egy m�sik ember. Most 1923-at �runk. K�nnyen meglehet, hogy ez a k�t ember tal�lkozik, mert az egyik r�videbb utat tett meg. Akik egyszerre voltak a F�ld�n, nem biztos, hogy ugyanakkor j�nnek vissza.

Amikor kevesebb lak�ja van a F�ldnek, ez azt jelenti, hogy kevesebb l�lek j�tt vissza. Ha az ember nem fant�zi�l, hanem helyesen gondolkodik, akkor tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy a dolog nem egyszer�en �gy t�rt�nt, hogy el�bb k�t ember jelent meg, azt�n n�gy, azt�n hat �s �gy tov�bb, hanem min�l t�volabbra megy�nk vissza, ann�l vil�gosabban l�that�, hogy ez �temesen, ritmikusan v�ltozik. Vannak id�szakok, amikor sok ember �l a F�ld�n, �s olyan korok, amikor kevesebben �lnek itt. A kiindul�pont sohasem egyetlen emberp�r, ahogyan a Biblia mondja. Ilyen �rtelemben nem besz�lhet�nk „egy emberp�rr�l”. Ha felt�telezz�k, hogy �lt egyszer k�t ember, akkor mindig csak ez a kett� lenne, �s a k�zbees� id�ben egy se. De ez nincs �gy. A igazi tudom�ny ellentmond annak, amit a fantasztikus tudom�ny ma hisz.

Van azonban m�g egy m�sik t�nyez� is. Nyilv�nval�an el kell telnie egy bizonyos id�nek, am�g az ember �jra lej�het a F�ldre. Felvet�dhet a k�rd�s: j�, de mikor j�n le? Ha az ember elm�lyed ennek a kutat�s�ba, akkor a k�vetkez� der�l ki: aki a F�ld�n sokat foglalkozott a szellemi vil�ggal, az hal�la ut�n k�nnyebben illeszkedik bele a szellemi vil�gba. Mivel sokat foglalkozott a szellemi vil�ggal, viszonylag hossz� id�t t�lt a hal�l �s az �j sz�let�s k�z�tt.

Bizony�ra meglepi �n�ket, amit mondok. Ez az ember val�ban hossz� ideig tart�zkodhat a szellemi vil�gban, mert m�r sokat tanult r�la. Akik sokat foglalkoztak a szellemi vil�ggal, azok jobban tudnak ott fejl�dni, hosszabb ideig maradnak ott, �s csak k�s�bb j�nnek vissza. Ezzel szemben azok, akik csakis a materi�lis vil�ggal foglalkoznak, viszonylag hamar j�nnek vissza. �gy azt�n eltol�dnak a dolgok. Ez is egy szempont.

Van m�g egy m�sik ellenvet�s is, amire m�r felh�vtam a figyelm�ket. Ez a k�vetkez�: mi�rt nem eml�kszik az ember az el�z� megtestes�l�seire?

Nos, ez olyan, mint amikor valaki azt mondja: az ember tud sz�molni. Ez vitathatatlan. Az ember tud sz�molni. De m�svalaki azt mondja: bebizony�tom, hogy az ember nem tud sz�molni. – Vajon hogyan? Akkor az illet� hoz egy kis gyereket, aki nem tud sz�molni, pedig az is ember.

�gy van ez az el�z� f�ldi �let�nkkel is. A ember fokozatosan meg fogja tanulni, hogy visszaeml�kezz�k el�z� f�ldi �leteire, ha folyamatosan tov�bb fejl�dik a F�ld�n. Ez is olyan valami, amir�l a szellemtudom�ny azt mondja, hogy a jelen kor embere m�g nem jutott el od�ig, hogy vissza tudjon eml�kezni arra, amit el�z� �leteiben �t�lt. Amit a szellemtudom�ny err�l mond, az teljesen fedi a t�nyeket. Mint tudjuk, az ember reggelt�l estig �bren van. �ber �llapot�ban mindent �t�l, ami k�r�l�tte t�rt�nik. Ha visszaeml�kezik, akkor csak arra eml�kszik, amit �ber �llapotban �t�lt. Gondoljanak csak arra, milyen gyorsan elfelejti az ember az �lmait, amelyek – mint m�r mondtam – nem is jelentenek sokat.

