F�LRE�RTHET� T�TELEK TISZT�Z�SA 

1.)Mi isa TAMANA l�nyeg�ben?

2.) Hogyan lehet felismerni a Tamana n�vszerkezeteket?

3.)A Tamana nevek nem a v�letlen esetei-e?

4.)A t�rt�nelemel�tti korban nincs �r�s, �gy hogyan mondhatjuk, hogy egy n�v kora tiz�vezredekben m�rend�?

5.) Mi a k�l�nbs�g a Sz�t�rad�s; az egy k�zpontb�l val�, 7000 �ven bel�li sz�trajz�s (D �s a Fennmarad�s (Inf�zi�) k�z�tt?

1.)  Mi a TAMANA?

A huszn�t �vvel ezel�tt beindult TAMANA Kutat�s a vil�g k�l�nb�z�, f�leg annak elz�rtabb, csak �jonnan felt�rt ter�letein tal�lhat� f�ldrajzi, t�rzsi, csal�d �s szem�lynevek vizsg�lata. A viszonybel�t� �rtelem �ltal felt�rt tudom�nyos t�nyadatok r�v�n �j szeml�letv�ltozatot ny�jt az emberis�g t�rt�nelm�nek t�rgyilagos meg�rt�s�re. Fzen kutat�munka l�nyege abban rejlik, hogy vizsg�lataiban a sz�elemz� nyelv�szked� bizonygat�s helyett a nevek v�ltozatlan SZERKEZETI FEL�PIT�SENEK szempontjait hangs�lyozza.

A Tamana gondolatrendszer azon a megfigyel�sen nyugszik, hogy a nevek szerkezet-fel�pit�si adatai visszaviszek benn�nket az Id� K�rv�gtelenj�ben l�v� �r�k Emberi Ertelem, azaz a HOMO SEMPER -alkotta magas szint� m�velts�gek m�ltj�ba. Ezek a m�velts�gek messzemen�en megel�zt�k az eddig "leg�sibbnek" tartott K�r�si, Szuszai, Mezopot�miai, Egyiptomi, Indus-V�lgyi, K�nai �s K�z�p-Amerikai m�velts�geket. Az �t f�ldr�sz 184 orsz�g�b�l- t�j�r�l egybegy�jt�tt H�tezer (7000) H�ramt�l - Hat Mag�nhangz�ig terjed� n�vk�plet szerkezeti fel�p�t�se ( ALA+M�ND, AT BALA+TON, BAL+INKA, BUDA+V�RI, CSI+T�RI, CSOB�N+KA, DARU-i-SZ�K, EGRI+HUSZ�R, FUTA+M�TA, GAL�N+TA, GYULA-i-KEND, HAL+IMBA, 1NO+TA, J�K�+B�L, K�L+ONGA+V�R, KARA+BUKA+BIJRA, KIJKU+TYIN, LATA+B�R, MAG+URA, MAKA+RA, NEM+ER.E, ORO+LIK, PACSA+K P�L�N+KA, RA-’-MOCSA, SIK+ONDA, SZALA-i-KUSZ, SZ�M+BORI, SZO+V�TA, TAKTA+SZADA, TALA+BOR, TA+MANA, TARA-i-BA, TARNA�M�RA, TISZA+N�NA, �RJ+KOM, V�R+ASZ�, ZEMP+L�NI, ZSANA+TASS:)

megegyezik a K�rp�t-Medencei f�ldrajzi nevekkel �s 60 sz�zal�kban az ott l�v� Magyar csal�d- nevekkel. Ez a T�ny arra utal, hogy a 7000 n�v a a n�vszerlcezeteket alkot�, az eg�sz f�ldet �t�lel� �si Egyetemes Vil�gm�velts�gekb�l val� �SSZETARTOZ� FENNMARAD�S tan�bizonys�ga.

