1861 – 1925

SZENT MIH�LY SZ�VETS�G

Buda, 2005

„Sz�let�si helye f�l�tt

k�t n�pszellem ny�jtott kezet egym�snak.”

Rudolf Josef Lorenz Steiner 1861. febru�r 27-�n sz�letett

Johann Steiner*, az osztr�k d�livas�t tisztvisel�je, �sFranziska Steiner** els�sz�l�tt gyermekek�nt

Kraljevecben, mai nev�n Donji Kraljevec, Horv�torsz�gban.Kraljevec (Murakir�ly) az �gynevezett Mura-szigeten fekszik, mely tulajdonk�ppen egy foly�k hat�rolta f�ld,mint egy miniat�r Mezopot�mia, �szakon a Mura, d�len a Dr�va hat�rolja. A Mura-sziget a Michael-kultusz ter�let�nekis tekinthet�. Rudolf Steinert �lete m�sodik napj�n a k�zeli Draskovec (Ligetv�r) Szent Mih�ly-templom�ban keresztelt�k meg.

Nagy Emiln� dr. G�llner M�ria �gy eml�kezik err�l:Rudolf Steiner sz�l�hely�re vonatkoz�lag sok t�ves, saj�t k�zlem�nyeivel ellent�tes adat jelent meg. Egyesek azt �ll�tott�k,hogy Ausztri�ban sz�letett, m�sok szerint az osztr�k-magyar hat�ron, noha az t�bb mint sz�z kilom�terre van Kraljevect�l.Rudolf Steiner kifejezetten azt �ll�totta, hogy a magyar-horv�t hat�ron sz�letett. A sok k�l�nf�le t�ved�sb�l sz�letett azut�naz a meg�llap�t�s, hogy Ausztria-Magyarorsz�gon sz�letett. Az Osztr�k-Magyar Monarchia �llamforma �s elnevez�s RudolfSteiner sz�let�sekor m�g nem l�tezett, csak 1867-ben j�tt l�tre.

* Johann Steiner (Geras, 1829 – 1910, Horn)

** Franziska Blie (Horn, 1834 – 1918, Horn)

Amikor az 1848-49. �vi szabads�gharcot az orosz hadsereg seg�ts�g�vel levert�k, a Habsburg-korm�ny az 1851-es szilveszteri rendelettel Magyarorsz�g alkotm�ny�t felf�ggesztette, �s Magyarorsz�got osztr�k koronatartom�nny� nyilv�n�totta. Ez a Magyarorsz�g sz�m�ra kegyetlen id�szak vagy kilenc �vig tartott. Amikor azonban a Habsburgok 1859-ben olasz tartom�nyaikat elvesztett�k, megv�ltoztatt�k politik�jukat. 1860. okt�ber 20-�n vissza�ll�tott�k Magyarorsz�g alkotm�ny�t �s ter�leti integrit�s�t. Rudolf Steiner teh�t egy olyan Magyarorsz�gon sz�letett, melynek �n�ll� �llamis�g�t n�h�ny h�nappal kor�bban �ll�tott�k vissza �s ismert�k el. Miut�n Rudolf Steiner m�r hat�ves volt, amikor Ausztria-

Magyarorsz�g l�trej�tt, az az �ll�t�s, hogy ott sz�letett, �ppoly t�ves, mint a m�sik, hogy Ausztri�ban.

�s m�g egy adal�k. Egy munkaigazolv�ny ki�ll�t�s�nak alkalm�val Rudolf Steiner pontos felvil�gos�t�st adott sz�let�si hely�r�l:

Az iratban benne legyen, hogy Kraljevecben, Magyarorsz�gon, 1861. febru�r 27-�n sz�lettem.

Rudolf Steiner sz�l�hely�nek k�rd�s�re n�zve, saj�t meg�llap�t�s�t kell szem el�tt tartani. � az igazs�got a legapr�bb r�szletekben is mindig kifejez�sre juttatta.

A kis Rudolfnak k�t testv�re sz�letett m�g: Leopoldine h�ga* �s Gustav �ccse**. Steiner gyermekkor�t �s fiatals�g�t M�dlingben �s Pottschahban t�lt�tte. Iskol�ba Lajtaszentmikl�sra (Neud�rfl) �s B�cs�jhelyre (Wiener- Neustadt) j�rt; a napi t�bb kilom�teres gyalogutakat t�len * Leopoldine Steiner (Pottschach, 1864 – 1927, Horn) ** Gustav Steiner (Pottschach, 1866 – 1942, Scheibbs) nagy h�ban kellett megtennie, ami saj�t bevall�sa szerint kit�n� alkalom volt eg�szs�ge megedz�s�re. Kit�ntet�ssel �retts�gizett.