Az ember teh�t csak arra eml�kszik, amit itt a F�ld�n �t�lt, m�sra nem. Arra sem, amit alv�s k�zben �t�l. Pedig alv�s k�zben l�nyegesen t�bbet �l�nk �t, mint �bren. Csakhogy az ember a jelenlegi tudat�val m�g nem tudja felfogni alv�s-�lm�nyeit. Ha majd megszerzi az ehhez sz�ks�ges k�pess�get – ezt meg lehet szerezni – akkor tudni fogja: alv�s k�zben m�rhetetlen�l sokat �l�nk �t. �ltal�ban ma m�g nem tudja ezt az ember. Jelenleg az a helyzet, hogy amikor az ember meghal, 2-3 nap m�lva elt�vozik t�le az, amit �ber �llapotban �t�lt. �gy t�nik sz�m�ra, mintha minden �bren elgondolt gondolata 2-3-4 nap m�lva egyszer�en elt�vozna t�le. �s akkor megjelenik el�tte mindaz, amit alv�s k�zben �lt �t. Ez nagyj�b�l a f�ldi �let egyharmad�t teszi ki.

Az ember teh�t mostani f�ldi �let�ben sem tud m�g arr�l, amit legbel�l �t�l. Akkor fog tudni r�la, ha egyre jobban elm�lyed a szellemtudom�nyban.

Ez�rt nem kell azon csod�lkoznunk, hogy jelenlegi f�ldi �let�nkben m�g a tudatunk alatt vannak az el�z� �let�nkben �t�lt esem�nyek. A m�ltkor m�r eml�tettem ezt a p�ld�t: ha a k�zel�gombomat este leteszem valahov�, an�lk�l, hogy tudatos�tan�m magamban a helyet, akkor reggel ide-oda szaladg�lva fogom keresni, de ha hat�rozottan eml�kszem, hogy hov� tettem a gombokat, akkor nem fogok ide-oda szaladg�lni, hanem egyenesen odamegyek �rt�k. Azon m�lik, hogy tudatosan, �tgondolva csin�lunk-e valamit.

A r�gebbi korokban tudta az ember, hogy ism�telten �l a F�ld�n, de �vezredeken �t nem gondolt erre, mint szellemi t�nyre. Ez�rt nem tud visszaeml�kezni r� jelenlegi �let�ben. De elj�n majd az id�, amikor eml�kezni fog, ahogy a n�gy�ves gyermek sz�m�ra is elj�n az id�, amikor tud majd sz�molni.

Most pedig r�t�rek a m�sik k�rd�sre. A emberben val�ban van egy t�rekv�s a k�rben forg�sra. Ez nagyon helyes megjegyz�s.

A k�vetkez�kre kell felh�vnom a figyelm�ket. M�r besz�lt�nk arr�l, hogy a kis gyereknek a fel�ll�st, j�r�st, felegyenesed�st, mozg�st stb. meg kell tanulnia. K�pzelj�k el, hogy fekszenek az �gyban �s alszanak, azt�n fel�brednek egy �lom ut�n. �lm�ban az ember nemcsak forgol�dni, hanem rep�lni is k�pes. Rendszerint �gy t�rt�nik, hogy az ember fel�bred, megszokta, hogy amikor �bren van, talajt �rez a l�ba alatt, vagy egy sz�ket, amin �l. �gyban fekve ritk�n fordul el�, hogy talp�val az �gy v�g�hez �r, teh�t talpa nem t�maszkodik semmihez. �gy eg�szen szokatlan helyzetben �bred fel. Azt hiszi, hogy a leveg�ben van �s rep�l. Ez egy hiedelem.