*TACOMA - TAK�+MA a k�zel�ben l�v� 4392 m�ter magas RAINIER Hegy kor�bbi neve is. Ugyanaz a TAKOMA Elz�rt Hegyi Falu Kolor�d�ban (37.22-107.49) ott az URAY(!); szint�n Elz�rt Hegyi Falut�l d�lre, TAK�MA azut�n Alpesi-Elz�rt Falu hatezer m�teres havasok k�zt Bol�vi�ban (17.01-68.02) ott a Magyar Csal�d-N�v-Azonos BAKON, INOKA, KALOTA Hegy k�s�ret�ben!! N�lunk Somogyban TAK�+TA - TAK�-MA: TAKOTA KUN+Telep Falu r�sze �s Somogyban H�rs+MA, K�ves+MA, Meleg+MA t�bbsz�r is el�fordul! Ugyanaz a TAKO+TA Beumben Falu (10.22-1.17) ott sz ATA+HUSZAR-ATA+KOZ�R Iker-Falu k�zel�ben! (MA, M�, MAL t�bbnyire Dombos Hegyoldalt jel�l - jeles TAMANA Ut�n�v; p1. Bot+M�L n�lunk sz bika-T�rzs-N�v-Azonos P�SZT� V�ros r�sze, de(!) ugyanaz a Bot+M�L R�g�szeti Lel�hely Mezopot�mi�ban!).

Ezen kutat�munka nev�t a B�csk�ban tal�lhat� �rp�dkori V�rfalut�l TAMANA Helys�gt�l kapta, mivel ez a n�v+szerkezet (TAMA+NA, TA+MANA) az, aminek Azonos P�rja a legt�bb helyen; az Ot F�ldr�sz 34 orsz�g�ban-t�j�n fordul el�: helys�g, v�z, domborzat, t�rzsi, csal�di-szem�lyi n�v k�p�ben.

Aki a Tainana tudom�nnyal k�v�n foglalkozni, szinte �jj� kell sz�letnie �rtelm�ben �s ebb�l ad�d� vil�gszeml�let�ben - legyen az b�rhol a vil�gban. �t kell vedlenie �szj�r�s�ban a Tamana Felismer�s meg�rt�s�re; a Viszonybel�t� Ertelem kifejleszt�s�re. M�sfkjta em�szt�savval kell hogy m�k�dj�n a gyomra. Ez�ton �rtelem-Vil�gunk �s �rtelem-�t�rz�s�nk felszabadulhat a gyakorta c�ltudatosan elferd�tett eszm�kt�l �s babon�s hiedebnekt�l. Az Id�k�r v�gtelenj�ben m�k�d� Emberi �rtelem, az Or�kk� Alkot�-Szellem� Ember -- a HOMO SEMPER l�nyeg�nek felismer�se a t�t.

2.) Hogyan lehet felismerni a Tamana n�vszerkezeteket?