TANUL��VEK B�CSBEN

1879-1882. A b�csi M�szaki F�iskol�n tanul. F� tant�rgyai: matematika, fizika, botanika, �llattan, �s  k�mia. Emellett irodalom, t�rt�nelem �s filoz�fia. Egy „nevezetes n�vtelennel” val� tal�lkoz�s�r�l �gy �r �n�letrajz�ban Steiner: Ekkor t�rt�nt, hogy egy, a n�pb�l sz�rmaz� egyszer� emberrel ismerkedtem meg. Minden h�ten ugyanazzal a vonattal utazott B�csbe, amellyel �n. Gy�gyn�v�nyeket gy�jt�tt vid�ken, �s ezeket adta el B�csben, patik�knak. Bar�ts�got k�t�tt�nk. �gy lehetett besz�lni vele a szellemi vil�gr�l, mint akinek mag�nak is vannak szellemi �lm�nyei. M�lyen �jtatos ember volt. Iskolai m�velts�ge nem volt. B�r sok misztikus k�nyvet olvasott, de amit mondott, annak nem sok k�ze volt olvasm�nyaihoz. Ez lelki �let�b�l fakadt, amely valami eg�szen element�risan m�ly, teremt� b�lcsess�get tartalmazott. Csakhamar r�j�ttem, hogy a k�nyveket is csak az�rt olvasta, mert m�sokn�l

is meg akarta tal�lni azt, amit saj�t mag�t�l tudott. Ez az ember �gy besz�lt, mintha csak sz�cs�ve lenne

egy szellemi tartalomnak, amely a rejtett vil�gokb�l rajta kereszt�l akar megnyilatkozni. Ha az ember egy�tt volt vele, m�lyen betekinthetett a term�szet titkaiba. A h�t�n cipelte gy�gyn�v�nyes batyuj�t, a sz�v�ben meg azokat az eredm�nyeket, amelyeket a gy�gyn�v�nyek gy�jt�se k�zben a term�szet szellemis�gb�l mer�tett. Nem egyszer �szrevettem, hogy megmosolyogt�k, ha n�ha harmadikk�nt mell�nk szeg�d�tt valaki, amikor ezzel a „beavatottal” a b�csi Alleegasse-n ment�nk. �s ez nem is volt csoda, mert nem fejezte ki mag�t mindenki �ltal �rthet� nyelven. El�sz�r meg kellett ismerni szellemi dialektus�t. Eleinte �n sem �rtettem, de ismerets�g�nk kezdet�t�l m�ly szimp�ti�t

�reztem ir�nta. �s lassank�nt �gy �reztem, mintha egy nagyon r�gi id�b�l val� l�lekkel voln�k egy�tt, akit

nem �rintett meg a mai kor civiliz�ci�ja, tudom�nya �s szeml�lete, �s aki az �si id�k �szt�n�s tud�s�t hozta fel�m Ha a tanul�st megszokottan �rtelmezz�k, azt kell mondanunk: tanulni nem lehetett ett�l az embert�l semmit. De ha az ember maga is be tudott l�tni a szellemi  vil�gokba, akkor �ltala, aki er�sen benne �llt a szellemi vil�gban, m�lyebben l�thatott bele. Amellett ez az ember a legt�volabbr�l sem volt egy vil�gt�l elvonult �lmodoz�. Ha az ember otthon�ban kereste fel, �gy �rezte: egy egyszer�, igen j�zan vid�ki csal�d k�r�ben van. A h�z ajtaja f�l�tt ez �llt: In Gottes Segen ist alles gelegen. (Istennek �ld�sa mindennek alapja) Megvend�gelt�k az embert, mint a t�bbi falusiak is. Mindig k�v�t kaptam, de nem cs�sz�ben, hanem egy majdnem literes „csibrikben”, hozz� egy �ri�si darab kenyeret. A falubeliek sem tartott�k �lmodoz�nak. Eg�sz magatart�sa olyan volt, hogy lepergett r�la minden g�ny. Eg�szs�ges humora volt, �s �rtette a m�dj�t, hogy az �r�met jelentsen az embereknek. Itt nem mosolyogt�k meg, mint a b�csi Aleegasse-n azok, akik valamilyen csodabogarat l�ttak benne. Ezt az embert magamhoz k�zel�ll�nak �reztem akkor is, amikor az �let m�r elszak�tott t�le. Miszt�riumdr�m�imban

Felix Balde alakj�ban �r�k�tettem meg. Ez a titokzatos ember, akit Rudolf Steiner n�v n�lk�l is fontosnak tartott megeml�teni �n�letrajz�ban: Felix Koguzki*, egy B�cs k�zeli faluban �l� n�v�nygy�jt�, �nk�pz�

botanikus, �t fi�gyermek apja. 1882-t�l Steiner Goethe term�szettudom�nyos �r�sainak kiad�s�val foglalkozik.  Filoz�fiai tanulm�nyokat folytat. A b�csi Michaelerplatzon l�v� Caf� Griensteidl a t�rzshelye, ott �rja els� k�nyv�t,  �s �jszak�kba ny�l� besz�lget�seket folytat bar�taival, ismer�seivel. 1884-t�l h�zitan�t�i �ll�s v�llal�s�ra k�nyszer�l a b�csi Specht-csal�dn�l, ahol n�gy fi�gyermek oktat�s�t kell ell�tnia. Kifejleszt egy egy�ni oktat�si m�dszert, amit k�s�bb nevel�sm�v�szete alkalmaz�sakor m�g t�k�letes�tett. 1886. Megjelenik els� k�nyve: GRUNDLINIEN EINER

ERKENNTNISTHEORIE DER GOETHESCHEN  WELTANSCHAUUNG

(A GOETHEISTA VIL�GSZEML�LET ISMERETELM�LET�NEK ALAPVONALAI).