T�rj�nk r� arra, hogy ha a kisgyereknek el�bb meg kell tanulnia a fel�ll�st �s a j�r�st, akkor ez a felegyenesedett tart�s nem saj�tja a sz�let�s�t�l fogva. Ezt meg kell tanulnia. Felvet�dik a k�rd�s: honnan van ez a felegyenesed�s? Mit csin�lunk, amikor j�runk? Gondolkozzanak csak el azon, hogy mit csin�lnak akkor. Tegy�k fel, hogy ez a F�ld felsz�ne.

�BRA

Ha itt elereszt�nk egy k�vet, az a F�ldre esik. Mi�rt? Azt mondjuk: mert a F�ld vonzza. Hogy ez pontosan �gy van-e, mintha a F�ld egy fon�lon mag�hoz h�zn�, azon �rdemes elgondolkodni. Err�l is besz�lt�nk egyszer. Mindenesetre m�k�dik egy er�, amely leh�zza a k�vet, m�sk�l�nben nem esne le. B�rhol is legyen a k�, mer�legesen esik a F�ldre.

Igen, azt is meg kell tanulnunk, hogy ebbe beleilleszkedj�nk. Bele kell illeszkedn�nk a f�gg�leges helyzetbe, ha emberek vagyunk. Eg�sz fizikai test�nknek nem lenne �rtelme, ha nem illeszkedn�nk bele a f�gg�leges vonatba. Az �llatok nem k�vetik a f�gg�leges ir�nyt, mind a n�gy v�gtagjukon j�rnak, �s l�bujjaik is k�l�nb�znek az emberi k�z ujjait�l.

Ha azt akarjuk teh�t, hogy fizikai test�nknek �rtelme legyen, akkor felt�tlen�l sz�ks�ges, hogy f�gg�leges helyzetbe illeszkedj�nk. De vajon, ami a fizikai testnek sz�ks�ges, a sz�ks�ges-e az �tertest sz�m�ra is? Besz�lt�nk m�r arr�l, hogy nemcsak szemmel l�that�, k�zzel tapinthat� fizikai test�nk van, hanem van egy finomabb �tertest�nk is.

Ennek az �tertestnek nem kell ilyen m�don alkalmazkodnia. Megtarthatja a maga szok�sait. Milyen szok�sokat?

Mint tudj�k, a F�ld g�mb�ly�. Nappalok �s �jszak�k v�ltakoznak. Mi �ltal v�ltakoznak? Ha teszem azt, itt a Nap (rajzol), amikor a Nap sugarai �gy be�rik a F�ldet, akkor ezen az oldalon nappal van. �lland�an nappal lenne, ha a F�ld nem forogna. Ha ez a f�lteke �tker�l a m�sik oldalra, akkor azon az oldalon �jszaka van �s a m�sikon nappal.

Nappal �s �jszaka teh�t az�rt v�ltakozik, mert a F�ld forog. Gondolj�k csak el: az ember �terteste ez a finom test gyerekkorban nem illeszkedik a f�gg�leges helyzethez, hanem mindig k�vetni akarja a F�ld forg�s�t. Ez az �tertest mindig a F�ld k�r�l akar mozogni, ilyen akar lenni, ezt a mozg�st akarja v�gezni. Ha az �tertest nem akarn� v�gezni ezt a mozg�st, akkor az ember – ha a F�ld forg�s�nak ir�ny�ba menne – mindig meg akarna fordulni, mert a kapott l�k�s f�jdalmat okozna. Az emberben kell lennie valaminek, ami �lland�an k�veti a F�ld mozg�s�t, mert k�l�nben mindig mindene f�jna.

Ebb�l l�that�, mennyire nem gondolkodik a jelenlegi tudom�ny. Tudja j�l, hogy a F�ld forog, �s nemcsak azt a mozg�st v�gzi, amit a fizikai test v�gez, amikor alkalmazkodik a f�gg�leges helyzethez, de akkor nincs test, amely k�vetn� ezt a mozg�st. Ez a helyzet.