A Tamana N�v+Szerkezeteknek legal�bb k�tszer kell el�fordulniok az orsz�gokra lebontott N�vt�rakban (Gazetteers). Ez �gy �rtend�, hogy egyszer a K�rp�ttnedenc�ben (az 1920-as Trianoni B�keszerz�d�s el�tti, az eg�sz K�rp�t-Medenc�t bet�lt� Magyarorsz�gon) �s egyszer az �t F�ldr�sz b�rmelyik r�sz�n. Pl.: BALA+TON T�, Szitty�, Hegytet�, Hegyi K�zs�g n�lunk, de ugyanaz a BALA+TON Falu a F�l�p Szk-i K�z�p-Luzonon is - ott p1. a KAR+]NG� Sziget szomsz�ds�g�ban. N�lunic viszont ugyanaz a KAR+1NG� a BALA+TON T�t�l d�lre OSZTO+P�N K�zs�g tartoz�ka, viszont ugyanaz az OSZTO+PAN Mekszik�ban Helys�g n�v+szerkezete! Tov�bbmenve: a D�lvid�ki KARA+KUN K�zs�g m�g h�rom m�s helyen is el�fordul: ugyanaz a KARA+KUN Falu K�z�p-�zsi�ban, Falu az Oce�ni, Uj Guine�hoz tartoz� Bougainville Sziget�n �s ottpl. B�KA+V�RI, KOP�NY, LAJTA, MAJKA, R�P�, TOKAJI, TOMORI, T�TOKI Falu: megannyi Magyar Csal�d-N�v k�zt �s ott Bougainv�lle Sziget�n az �si Kagyl�-Mint�k felt�n� hasonl�s�got mutatnak a K�rp�tmedencei hajcsat-mint�kkal; M�ndi D�szjelekkel. Azt�n ugyanaz a KARA+KUN-KALA+KUN �serdei Falu a D�lamerikai Gaj�n�ban, ahol p1. k�t �4RANKA �s az ASZ�+V�RI Patak is megtal�lhat�, viszont ARANKA n�lunk is Foly�, Indi�ban pedig �ppen�gy k�t Foly�t jel�l, mint a Gaj�nai �serd�ben - ott szint�n M�ndi D�szjeles, "v�z�z�nel�tti"-nek tartott �ri�s-Szobrok t�j�n. .ASZ�+V�Rlforditott szerkezeti k�plete: V�RI+ASZ� pedig Pakiszt�nban, az Indus-V�lgyi M�velts�g hon�ban K�zs�g. (Az Indus-V�lgyi M�velts�g, ak�rcsak a K�r�si, Szuszai M�velts�g egyfajta anya-apa egyenjog�s�gon, hiedelmek n�lk�li Ertehnes, b�k�sen alkot� tev�kenys�gen nyugodott). N�lunk viszont V�R-4-ASZ� Elz�rt Hegyi Falu a M�TRA Hegys�gben! Azt�n: a Gaj�nai �serdei t�jon tal�ljuk a KARA+BUKA+BURA Patakot, de n�lunk FI.�roin KARA+BUKA is van �s megtal�lhat� B�r+BURA �s Tisza+BIJRA Helys�g is! Az Uj Guineai Felf�ld�n - amit csak 75 �ve fedeznek fel rep�l�r�l �s ahol 10,000 �ven t�lra visszamen�en(!) folyamatos �nt�z�ses Kert�szet van, megtal�lhat� a KARA+Kula Hegy, Tabi+BUKA �s Tura+BURA Hegyi Falu t�bbezer m�teres magass�gban! A Nyugat-Ausztr�liai Sivatag t�j�n pedig KARA+BUKA �s KARA+BIJRA Sivatag-K�t �ppen a TAMANA Sivatag-Kgt k�zel�ben lelhet� meg Azt�n: ott az Ausztr�liai ABO-k mond�j�ban az Els� Emberp�rt TAMANA Ur-Szeflem hozza l�tre. Ugyanakkor a Venezuel�ban �l� TAMANA+K� Indi�n T�rzs reg�j�ben az Els� Emberp�r a Kolombiai TAMANA Hegy 4600 m�teres cs�cs�n teremt�dik meg - ott p1. a TAMANA PAL�NKA T�rs-Patak(!) �s a BUR+BURA Foly� t�rsas�g�ban! Tamana tanulm�nyainkb�l tudjuk: az Arp�dkori TAMANA V�rfalu ter�let�n ma PALANKA V�ros "�l �s virul". Ami pedig BUR+BURA n�vszerkezet�t illeti: ugyanaz a BUR+BURA K�t Sziget a CSAD T�ban, Falu megint az Indus-V�lgyi M�velts�g haz�j�ban �s Falu Uj Guine�ban is, ott az Uj Guineai Felfbldt�l �szakkeletre, ahol �ppen B�TOR, MAGYAR(!), PAP+UR, PERENE Falu - megannyi K�rp�t.medencei N�v - k�zel�ben van! N�lunk Hunyad megy�ben BAR+BIJRA k�zel�ben l�tjuk BUR-f-J�N �s BUCSUM k�zs�get, ezekb�l sz�pen-taman�san �ssze�ll BUR+BURA �s Burundiban a F�v�ros n�v+szerkezete: BUCSUM+BURA....