1888. A DEUTSCHEN WOCHENSCHRIFT szerkeszt�je B�csben, emellett cikkeket �s recenzi�kat is �r.

1889-ben, huszonnyolc �ves kor�ban Rudolf Steiner k�tszer is Magyarorsz�gra, Erd�lybe l�togatott; el�sz�r ny�ron, majd az �v v�g�n m�g egyszer. Ifj�kori bar�tja,Moritz Zitter** megh�v�s�ra december 25-�n, Kar�csony napj�n �rkezett Nagyszebenbe, majd 29-�n el�ad�st is tartott DIE FRAU IM LICHTE DER GOETHESCHEN WELTANSCHAUUNG – EIN BEITRAG ZUR FRAUENFRAGE c�men.

(A N� A GOTHEANISTA VIL�GSZEML�LET F�NY�BEN – EGY ADAL�K A N�K�RD�SHEZ)

- * Felix Koguzki (B�cs, 1833 – 1909, Trumau)

** Moriz Zitter (Nagyszeben, 1861 – 1921, B�cs)

Ezt a d�tumot t�lz�s n�lk�l tekinthetj�k a magyar goetheanizmus, t�gabb �rtelemben a magyarorsz�gi antropoz�fia kezdet�nek is. �n�letrajz�nak XIII. fejezet�ben r�szletesen besz�mol err�l a k�t utaz�s�r�l, ebb�l n�h�ny r�szlet: Miel�tt �letem els� szakasza v�get �rt, m�g Budapestre �s Erd�lybe is ell�togattam. Erd�lyb�l sz�rmaz� bar�tom, akir�l m�r sz� volt, �s aki az az�ta eltelt

�vekben is ritka h�s�ggel maradt mellettem, megismertetett t�bb, B�csben �l� honfit�rs�val. �gy kiterjedt t�rsas �letem mellett m�g erd�lyiekkel is �sszej�ttem. Ezek k�z�tt volt a Breitenstein* h�zasp�r, akikkel akkor bar�tkoztam meg, �s akik az�ta is a legbens�bb bar�taim. M�r r�g�ta vezet� szerepet j�tszanak a b�csi Antropoz�fiai T�rsas�gban. Az  erd�lyiekhez f�z�d� emberi kapcsolat azt�n egy budapesti utaz�shoz vezetett. Magyarorsz�g f�v�rosa B�cst�l anynyira el�t� jelleg�vel m�ly hat�st gyakorolt r�m. A B�csb�l Budapestre viv� �t kellemes term�szeti vil�gon vezet kereszt�l, amelyet temperamentumos emberi jelleg �s valami m�ly zeneis�g hat �t. Ha az ember kin�z a vonat ablak�n,

az a benyom�sa, hogy maga a term�szet is mintegy po�tikuss� v�lik, �s hogy az emberek nem sokat t�r�dve ezzel az �ltaluk megszokott po�tikus vil�ggal, valamilyen m�lyen bens�s�ges zeneis�g szerint �lik az �let�ket. �s ha Budapestre �r az ember, olyan vil�got tal�l, amelyet a m�s eur�pai n�pekhez tartoz�k a legnagyobb egy�tt�rz�ssel tudnak szeml�lni, teljesen meg�rteni azonban sohasem * Fritz Breitenstein (M�hlbach, 1858 – 1915, Nagyv�rad), Amalie Breitenstein (Nagyszeben, 1860 – 1942, B�cs) tudnak. S�t�t t�nus� alap, �s e f�l�tt valamilyen sz�nj�tsz� f�ny ragyog. Mindez egy k�pp� �llt �ssze bennem,amikor De�k Ferenc szobra el�tt �lltam. Ez a fej, amely az 1867–1918 k�z�tti id�szak Magyarorsz�g�nak a megteremt�je volt, nyers �s b�szke akaratot fejezett ki, amely b�tran cselekszik, ravaszs�g n�lk�l, de element�ris k�m�letlens�ggel viszi kereszt�l akarat�t. �reztem, hogy minden

magyar sz�m�ra milyen szubjekt�ven igaz az olyan  sokszor hallott jelsz�: „Extra Hungariam non est vita;

si est vita non est ita.” („Magyarorsz�gon k�v�l nincs �let, �s ha van �let, nem ilyen.”) Mint gyermek,