K�pzelj�k el, hogy el�juln�nak. Ebben az esetben fizikai test�ket �s �tertest�ket elhagyja valami, ami tulajdonk�ppen lelki-szellemi: az �n �s az asztr�ltest. K�zben �rzik, hogy az �tertest forogni akar. Lelkileg-szellemileg �gy forognak, mint amikor fel�bred�skor �gy �rzik, nincs talaj a l�buk alatt. Teh�t ha valaki el�jul, akkor el�sz�r szellemileg forog. Sz�d�l�s eset�n csak a lelki t�nyez� forog. – Ha semmire sem gondolva elindul valamerre az ember, akkor g�piesen csak a fizikai testet mozd�tja. Nem gondol a j�r�s�ra, k�l�n�sen akkor nem, ha mondjuk, k�d van az erd�ben, hiszen nem tudja, merre menjen. A fizikai test egy bizonyos ponthoz igazodik, n�ha nem is tud err�l. De az �t maga egy meghat�rozott pont fel� ir�ny�tja Ha k�d van, akkor az ember nem l�t semmit, akkor a fizikai test nem ismeri ki mag�t. A �tertest viszont a saj�t mozg�s�t akarja k�vetni, az pedig k�rk�r�s. K�rmozg�st v�gez, �s mag�val viszi a fizikai testet! Ha csak �lmodunk, vagy sz�d�l�nk, akkor az asztr�ltest v�gzi a mozg�st. De menet k�zben az �tertest a fizikai mozg�st belevonja a fizikai testbe, �s ezt k�vetj�k. Ebb�l l�that�, hogy az �tertest nem f�ldh�zk�t�tt. A �tertest az emberben nem vesz r�szt abban, ami a F�ld�n van.

Gondolj�k csak el: az ember sz�let�se �s hal�la k�z�tt f�ldi l�ny. Itt kell dolgoznia. De – mint tudj�k – nem lehet mindig dolgozni. A fizikai test elhaszn�l�dik. Az ember mozgatni akarja ugyan fizikai test�t, de nem �gy, ahogyan a fizikai test alkalmazkodott a F�ldh�z: az �tertesthez akar igazodni. A �tertest azonban k�zben is akar mozogni, �s ekkor az ember t�ncol. A szok�sos t�nc egyszer�en azt jeleni, hogy az ember nem a fizikai test�t akarja k�vetni, hanem az �tertest�t. A t�ncol�si v�gy �ppen arra val�, hogy az ember el tudja felejteni fizikai test�t, �s olyan l�nynek �rezze mag�t, amely a vil�ghoz tartozik.

Az ember bels� �rz�se szerint t�ls�gosan is a vil�ghoz szeretne tartozni, �s �tertest�t szeretn� k�vetni. Tulajdonk�ppen t�bbnyire nem szeretne �gy mozogni, ahogy azt a F�ld megk�v�nn� t�le, hanem sz�vesebben k�vetn� az �tertest�t. Nagyon �r�lne, ha sokat foroghatna k�rbe, ahogy az �tertestnek megfelel. Az embernek teh�t hozz� kell szoknia a F�ldnek megfelel� mozdulatokhoz. Ezeket a mozdulatokat tan�tj�k a nevel�s folyam�n, ez a torna. Mi�rt torn�zunk? A torn�nak az a c�lja, hogy az ember jobban tudjon alkalmazkodni a F�ldh�z, hogy jobban f�ggetlen�tse mag�t �tertest�t�l, �s ne azt k�vesse. De ahhoz, hogy az ember ne idegenedj�k el a nagyvil�gt�l, a k�lvil�gt�l, olyan mozdulatokat is kell v�geznie, amelyek nem k�tik a F�ldh�z.

Mint tudj�k, most a materializmus kor�ban �l�nk. Azok, akik legink�bb vonz�dnak a materializmushoz, Nyugaton �lnek. Az �si kult�r�val rendelkez�, napkeleti, �zsiai emberek nem v�gynak k�l�n�sen arra, hogy a F�ldh�z tartozzanak. �k siralomv�lgynek tekintik a F�ldet – sokkal ink�bb, mint a kereszt�nyek. A Keleten, �zsi�ban �l� ember szeretne a lehet� leggyorsabban elt�nni a F�ldr�l.