A Tamana Tudom�ny egyik c�fldt�z�se az is, hogy r�tal�ljunk olyan t�rskutat�kra - legyenek azok b�rmely tudom�ny vagy m�v�szet m�vel�i * akik k�pesek �s hajland�k a magyar Tamana kutat�k m�dj�ra saj�t orsz�gukban is tev�kenykedni. Helyi f�ldrajzi �s n�v�szeti ismereteik alapj�n a.z egyetemes Tamana n�vszerkezeteket ugyan�gy tanulm�nyozhatn�k, rendszerezhetn�k orsz�gukra

visszavet�thet�en. Mindezekhez alapvet� k�vetelm�ny a K�rp�tmedencei n�vszerkezetek fel�p�t�s�nek t�zetes ismerete; az El�-N�v-Tagok, k�l�n�sk�ppen az Ut�-N�v-Tagok (FON, ING�, P�N, KUN, V�RI, ASZ�, BUKA, BURA, J�N, IJR a fenti p�ld�kban) szerkezeti szerepe. Itt ism�t hangs�lyozand�, hogy nem a nevek vagy szavak j tal�lgat�s�r�l van sz�, sem pedig b�rmif�le nyelvi nemzetiesked�sr�l; holmi els �s fels�bbrend�sk�d�, sz�ls�s�ges n�pcsoport-elfogults�gr�l. (Sovinizmus).

3.) A V�LETLENS�G K�rd�se:

Gyakran azzal int�zik el a N�vszerkezetek egyez�s�g�t, hogy "ez csak v�letlen". A TAMANA Tudom�nyt azzal r�galmazz�k, hogy a TAMANA nevek (szem�lyi, csal�di, t�rzsi �s f�ldrajzi nevek) vil�gk�r�li el�fordul�sa �s azok K�rp�imedencei p�ijainak jelenl�te csup�n a v�letlens�g j�t�ka. Olyasmit is vill�mlev�lre vetettek; hogy egy majmot a sz�-sz�mvet�g�phez �ltet�nk �s ezer �ven �t p�ty�gteti a billenty�ket, akkor el�bb-ut�bb Tamana neveket is termel - csak �gy v�letlen�l..."

Mit is jelent val�j�ban a "V�letlen" sz� magyarul? V�l = v�lni, v�lem�nyt alkotni �s az "Etlen" foszt� sz�v�g aztjelenti: v�lem�nyn�lk�li, azaz nincs r� magyar�zatom. Teh�t, aki azzal v�dolja a Tainana nevek azonoss�g�t, hogy azok a v�letlen t�nein�nyei, azok maguk som veszik �szre, hogy ez a r�gal�m mer�ben medd�. Ugyanis saj�t v�lem�ny-n�lk�lis�g�ket fejezik ki ez�ltal.

N�zz�k csak meg: k�t k�l�nb�z� f�ldr�szen l�v� m�velts�g, s�t �jabban m�r a tengerszint alatt ig, amikr�l "tud�sok" �ll�tj�k, hogy nem lehetett k�z�tt�k kapcsolat; m�gis mindezen helyeken ugyan�gy, ugyanolyan Piramisokat �p�tettek. Ez is a v�letlen j�t�ka? Karl Jung l�lektan�sz szerint ilyen esetekben a "k�z�s-egyetemes emberi tudat-alatti" (Das Kollektive Unbewusstc) a kiindul� pont. A Taraana Tudom�nyban pedig az �si n�vszerkezetek sz Egyetemes Vil�gm�velts�gekben az �r�k Emberi Viszonybe �rtelem alkot�sai. Ezek a n�vszerkezetek V�LTOZATLAN FEL�PITET1’S F E N NMA R A D T A K els�sorban a f�ld elz�rtabb, csak �jonnan felt�rt ter�letein. Nos, a piramisok; d�szjelek, �thang� dallamszerkezetek Vil�g-Azonoss�g�ra a Jung-f�le K�z�s Tudatalatti egy magyar�zat lehet, azonban a V�ltozatlan Szerkezeti K�pletben FENNMAR�DTNevekre NEM L�ssuk az al�bbi p�ld�kat:

ALLA+M�ND n�lunk SZOL+NOK V�ros tartoz�ka. Ugyanaz a SZOL+NOK a K�z�p F�l�p Szk en Foly� ott a TISZA Falu k�s�ret�ben. (SZOL+NOK n�lunk a TISZA partj�n van). Ugyanaz sz ALA+M�NDI Foly� a Gaj�nai Felf�ld �serdei t�j�n a KARA+BUKA+BURA (t) �s KARA+RANG Patakt�l d�lre. Ugyanaz a KARA-t-RANG V�ros a Nyugat-Ausztr�li�ban ott a KARA+BUKA-KARA+BURA-TAMANA Sivatag-K�t-H�rmast�l nyugatra. (+). TAT+RANG n�lunk a Sz�kelyfbld�n Patak, Helys�g n�vszerkezete, de(!) ugyanaz a TAT+RANG Sivatagi Falu �jg�ri�ban, ahol a mi TALA+BOR Foly�nk szerkezeti fel�p�t�se BOR+TALA K�pletben jel�l ugyancsak Foly�t’ Ugyanaz az ALA�M�N1) Falu az �j Guineai Felf�ld�n. (+). ALA+M�NDI pedig Elef�ntcsontparton Falu ott n�gy PAR�+PARA Foly� k�zt. Ma�n Z�landon is n�gy PARA+PARA Foly� van - ott a TAMANA Patak k�s�iet�ben. Venezuel�.ban viszont kilenc PARA-I-PARA helys�g is van - ott a TAMANA+K� T�rzs f�ldj�n (+). PARA-I-G�T n�lunk Somogyban D�l�, Indi�ban �s Indon�zi�ban Helys�g, m�g POSZ+PARA Teiues megy�ben Falu... P�RA+PARA pedig Falu Mezopot�mi�ban ott a Magyar Csal�d-N�v-Azonos MAGAR Hegy, a SZABAR Falu, a TUR�N Foly� k�zel�ben. (34.00-44.00). Nos lehet-e a fenti esetekben "v�letlens�gr�l" besz�ln�nk? A viszonybel�t�-�r�k Ember-Ertelem szerint - NEM!

Ezek a szerkezet-fel�p�t�si Azonoss�gok az eg�szf�ldre kiter,jed� Egyetemes M�ve its� gek Azonos N�vad� Rendszer�nek �SSZETARTOZ� FENRMARADASAL V�ltozatlan tov�bb�l�si2kr�l a hegykoszor�kkal v�dett, �serdei, sivatagos, csak �jonnan felfedezett t�jak adnak k�ts�gbevonliatatlan �le Ezek a n�vszerkezetek a K�rp�t-Medence F�ldrajzi neveiben �s a Magyar Csal�d-Nevekben ELENJ�R�AN �rz�dtek meg.

4.) A "T�rt�nelemel�ttis�g" k�rd�s�hez:

T�rt�nelm�nk "kezdet�t" az �r�s-Tud�s "beindul�s�val" kapcsolj�k �ssze �ltal�ban a t�rt�n�szek, amit az un. bronzkor idej�re (5-6000 �v) tesznek. Ez a XIX sz�zadb�l m�g ina is fenntartatott; k�nyszerzubbonyba er�szakolt, mind a mai napig akad�miai �ld�sban r�szes�tett k�-r�z-bronz-vas korszakokra �kos�t�s a TAMANA Tudom�ny; a Homo Semper sz�m�ra haszn�lhatatlan. De mit is nevezhet�nk �r�snak? Az �r�s olyan Jel-K�p Jelens�g, amely nemcsak szeml�letesen- l�that�an k�z�l hangokat, szavakat �s gondolatokat. Az �r�s ann�l sokkal t�gabb-k�r� jelk�p rendszer. Ugyanis az �r�s hallhat�, tapinthat�. Azaz minden �rz�kszerv�nkkel olvasni tudjuk a vil�got k�r�l�tt�nk. Ez�rt vau sz�ks�g a bet�vet�s mellett a k�p�r�kra-fest�kre, a t�rben �r� szobr�szokra-�pit�szekre, hang�r�-zen�szekre, �ter-�r�, sz�sz�mvet�g�pes k�zl�kre �s a t�k tud�kra (m�szakiakra: g�p�szekre, m�rn�k�kre, iparosokra) �s a mf�vel�d egy�b �gainak gyakorl�ira. Azt�n; gondoljunk csak arra, hogy l�tezik sz�j�r�s is - p1. hogyan hjuk az "0 bet�t a sz�nkkal, vagy hogyan afldtjuk az "L" bet�t a nyelv�nkkel. (A t�z �ve meghalt M�riez J�nos a hozz�nk irt leveleiben az Ekv�dori "aranybarlangban" l�v� �r�st sz�zezer �vekben m�rte.)