Magyarorsz�g nyugati hat�r�n �ltem, �s itt l�ttam, hogyan �reztett�k a n�metekkel ezt a nyers �s b�szke akaratot. Most Magyarorsz�g k�zep�n azt tapasztaltam, hogy ez az akarat a magyar embert valamilyen elk�l�n�lts�gbe viszi, amely bizonyos naivit�ssal p�rosulva a sz�m�ra mintegy mag�t�l ad�d� csillog�sban jelenik meg, de nem az emberek nyitott, hanem ink�bb a term�szet rejtett szeme sz�m�ra. F�l �vvel ezut�n a l�togat�s ut�n erd�lyi bar�taim lehet�v� tett�k, hogy Nagyszebenben is el�ad�st tartsak. Ez Kar�csony t�j�n volt. Azokon a messzi s�ks�gokon utaztam �t, amelyek k�zep�n Arad fekszik. Lenau v�gyakkal terhes versei jelentek meg el�ttem, amikor ezt a s�ks�got l�ttam. Mindenfel� csak messzes�g, �s a messzes�gnek szinte nincs hat�ra. Egy Magyarorsz�g �s Erd�ly hat�r�n l�v� kis f�szekben kellett az �jszak�t t�ltenem. A f�l �jszak�t a vend�gl� egyik helyis�g�ben �ltem �t. Rajtam k�v�l csak egy asztaln�l �ltek k�rty�z� emberek. Az �sszes magyarorsz�gi �s erd�lyi nemzetis�gek mind egy�tt voltak itt. Olyan szenved�llyel j�tszottak, hogy ez minden f�l�r�ban robbant, �s mintegy az asztal f�l�tt lebeg� felh�v� v�ltozott, amelyben d�monok harcoltak egym�ssal, az embereket teljesen magukba nyelve. �s milyen k�l�nb�z�k�ppen voltak szenved�lyesek a k�l�nb�z� n�ci�k! Kar�csony napj�n �rkeztem Nagyszebenbe. Az erd�lyi sz�szs�g vil�g�ba ker�ltem, amely itt �lt a rom�nok �s magyarok k�z�tt. Nemes n�pis�g ez, amely hanyatl�s�ban is, amelyet nem akar tudom�suk venni, derekasan igyekszik fenntartani mag�t. Olyan n�mets�g, amely mint a saj�t maga �vsz�zadok el�tti eml�ke, ide keletre dobva h� akar maradni eredet�hez. Ebben a lelki be�ll�totts�gban azonban van valamilyen vil�gt�l val� elidegened�s, �s ez �let�kben minden�tt bizonyos bel�j�k nevelt vid�ms�gban nyilatkozik meg. Sz�p napokat �ltem �t az evang�likus egyh�z n�met papjaival, a n�met iskol�k tan�raival �s m�s ottani n�metekkel. Melegs�get �reztem a sz�vemben, amikor egy�tt voltam ezekkel az emberekkel, akik n�pis�g�k�rt agg�dva �s azt �polva, ezt a m�lyen a sz�v�kben �l� kult�r�t kifejlesztett�k. Ez a melegs�g �lt a lelkemben, amikor a r�gi �s �jonnan szerzett bar�taimmal egy�tt vastag pr�mekbe burkol�zva, jeges hidegben �s csikorg� h�ban egy sz�nutat tett�nk a D�li K�rp�tok fel�. Fekete, erd�s sziklafal ez, ha a t�volb�l k�zeledik fel� az ember; vad szakad�kos, sokszor borzongat� hegyi t�j, ha m�r ott vagyunk. �lm�nyeim k�zpontj�ban az a bar�tom �llt, akihez �vek �ta tart� bar�ts�g f�z�tt. Mindig �j dolgokat eszelt ki, hogy az erd�lyi sz�szs�got min�l jobban megismerjem. Most is felv�ltva hol B�csben,  hol Nagyszebenben �lt. Akkoriban az erd�lyi sz�szs�g �pol�s�ra hetilapot alap�tott Nagyszebenben. Ez tiszt�ra idealizmuson alapul� v�llalkoz�s volt, nem volt benne szikr�nyi gyakorlatiass�g sem, de a sz�szs�gnak szinte minden k�pvisel�je dolgozott a lapban. N�h�ny h�t m�lva azut�n megsz�nt. Az ilyen �lm�nyeket, mint ezek az utaz�sok is, a sors hozta el�m. Ezek r�v�n tudtam r�venni magam, hogy figyelmemet a k�ls� vil�g fel� ford�tsam, ami nem volt k�nny�, ugyanakkor viszont a szellemi vil�gban bizonyos mag�t�l �rtet�d�tts�ggel �ltem.

WEIMARI �VEK

1890–t�l a Goethe–Schiller-Arch�vum �lland� munkat�rsa Weimarban. R�szt vesz Goethe term�szettudom�nyos �r�sainak �jabb kiad�s�ban. Tal�lkoz�sok Hermann Grimmel, Ernst Haeckellel, Eduard von Hartmannal. 1891. A filoz�fia doktor�v� avatj�k a rostocki egyetemen. 1892. Megjelenik disszert�ci�ja WAHRHEIT UND WISSENSCHAFT (IGAZS�G �S TUDOM�NY) c�men. Alb�rletben lakik az �t gyermek�t egyed�l nevel� �zvegy Anna Eunike-n�l*, ahol otthonra lel, �s seg�ti �t a gyermekek oktat�s�ban. 1894. Megjelenik alapm�ve, DIE PHILOSOPHIE DER FREIHEIT (A SZABADS�G FILOZ�FI�JA) c�men. Ennek fontoss�g�r�l maga Steiner 1922 november�ben �gy besz�lt egy Walter Johannes Steinnel** folytatott t�rsalg�s�ban. Stein k�rd�se: – Mi lesz az �n m�veivel a j�v�ben, ezer �v m�lva? Steiner azt v�laszolta: – Ezer �v m�lva m�r csak A szabads�g filoz�fi�ja fog fennmaradni.