De a nyugati ember nagyon-nagyon szereti a F�ldet. Ha nem is mondja ki, de legsz�vesebben mindig a F�ld�n maradna. Ez�rt azt�n azt szeretn� – most k�zbevet�leg el kell valamit mondanom �n�knek. Az �tertest az �gitesteknek megfelel�en akar mozogni. Az �gitestek k�rben forognak, a F�ld is k�rben forog. Az �tertest is szeretne korforg�st v�gezni, azonban a fizikai test ki akar l�pni ebb�l a k�rb�l. Kem�ny munk�val ki tud t�rni a k�rb�l. De tegy�k fel, hogy a nyugati j�l�tben �l� ember nem v�gez kem�ny munk�t. Mi a helyzet? K�nyelmetlennek �rzi, hogy az �tertest �lland�an piszk�lja. Az ilyen bifsztek-ev� embert folyton piszk�lja, k�nozza az �terteste, �s szeretne kerek mozdulatokat v�gezni, szeretn� k�vetni az �gitestek kerek mozg�s�t. A mindens�git, ez azt�n kellemetlen! Az �tertest folyton t�ncolni akar, sz�p kerek mozdulatokra t�rekszik – de a bifsztek-ev� nem tudja k�vetni. Edzeni akarja teh�t fizikai test�t, hogy legyen ereje ellen�llni az �t k�rbe h�z� �tertestnek – elkezd teh�t sportolni. Nemcsak torn�zik, hanem sportol is. A sportol�s eredm�nyek�nt az ember teljesen elt�volodik �tertest�t�l, �s csakis a fizikai-f�ldi mozg�sokat k�veti. Egyre jobban k�t�dik a F�ldh�z, �s mindink�bb elt�volodik a szellemi vil�gt�l.

Ne gondolj�k, hogy az ember csak akkor t�volodik el a szellemi vil�gt�l, ha nem gondolkodik r�la, akkor is elt�volodik t�le, ha t�l sokat sportol, �s ez�ltal fizikai test�t elvonja az �tertestt�l. Ez borzaszt� az ember sz�m�ra, s�t, mondhatn�m, aggaszt� dolog. Min�l t�bbet sportolnak az emberek, ann�l ink�bb megfeledkeznek a szellemis�gr�l, �s hal�luk ut�n nagyon hamar vissza is j�nnek a szellemi vil�gb�l. �gy, hogy ha az, ami nyugaton van, nem kapna n�mi szellemis�get, akkor a F�ldet fokozatosan csak olyan emberek n�pes�ten�k be, akik m�r nem is akarnak visszat�rni a szellemi vil�gba. De akkor el�bb-ut�bb csak olyan emberek �ln�nek a F�ld�n, akik azt t�nkretenn�k. Lassacsk�n ez el is kezd�dik. A jelenleg �l� emberek ezt m�r er�sen �rzik. De ha az emberek m�r egy�ltal�n nem akarnak �tertest�kh�z igazodni, csakis a fizikai test�kh�z, az sz�rny� �llapotokat fog eredm�nyezni a F�ld�n. Ezen megint csak a szellemtudom�nnyal seg�thet�nk. Ez az�ltal lehets�ges, hogy az embert a fizikai testhez l�ncol�, a f�ldi l�tet hangs�lyoz� mozdulatokkal, m�sf�le mozg�st helyez�nk szembe.

Manaps�g az ember sz�m�ra a f�ldi l�t a legfontosabb. Miut�n �n�k m�r sok el�ad�somat hallott�k, bizony�ra meg�rtik, hogy az embernek – an�lk�l, hogy filiszter lenne – v�rzik a sz�ve bizonyos dolgok l�tt�n.

Az elm�lt ny�ron, p�ld�ul, Angli�ban voltam. Amikor onnan elutaztunk, eg�sz Anglia izgatottan v�rta az esti lapokat egy nagyon fontos h�r miatt. Mi volt ez a fontos esem�ny? A futball m�rk�z�s eredm�nye!