Az �r�snak ilyen t�gabb-k�r� �rtelmez�se arra a felismer�sre vezetett el benn�nket, hogy az emberi t�rt�nelem NEM a "bronzkor"-t�l keltez�dik. A Homo Semper mind�g is �r�stud� volt.

5.) A Sz�t�raml�s (Diff�zi�), V�ndorl�s (Migration), Sz�tsz�r�d�s (Diaspora) �s sz �sszetartoz� Fennmarad�s (Inf�zi�) k�rd�se:

A Tamana Tudom�ny t�teleinek meg�rt�s�hez az egyik legfontosabb feladat a fenti felsorolt fogalmuk tiszt�z�sa. A hivatalos t�rt�n�szek, hittan�szok, embertan�szok �s a fejl�d�s-elm�letet h�resztel�k szerint az Ember t�rt�nelm�t kb. H�tezer � teszik - szigor�an K�zel-Keleti «igy 40 �ve "K�z�p-Keleti" fokra emelt) k�zpontos�t�ssal. Innen eredeztetik �s �rasztj�k szerte a vil�gba az �ltal�nos emberi m�velts�get, �r�stud�st, m�v�szetet, m�szaki tud�st. Ez azt is jelenti, hogy a K�zel-Keletr�l elindult m�velts�gi jegyek, els�sorban a nevek a v�ndorl� sz�t�raml�s folyam�n szerint�k olyan v�ltoz�sokon mennek �t, melyek a K�zel-Keleti, majd a kital�lt "indo-eur�pai, Finnugor" stb. "eredetet" csak elfogult, tudom�nytalan sz�tal�lgat�sokkal mutatgatj�k ki - a tal�lgat�k sz�j�ze szerint.

N�zz�nk egy j� p�ld�t erre: a TISZA Foly� nev�t a vogul-szlavo�l eredeztet�k az "Iszapos" jelent�s�mnek v�lt, holmi komolytalan viss kital�lt"�sindoeur�pai" Tisjo sz�b�l veszik. Ez a Tisjo azut�n Tisia lesz a latinban, onnan szl�v k�zvet�t�ssel ker�l �r a magyarba �s TISZA lesz bel�le, a rom�nok pedig m�r t�l�nk veszik �t. Ezzel a hatalompolitikailag felf�t�tt sz�nalmas hazugs�ggal szemben a Tamana Tudom�ny t�nyekkel l�p el�. TISZA �si Tamana N�v �s Vizet, Foly�t jel�l nemcsak a K�rp�tok alatt, hanem ugyanaz a TISZA Ekv�dorban, Kamer�nban, K�z�p-�zsi�ban (kett� is!), Nig�ri�ban (ott a TAMANA T�rzs hon�ban), Panani�ban (kett� is), Sn Lank�ban (kett� is - ott a TAMANA Foly� t�rsas�g�ban) ugyancsak Foly�-V�z-N�v. Azt�n: TISZA�V�RI Patak Nigerben ahol ARANKA is Patakot-Vizet jel�l, ak�rcsak n�lunk, Indi�ban (kett� is) �s a Gaj�nai �serdei t�jon (kett� is!).