* Anna Schultz, k�s�bb Anna Steiner (Potsdam, 1853 – 1911, Lankwitz)

** Walter Johannes Stein (B�cs, 1891 – 1957, London), �desapja, Stein Vilmos, magyar volt.

A KORAI �VEK BERLINBEN

1897-t�l a DAS MAGAZIN F�R LITTERATUR valamint mell�klete, a DRAMATURGISCHEN BL�TTER kiad�ja �s szerkeszt�je. Cikkeket �r a kor �s a kult�ra k�rd�seir�l. Hat �vig tan�t a Wilhelm Liebknecht �ltal alap�tott munk�sk�pz� iskol�ban. Megkezdi el�ad�i tev�kenys�g�t.1898. Tal�lkozik John Henry Mackay sk�t k�lt�vel, aki a k�vetkez� �vben h�zass�gi tan�ja lesz Ann�val k�tend� frigy�kben. 1899. Felk�rik a Wilhelm Liebknecht �ltal alap�tott munk�sk�pz� iskola tan�t�j�nak, ahol heti �t alkalommal oktat t�rt�nelmet, irodalmat �s term�szettudom�nyos t�rgyakat. Innen k�t �v m�lva – a hallgat�k ellen�ll�sa ellen�re – elbocs�tj�k. Goethe sz�let�s�nek 150. �vfordul�j�ra meg�rja Mes�j�nek (A Z�LD K�GY� �S A SZ�P LILIOM) szellemtudom�nyos magyar�zat�t. 

AZ ANTROPOZ�FIA FEJLESZT�SE

I. PERI�DUS, 1902–1909.

Az els� h�t �vben Rudolf Steiner az antropoz�fia (antropos: ember, sofia: b�lcsess�g) alapjait fektette le. A szellemi tartalmakat tiszta gondolatok form�j�ban adta, a szellemi vil�gb�l j�v� szellemi tartalmakat igyekezett hozz�f�rhet�v� tenni az emberi gondolkod�s sz�m�ra.Amit elmondott, �gy �ll el�tt�nk, mint egy szellemigondolati organizmus, amely az ember �s a vil�g fejl�d�s�nek probl�m�j�t fogja �t. 1902-t�l felaj�nlj�k neki a Teoz�fiai T�rsas�g  n�met szekci�j�nak f�titk�ri tiszts�g�t, amit csak ama felt�tel mellett v�llal el, hogy kiz�r�lag saj�t kutat�si eredm�nyeit fogja

k�pviselni. A T�rsas�g keretein bel�l el�ad�s-sorozatokat tart. Tal�lkoz�sok Christian Morgensternnel, Edouard Schure-val. Az antropoz�fia elnevez�st Rudolf Steiner saj�t tev�kenys�g�re el�sz�r 1902. okt�ber 6-�n haszn�lta nyilv�nosan, �s az emberis�g fejl�d�st�rt�netek�nt jellemezte. Ily m�don �let�nek �j munkaszakasza kezd�d�tt: egy fejl�d�st�rt�net fel�p�t�se a k�l�nb�z� vil�gn�zetek alapj�n, kiterjesztve az emberi l�t valamennyi ter�let�nek fejl�d�s�re. Olyan fejl�d�st�rt�netr�l van itt sz�, amely  az ember l�ny�nek �tfog� tud�s�hoz vezet el, alapul haszn�lja az ezoterikus tud�st, az eredm�nyt azonban a tudom�ny �s a mindennapi �let legk�l�nb�z�bb ter�leteinek rendelkez�s�re bocs�tja. 1902 �sz�n Steiner Berlinben megismerkedik Ita Wegman* orvosn�vel, k�s�bbi k�zvetlen koll�g�j�val.

1903. Megalap�tja, kiadja �s szerkeszti a LUCIFER – k�s�bb LUCIFER-GNOSIS – c. lapot. 1904. Elv�lik Anna Eunike-t�l. 1906–1908. Steiner mind a h�rom �vben ell�togatott Magyarorsz�gra, Budapestre. 1906. janu�r 3 �s 6. k�z�tt; 1907-ban kett� (febru�r 24-26.), 1908-ban h�rom el�ad�st (janu�r 18-22.) tartott teoz�fus k�r�k sz�m�ra Budapesten. 1909. Rudolf Steiner a Teoz�fiai T�rsas�g V. Nemzetk�zi Kongresszusa alkalm�val j�rt ism�t haz�nkban. De ez az * Ita Wegman (J�va, 1876 – 1953, Arlesheim) esztend� nemcsak emiatt volt rendk�v�li: Steiner ekkor sz�lt el�sz�r nyilv�nosan Krisztus m�sodik megtestes�l�s�r�l. M�jus 31-�n BUDDH�T�L KRISZTUSHOZ c. el�ad�s�t tartotta meg, ezut�n k�vetkezett THEOSOPHIE UND  OKKULTISMUS DES ROSENKREUZERS, c�men az �gynevezett BUDAPESTI CIKLUS 10 el�ad�sa, j�nius 3. �s 12. k�z�tt. Magyar ford�t�suk a R�ZSAKERESZTES SZELLEMTUDOM�NY c. k�tetben tal�lhat�. Ezekr�l r�szletesen besz�molt j�nius 18-�n Berlinben,

a BERICHT �BER DEN BUDAPESTER KONGRESS c. el�ad�s�ban.