Most �ppen Norv�gi�b�l j�tt�nk vissza. Sokan k�s�rtek ki minket a vonathoz, de m�r alig lehetett megmozdulni a rengeteg ott tolong� embert�l. Amikor a vonat elindult, felharsant a „hurr�, hurr�” ki�lt�s. A k�vetkez� �llom�son „�ljen, �ljen” ki�lt�ssal fogadt�k a vonatot. Persze ez nem nek�nk sz�lt. Megtudtam, hogy futballist�k utaztak a vonaton, akik K�z�p-Eur�p�b�l �rkeztek �szakra, �s most utaztak haza.

Mi �rdekli ma az embereket? Nem annyira egy olyan esem�ny, amelyt�l sok milli� ember j�l�te f�gg, mint a fizikai testet az �tertestt�l elvonatkoztat� dolgok. Az ember lassan f�ldi �llatt� v�lik.

A vil�gszerte elterjedt �s egyre jobban terjed� mozg�sokkal m�sfajta mozg�st kell szembe�ll�tanunk: az euritmia mozdulatait. Ezek az �tertesthez igazodnak. L�that�ak lesznek az �tertest �ltal v�ghezvitt mozdulatok. Ha a sportot n�zik, azt a mozg�st l�tj�k, amit a fizikai test visz v�ghez.

Ez rendk�v�l fontos, mert ezzel egyidej�leg n� a v�gy a sport ir�nt. Nem akarok �ltal�ban a sport ellen sz�lni. Ha olyan emberek sportolnak, akik ezen k�v�l munk�t is v�geznek, akkor hely�n val� a sport, mert a munka k�zben t�bb term�szetellenes mozdulatot kell megszokni. Ha a sportba a fizikai embernek megfelel� term�szetes mozdulatokat visz�nk bele, akkor hely�n val� ez a fajta fel�d�l�s. De mi ez a mai sportol�s, amelyen olyan emberek vesznek r�szt, akiknek nincs is sz�ks�g�k fel�d�l�sre? Akadnak manaps�g olyan sportol�k, akik reggel elmennek a templomba �s im�dkoznak: „Hiszek egy Istenben...” Azt�n kimennek a sportp�ly�ra. Ott nem foglalj�k szavakba, de amit tesznek, a k�r�lbel�l �gy fogalmazhat� meg: „Nem hiszek egy Istenben, aki megaj�nd�kozott egy �tertesttel, ami nem �rdekel. H�sban �s csontban hiszek, ez az �n boldogs�gom!” L�tj�k, uraim, ez a tudat alatti sz�ks�gszer� k�vetkezm�nye annak, ami ma t�rt�nik. Nemcsak att�l materialista valaki, hogy azt mondja, hallani sem akar szellemis�gr�l, hanem amint l�ttuk, att�l is, hogy olyan dolgokat m�vel, amelyek az eg�sz ember elszak�tj�k a szellemt�l.

A kor�bbi k�rd�sre azt v�laszolhatom: ha valaki elt�ved az erd�ben, mert k�d van, akkor el�fordul, hogy �tertest�t k�veti. Ez nem olyan nagy baj, hiszen vissza�rkezik oda, ahonnan elindult. Ha az ember forog, az sem olyan nagy baj, ide-oda ing�zik az �tertest �s a fizikai test k�z�tt. Ez az�rt van, mert az ember mindkett�h�z tartozik, mindkett�t fejlesztenie kell. Ennek ez a magyar�zata. De nyugaton ma �ltal�nos az a hajland�s�g, hogy az ember el akar szakadni �tertest�t�l, �s kiz�r�lag fizikai test�t akarja k�vetni. Ennek eredm�nye a tulajdonk�ppen k�ros, sz�rny� materializmus. Mert a gondolati materializmus nem a legk�rosabb. A legk�rosabb az a materializmus, amely az embert az �llat szintj�re viszi. Ez a meggondoland�.