Vegy�k m�g ide a TAPl� Foly� eset�t. A hivatalos fmnugr�szok szerint T�PI� "bizonytalan eredet�”. Tal�n �sszetartozik a T�PE helynev�nkkel, ami tal�n a t�r�k T�PAV Szem�lyn�vb�l ered, ami meg az �t�r�k "Tisztelet" jelent�s� sz�ra megy vissza... "�rdekes m�don" meg se eml�tik kniezsa-kiss�k a finnb�l val� sz�nuaztat�st. Azt ugyanis, hogy ugyanaz a TAPl� Regebell Alak, egyfajta Erdei Man� a Finn Mondavil�gban �shogy(!) Finnorsz�gban bizony Nyolc TAPl� helys�g is vau! Ez ugye nem illik, nem ilihet bele abba a "sz�fejl�d�” j�t�kba, hogy TAPl�-nak csak hozz� hasonl�, vagy hasonl�nak kiki�ltott finn rokona lehet. Ugyanaz a TAPl� Finnorsz�gban egyszer� elfelejtend�!

TAMANA itt is t�nyeket szolg�ltat: ugyanaz a TAPIO Falu �j Guine�ban ig (10.20-150.35), ahol �ppen JAMA+LELE �s SZAB+ARJ Falu k�zel�ben van jelen. N�lunk ugyanakkor a l�MA Patak �ppen Balaton+LELLE meUett siet a Magyar Tengerbe, SZABARI pedig gyakori Csal�di

Nev�nk. Azt�n: T�P� is Tamana N�v: T�P�+CSIKI a K�z�p-Nyugat-Egyenl�t� ACrikai Rio -   Muniban Foly�, ahol p1. n�gy M�NDOK Falu is van. T�P�+N�MA pedig a Bol�viai �serdei

t�jon Falu (n�lunk Cs�k+NEMA Gy�r V�ros tartoz�ka)..

A finnugrista-vogulist�k a magyarok "�shaz�j�nak" az URAL nyugati t�rs�g�t ki�ltj�k ki; onnan v�ndorolnak el meg-meg�ll�suk ut�n a K�rp�tok al�. Hajdani lak�helyeik "�shazaiM neve a fhinugrista sz�t�raml�-v�ndorl� mese szerint m�rcsak a nyelv�szek b�v�szked�se nyom�n ismerhet� fel magyarnak. DeQ): az USA CIA N�vt�r�b�l azt is megtudtuk, hogy ott az Urali "b�lcs�ben" bizony m�g mind�g ugyan�gy, v�ltozatlanul ott van ALM�SY, K�LDI, KOCSIS(!), KISZELI, MAGYAR, M�RT�J, P�ZM�N, S�RK�N, TAM�N, URAY, VARJAS helys�g! Ezzel a csod�latos lelettel kapcsolatban t�bbsz�r feltett�k a k�rd�st a finnugrist�knak - mindezt hogyan magyar�zz�k? N�ma hallgat�s volt hivatalos v�laszuk...

Sz�val, "sz�fejt�ssel" a finn �s magyar nevek NEM lehetnek azonosak, hiszen nyelv�k is csak hasonl�t... Deh�t finn�l Egy = )kszi, Kett� = Kakszi, �t = Viszi, Hat K�szi, H�t = Szeitszemen, Nyolc = Kahdeksz�n, T�z = Kummenen - �s ezek mennyiben hasonl�tanak egym�sra az �rtelem szerelm�re?