AZ ANTROPOZ�FIA FEJLESZT�SE

II. PERI�DUS, 1909–1916.

A m�sodik h�t �v a miszt�riumdr�m�k �r�s�val kezd�dik. A gondolati tartalmak m�v�szi, imaginat�v form�ban jelennek meg, de nem csak a miszt�riumdr�m�kban, hanem az els� Goethanum csod�latos form�iban is, melyr�l Steiner azt mondta, hogy ez az egyetlen, fizikai szemmel is l�that�v� v�lt imagin�ci�. 1910-1913. N�gy miszt�riumdr�m�j�nak �sbemutat�ja M�nchenben, saj�t ir�ny�t�s�val. Minden �v augusztus�ra sz�nt egy-egy bemutat�t, az �t�dik m� a h�bor� kit�r�se miatt m�r nem k�sz�lhetett. Megtervezi a Johannes- Bau �p�let�t M�nchenbe, el�ad�sok �s m�v�szeti rendezv�nyek sz�m�ra. Az �p�let elk�sz�lt�t az ottani hat�s�gok meghi�s�tott�k.1910. Meghal �desapja, Johann Steiner. Hal�l�ra a k�vetkez� Spruch-ot �rta: Seine Seele ruht in Christi Reich Die Gedanken seiner Lieben sind bei ihm.  1911. Meghal feles�ge, Anna Steiner. 1912. Rudolf Steiner megalap�tja az Antropoz�fiai T�rsas�got, ahova – saj�t f�ggetlens�g�t fenntartva – nem l�p be. Ennek ellen�re az alap�t�s ut�n Steinert kiz�rj�k a Teoz�fiai T�rsas�gb�l. 1913. szeptember 20-�n lerakj�k a Goetheanum, az antropoz�fia leend� k�zpontj�nak alapk�v�t. Ezt a m�reteiben �s form�j�ban egyed�l�ll�, hatalmas �s nagyszer� �p�letet Rudolf Steiner b�ke-templomk�nt �p�tette fel 1913 �s 1920 k�z�tt, semleges sv�jci ter�leten, Dornachban, a Jura-hegys�g fest�i k�rnyezet�ben. Az �p�tkez�s alatt d�lt az els� vil�gh�bor�, de az egym�ssal h�bor�ban �ll� nemzetek fiai itt b�k�s egyet�rt�sben dolgoztak egy�tt k�z�s szellemi otthonuk fel�p�t�s�n. A k�tkupol�s, hatalmas fa-�p�letet a sziv�rv�ny sz�neiben j�tsz� fresk�k �s �vegablakok d�sz�tett�k; ezek �s a faragott oszlopok mind magukon viselt�k Steiner m�v�szkez�nek

nyomait. Elkezdi Der Menschheitsrepresentant: Az Emberis�g Reprezent�nsa kilenc m�ter magas, f�b�l faragott szobr�t. A m� Krisztust �br�zolja a keresztel� ut�n, a k�t k�s�rt�s k�z�tt, melyeket a puszt�ban �t�lt. Az�rt nevezt�k �gy, mert Krisztus a k�t k�s�rt� k�z�tti alakj�val �s testtart�s�val az ember legs�lyosabb l�tk�rd�seit, �s azok megold�s�t jelen�ti meg. 1914. �prilis 1-�n felszentelik a Goetheanumot. December 24-�n h�zass�got k�t addigi munkat�rs�val, Marie von Sivers-el*. ·          Marie von Sivers (Wlotzlawek, 1867 – 1948, Beatenberg)