Mi sem k�nnyebb, mint azt mondani: ez az ember filiszter, a sport ellen l�z�t, pedig a sport nagyon hasznos. De �n nem l�z�tok a sport ellen. Hadd sportoljon, aki akar, hiszen az ember szabad l�ny. De teljesen t�nkreteszi mag�t, mint embert, ha csak a sport fel� fordul.

Tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy sz�les k�rben �rv�nyes az, amit a Szoci�lis k�rd�s magva c�m� k�nyvem els� fejezet�ben le�rtam. Term�szetesen azt gondoltam, amikor azt �rtam: �gy �rok, hogy az emberek elgondolkodjanak rajta. Sajnos, nem �gy t�rt�nt. Nem gondolkodtak el, �s a k�nyvet nem is �rtett�k meg. T�bbek k�z�tt azt �rtam: igen, van egy nagy, demokratikus, prolet�r mozgalom, de ha jobban odafigyel�nk, azt l�tjuk, hogy a legt�bb prolet�r ma azt ut�nozza, amit r�gebben a polg�rokt�l l�tott. Hasonl�k�ppen ut�nozz�k a tudom�nyt is, mindent tudom�nynak tartanak, amit az egyetemeken hallanak. T�bbnyire a szocialist�k az els�k, akik azt mondj�k: szak�rt�kb�l �ll� koll�giumra van sz�ks�g stb. Ami pedig a sportot illeti, az term�szetesen polg�ri tal�lm�ny, amit lehet�leg szint�n ut�noznak. Persze ez nem siker�l teljes m�rt�kben, de a szeml�letet �tveszik, ut�nozz�k, �s az egyed�l �dv�z�t� dolognak tartj�k. Pedig a prolet�r mozgalomb�l csak akkor lehet valami, ha saj�t impulzust kap, �s nem ut�nozza a kor�bbi t�rsadalmi oszt�lyokat. Ez�rt mondtam ezt el �n�knek. Minden t�ren l�that�, hogy sajnos �ppen a prolet�r mozgalom ker�l a tekint�lytisztelet hat�sa al�. Ez�rt �rtam le ezeket a dolgokat a k�nyv els� fejezet�ben, �s azt rem�ltem, hogy az emberek elgondolkodnak rajta.

De term�szetesen a sportol�k nem szeretnek gondolkodni. Gondolkodni ugyanis csak az �tertesttel lehet. Ak�rhogy is er�lk�dnek, a fizikai testtel nem tudnak gondolkodni. Ez�rt arra a k�rd�sre, hogy h�st, vagy csup�n n�v�nyeket egy�nk-e, hogy jobban tudjunk gondolkodni, csak azt v�laszolhatom: t�pl�lkoz�ssal nem lehet serkenteni a gondolkod�st, azt csak az �tertest �ltal lehet. Ez�rt az �tertesthez kell fordulni.

Mint l�ttuk, az �tertest az�ltal jelzi jelenl�t�t az emberben, hogy az ember kerek mozdulatokat akar v�gezni, hogy t�ncolni szeret, vagy hogy k�rbe j�r, amikor elt�ved. Nos, uraim, aki �lt m�r B�csben, az tudja, hogy a b�csiek szeretnek sz�rakozni, j� ked�ly�, k�nnyed emberek. B�csben van a Pr�ter. Ez egy �ri�si vid�mpark. �ltal�ban vas�rnap mennek az emberek a Pr�terbe, kiv�ve azokat a semmirekell�ket, akik naponta odaj�rnak. Lehet ott kapni virslit, l�that� mindenf�le mutatv�ny. A Pr�teren bel�l utak vezetnek, eg�szen k�l�n�sen megtervezett utak. Ezeket �gy tervezt�k �s �p�tett�k meg, hogy mindig visszavezetnek a kiindul� ponthoz. Az ember v�gigmegy egy hossz� �ton, valahol bet�r az erd�be, �s egy id� m�lva ott van, ahol volt: a virslis b�d�n�l, vagy a c�ll�v�ld�n�l. �gy szerkesztett�k meg az utakat. Persze ez nem �gy t�rt�nt, hogy a tervez�k elhat�rozt�k: „idecsalogatjuk a b�csieket, hogy j�l �rezz�k magukat”, de az �rz�seikre hallgattak, amikor �gy �p�tett�k meg az utakat, hogy az ember k�d n�lk�l is vissza�rkezz�k oda, ahonnan elindult. Olyan k�rbe vezet� utakat �p�tettek, amilyeneket az �tertest akar, �s az ember �gy �rzi, elt�volodott a fizikai test�t�l, �s ez kellemes k�z�rzetet okoz. J� k�z�rzetet teremt ugyanis, ha k�rbe j�runk.