A Tamana kutat�s folyam�n �lland�an figyelemmel k�s�rt�k �s elemezt�k az emberi v�ndorl�sokb�l, sz�t�raml�sb�l, sz�tsz�r�d�sb�l (diff�zi�) k�vetkez� m�velts�gi v�ltoz�sok lehet�s�g�t. A Tamana n�vszerkezeti kutat�s nyom�n azonban arra a felismer�sre jutottunk, hogy a V�ltozatlan Fel�p�tetts�g�, Azonos N�v+Szerkezetek m�g�tt Osi �sszetartoz� Fennmarad�si (Inf�zi�) ter�letek h�z�dnak meg. Ezek k�z�l azt�n �ppen a K�rp�t-Medence a legkedvez�bb, hegykoszor�val v�dett, telep�l�sre �s m�vel�d�si folytonoss�gra alkalmas ter�let. A K�rp�t Medenc�ben t�meg�vel lelhet�k ‚meg a Szem�lyi, Csal�di, T�rzsi, F�ldrajzi N�v+Szerkezetek, M�ndi D�szjelelc, K�pos-K�r�s Ep�tkez�si Alakzatok, H�rom �s �thang� Zenei Hagyom�nyok, az Apa �s Anyajog�s�g Egyenl�s�ge, a Term�szet-K�zpont� Vil�gszeml�let Hasonl�s�gai Azonoss�gai Is. "Hivatalos" r�szr�l azonban tudatosan ferd�tik el azt a tudom�nyos t�nyt, hogy a K�rp�t-Medence �lenj�r� �sszetartoz� FENNMARAD�SI ter�let, ahol, a ma is haszn�latos F�ldrajzi neveink �s Magyar Csal�di neveink v�ltozatlanul meg�rz�dtek-tov�bb�lnek. Tov�bb� azt is hogy a K�rp�toki n�vszerkezetek p�rjai ugyan�gy megtal�lhat�k sz �t F�ldr�sz t�bbi �si �sszetartoz� Fennmarad�sai t�jain is.

A Tamana n�vszerkezetek kutat�s�nak �s �sszehasonl�t�s�nak alapj�n arra a meggy�z�d�sre jutottunk, hogy a f�leg nyelv�szked� tal�lgat�sokra �sszet�kolt els�bb �s fels�bbrend�s�gi sz�t�.raml�si-v�ndorl�.si sz�tbontotts�g-sz�tf�z�tts�g (diff�zi�) egyir�ny� fejl�d�s-alap� elm�lete helyett az �sszetartoz� -�sszef�z�d� V�ltozatlan Alak+Szerkezeti FENNMAR.AD�S (inf�zi�) szeml�lete az �szszer�bb.

Az "�shaza" �s "Eredet" fogalma a Tamana Tudom�ny kutat�si eredm�nyeinek t�kr�ben tov�bb netn �llja meg a hely�t. Az Oshaza helyett az illet� n�pcsoport egykori lak�telep�t, orsz�g�t kell haszn�lnunk. A n�pek, nevek "eredete" helyett azok t�rt�nete, �st�rt�nete a hely�nval� elnevez�s. Az emberi m�velts�g nem 7000 �ve "ered" a f�ld egyik kiv�lasztott pontj�r�l, nem innen �rad azt�n sz�t, hanem az �kori, a "megengedett" 7000 esztend�n inneni m�velts�gek a f�ld k�l�nb�z� pontjain a HOMO SEMPER FENNMARAD�SAI. Nem eredetr�l, sz�t�raml�sr�l, hanem �sszetartoz� TAMANA Fennmarad�sr�l besz�l�nk. Az "eredet" k�l�nben is megk�l�nb�ztet� jelleg�; egyes n�pcsoportok fels�bbrend�s�g�t, m�sok alacsonyabb-szint�s�g�t sugalmazza, ami teljesen ellentmond minden tudom�nyos TENY-�SSZEF�GGES-nek; jeles�l a Tamana Tudom�ny l�nyeg�nek.

A t�rt�nelemben nem az emberi agy �ll�t�lagos mennyis�gi �s min�s�gi nagyobbod�s�t k�vet� egyenesvonal� fejl�d�s van, hanem a t�rt�nelem az Id� k�rv�gtelenj�ben lev� Homo Semper �rtelmi, m�v�szeti, alkot� k�pess�g�nek megjelen�se az embercsoportok l�tsz�m�t�l, a v�ltoz� term�szeti csap�sok kiv�d�s�nek k�r�lm�nyeit�l, a mindenkori sz�ks�gletekt�l f�gg�en. Az id�ben �s t�rben nevets�gesen sz�kreszabott, majom-eredet� Homo Sapiens, majd a vakhit-elfogult El� Azsiai Homo Sapiens Sapiens szeml�let a Tamana Tudom�ny, a Homo Semper sz�m�ra eleve nem j�het sz�m�t�sba.

 Dr. V�mos-T�th B�tor

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s