AZ ANTROPOZ�FIA FEJLESZT�SE

III. PERI�DUS, 1916–1923.

A harmadik hetess�g jellege megint m�s. Itt Steiner megalap�totta az �gynevezett „le�nyt�rsas�gokat”: az antropoz�fia elvein nyugv� pedag�gi�t, gy�gypedag�gi�t, orvostudom�nyt, mez�gazdas�got, teol�gi�t, sz�nm�v�szetet, valamint a szoci�lis  �let h�rmas tagoz�d�s�t. Mindezeket a szellemi vil�g er�ib�l teremtette meg. 1917 j�lius�ban Steiner a Wilson-i b�kejavaslatok  katasztrof�lis k�vetkezm�nyeinek elker�l�se �rdek�ben k�t memorandumot juttatott el K�z�p-Eur�pa vezet� �llamf�rfi�ihoz, t�bbek k�z�tt IV. K�roly kir�lynak, Richard von K�hlmann n�met k�l�gyminiszternek, Max von Baden k�s�bbi birodalmi kancell�rnak.  Terjeszt�s�kben k�zrem�k�d�tt Ludwig Polzer-Hoditz gr�fja* �s W. J. Stein is, akik els�k�nt �rtett�k meg a t�rsadalmi organizmus h�rmas tagoz�d�s�t. A memorandumokban Rudolf Steiner a vil�g- �s az emberi fejl�d�s szellemtudom�nyos megismer�s�b�l kiindulva v�zolta fel a j�v�ben lehets�ges szoci�lis reformokat, �s a h�rmas tagoz�d�st. Ennek l�nyege: – a szellemi �let az  egy�n szabads�g�n alapul, – a jog ter�let�n az emberek egyenl�s�ge �rv�nyes�l �s – a politikai �rdekekt�l megszabadul� vil�ggazdas�g c�lja a testv�ris�g. * Ludwig Graf Polzer-Hoditz (Pr�ga, 1868 – 1945, B�cs) �gy a francia forradalom eszmek�osza a szoci�lis organizmus megfelel� szf�r�iban rendez�dik. A memorandumok �ta bek�vetkezett esem�nyek igazolj�k, hogy Steiner gondolatai akkor vil�gt�rt�nelmi lehet�s�get jelentettek. K�z�p-Eur�pa politikusaiban azonban nem volt el�g er� ahhoz,  hogy kezdem�nyez�s�t a wilsoni b�ke demag�gi�j�val szemben �tt�r�sre vigy�k. 1918. Meghal �desanyja, Franziska Steiner. 1919 m�rcius�ban Steiner tov�bb folytatta k�zdelm�t, �s a sz�les nyilv�noss�ghoz fordult. Meg�rta r�pirat�t AUFRUF AN DAS DEUTSCHE VOLK UND AN DIE KULTURWELT

(FELH�V�S A N�MET N�PHEZ �S A KULT�RVIL�GHOZ) c�men, a h�rmas tagoz�d�s� t�rsadalom eszm�j�vel, mint a tart�s eur�pai b�ke megteremt�s�re alkalmas egyetlen iniciat�v�j�t. Ezt 93 n�met k�z�leti szem�lyis�g �rta al�, t�bbek k�z�tt Hermann Hesse �r� �s Arthur Polzer-Hoditz, IV. K�roly kir�lyunk kabinetf�n�ke. �gy t�bbezres hallgat�s�g ismerhette meg Stuttgartban a r�pirat l�nyeg�t, de v�g�l ez az er�fesz�t�s is kudarcba fulladt. 1919. �prilis. Ezalatt megjelenik DIE KERNPUNKTE DER SOZIALEN FRAGE (A SZOCI�LIS �LET ALAPK�RD�SEI) – egy �ven bel�l 80 ezer p�ld�nyban! – a h�rmas tagoz�d�s eszm�j�vel, mint a jelenkor �s a j�v� �letsz�ks�gszer�s�ge. 1919. szeptember 7. Stuttgartban megny�lik az Els� Szabad Waldorf Iskola. Tan�rai k�z�tt van Caroline

von Heydebrand, dr. Eugen Kolisko �s W. J. Stein is. 1921. Steiner megalap�tja a ma is megjelen� DAS

GOETHEANUM c. foly�iratot, melybe rendszeresen �rja cikkeit. 1922. j�nius 1-12. W. J. Stein szervez�s�ben tartott�k meg B�csben a m�sodik nemzetk�zi antropoz�fiai vil�gkongresszust, Westliche und �stliche Weltgegens�tzlichkeit (Kelet-Nyugat Kongresszus) c�mmel, melyen naponta k�tezer(!) eur�pai k�ld�tt vett r�szt. Rudolf Steiner k�t t�m�ban – Antropoz�fia �s tudom�ny; Antropoz�fia �s szociol�gia – 10 el�ad�st tartott; W. J. Stein a Szabad Waldorf Iskol�k szellemi �let�nek fontoss�g�r�l besz�lt. A megh�vottak jobb Eur�p�t, jobb vil�got akartak, de Steiner betegs�ge majd hal�la, �s az az�ta t�rt�nelemm� v�lt esem�nyek nem ennek kedveztek; a fasizmus �s a bolsevizmus m�g ma is �reztetik hat�sukat. 1922. december 31. Steiner este nyolc �rai el�ad�sa ut�n, szilveszter �jjel�n le�g a Goetheanum. Az �p�let fa fel�p�tm�ny�b�l, k�t kupol�j�b�l semmi sem maradt meg. A munk�t, az el�ad�sokat �s a m�v�szeti rendezv�nyeket a Schreinerei-ben, az asztalosm�helyben folytatt�k, melyet emberfeletti ment�s ut�n a t�zv�sz megk�m�lt. Ez ma is annak az asztalosm�helynek az eml�k�t id�zi fel,

mely id�sz�m�t�sunk elej�n a Szentf�ld�n �llt. N�h�ny akkori szemtan� v�lem�nye: Az els� Goetheanum egy �l� l�ny volt, dr�g�bb, mint b�rmely m�s emberi l�ny. Elveszt�se otthontalann� tett benn�nket.