J� k�z�rzetet okoz az is, ha az �t maga is k�rbe vezet. Akik meg�p�tett�k a Pr�tert, azok igyekeztek ilyen j� k�z�rzetet teremteni a b�csieknek, hogy �tertest�k j�l �rezze mag�t, amikor �jra meg �jra a virslis b�d�hoz �rkeznek. Ezt nagyon ravaszul tervezt�k el, �s m�g ma is �gy van. Megn�zhetik, hogy az utak ilyenek. Nem lehet elt�vedni, mert az ember k�rben j�r, forog. �s ez a forg�s, k�l�n�sen, ha az eg�sz vas�rnap d�lut�nt �gy t�ltik, akkor val�ban j� k�z�rzetet teremt.

Ez term�szetesen sokkal �rtatlanabb j� k�z�rzet, mint ami m�s dolognak k�sz�nhet�, amikor szint�n megsz�nik a t�j�koz�d� k�pess�g. P�ld�ul, ha valaki k�s� este hazaj�n, �s nem tudja biztosan, ber�gott-e vagy sem, akkor az �gy�ra teszi a kalapj�t. Ha egyet l�t, akkor nem r�gott be, ha kett�t l�t, akkor ber�gott. Ez az�rt van, mert akkor az asztr�ltest forog. Ha az �gyban fekv� ember ber�gott, akkor forog az asztr�lteste. Ha azonban valaki szellemibb m�don, a k�rben j�r�s r�v�n bevonja az �tertestet, akkor az �tertest forog. Ez a forg�s �rtatlanabb m�dja.

A iv�szat az asztr�ltestre hat, a forg�s az �tertestre. A k�l�nbs�g vil�gosan l�that�. Az ittas ember nem �gy forog, mint az, aki k�rbe vezet� �ton j�r. Sz�m�ra minden forog, mintha asztr�lteste lenne maga a F�ldgoly�, �gy forog, mint a F�ld. Ekkor az asztr�ltest forog.

Amikor az emberek t�ncolnak, vagy a b�csi Pr�terban keringenek, akkor az �tertest forog, �s mag�val viszi a fizikai testet, ez az �rtatlanabb dolog. Azt mondhatjuk: aki t�ncol, annak az �terteste forog, aki r�szeg, annak az asztr�lteste forog. Aszerint, hogy mit csin�l egy ember, meg lehet k�l�nb�ztetni: az �tertest vagy az asztr�ltest m�k�dik-e k�zre.

A mai tudom�ny m�g nem foglalkozik ilyen dolgokkal. Ez�rt nem tud v�laszt adni a civiliz�ci� nagy k�rd�seire, mert az emberek nem tudj�k, hogyan kell kezelni ezeket a dolgokat, hogy ne v�ljanak teljesen embertelenn�. Mert az emberis�g egyre �llatibb� v�lhat.

Az emberis�gnek be kell fogadnia valami szellemit. Meggy�z�d�sem, hogy akik munk�juk r�v�n megismerik a F�ldet, v�gyat fognak �rezni a szellemi megismer�sre �s fokozatosan meg�rtik majd, hogy a szellem �pol�sa mennyire sz�ks�ges.

Ma ezeket akartam elmondani. M�g vissza fogunk t�rni ezekre a k�rd�sekre.