Ehhez j�rult annak a gondolatnak a f�jdalma, hogy min kellett  Rudolf Steinernek kereszt�lmennie. � azonban az�rt gy�szolt, mert az emberis�get megfosztott�k egy olyan �p�lett�l, amely form�j�nak karmal�t�st kellett volna �bresztenie a tagokban. (Madeleine van Deventer) Ez az �p�let szimb�lum volt az ember sz�m�ra, f�leg azok sz�m�ra, akik meg tudt�k �rteni, amit l�ttak. Az �p�letben el voltak rejtve, de m�gis nyilv�nval�ak voltak azok a jelek, amelyek a m�lt, a jelen �s j�v� titkair�l besz�ltek. (Ita Wegman) Ez volt az �p�let �rtelme: Ige �s V�lasz, Logosz �s Ember. (Rudolf Steiner mondotta a trag�dia ut�ni reggelen Ludwig Polzer-Hoditz gr�fj�nak. �s aznap m�r folytatta is el�ad�s-sorozat�t…) Steiner a m�sodik Goetheanum tervein dolgozik, melynek betonb�l k�sz�lt t�mbje m�r csak hal�la ut�n �p�lhetett fel. 1923. A Basel melletti Arlesheimben Ita Wegman vezet�s�vel megkezdi munk�j�t az els� antropoz�fiai elveken m�k�d� klinika. 1923. december 25 – 1924. janu�r 1. A Kar�csonyi �l�s. A h�rom hetess�g ut�n az antropoz�fiai mozgalom d�nt�  esem�ny�hez �rkezett. Ebben a fejl�d�sben a legfontosabb, a Kar�csonyi �l�s. Itt egy szellemi vil�gbeli templomszentel�sr�l van sz�. Rudolf Steiner 1923. december 25-�n megalkotta azt a szellemi Alapk�vet (Grundstein), ami ugyanazokb�l az elemekb�l �ll, mint a szellemi templom: alapja a kozmikus-emberi szeretet, falai kozmikus-emberi imagin�ci�kb�l �llnak, kupol�ja kozmikus-emberi gondolatok. Ez a templom t�ren �s id�n k�v�li, a szellemi vil�gban ma �ppolyan �l� realit�s, mint 80 �vvel ezel�tt volt. Steiner �gy mondta: „Minden ember, ha akarja, a lelk�vel l�thatja ezt a templomot.” �jj�alakult a T�rsas�g, melynek vezet�s�t Rudolf Steiner maga v�llalta el. Addig a T�rsas�gnak Steiner – mint m�r jeleztem – nem is volt tagja, csak szabad szellemi tan�csad�ja

�s tan�t�ja. Sz�m�ra a T�rsas�g nem „t�rsas�g” volt, hanem a sz� igazi, j� �rtelm�ben vett mozgalom.

Ekkor viszont teljesen �s eg�sz�ben �sszek�t�tte mag�t a T�rsas�ggal, noha magasabb t�rv�ny, hogy a szellemi vezet�s nem egyeztethet� �ssze a k�ls� vezet�ssel, poz�ci�kkal. Ezoterikus �rtelemben saj�t karm�j�t �sszek�t�tte a T�rsas�g karm�j�val. Mag�ra vette a T�rsas�g karm�j�t. Megkezdte az antropoz�fia meg�j�t�s�t, el�ad�saival �j, magasabb fokra emelte az antropoz�fi�t. A Kar�csonyi Gy�l�s ut�n elhagyta saj�t h�z�t, ett�l fogva a Schreinerei-ban �lt, a T�rsas�g tulajdon�t k�pez� �p�letben.

AZ UTOLS� �VEK

Az els� vil�gh�bor� kit�r�se, majd annak tragikus k�vetkezm�nyei lehetetlenn� tett�k Rudolf Steiner tov�bbi kapcsolat�t Magyarorsz�ggal. �lete utols� �vtized�ben m�r nem j�rt Magyarorsz�gon. Ezut�n ink�bb a magyarok j�ttek el haz�jukb�l, hogy seg�ts�k Rudolf Steiner munk�j�t.1924. �prilis 18-�n, Nagyp�nteken tal�lkozott Steiner el�sz�r G�llner M�ri�val. A besz�lget�s k�zvetlen�l a Menschheitsrepresentant szobra mellett zajlott, a fiatalasszony saj�t szavait id�zve: Szem�lyes jelent�s�g� dolgokon k�v�l eg�szen m�s t�m�k is felmer�ltek besz�lget�s�nkben,

els�sorban a h�rmas tagoz�d�s� szoci�lis organizmus megval�s�t�s�nak k�rd�se. Rudolf Steiner ezt akkor lehetetlennek l�tta a nagy orsz�gok sz�m�ra, de nem tartotta kiz�rtnak a kis orsz�gok eset�ben.

Ezut�n a Steiner-m�vek magyarra ford�t�s�nak sz�ks�gess�ge ker�lt sz�ba. Ezeket saj�t maga sz�nd�kozott �tn�zni �s korrig�lni, hiszen Neud�rfl magyar falu volt, magyar iskol�ba j�rt. Neud�rfl magyar nev�t: Lajtaszentmikl�s, igazi magyar akcentussal ejtette ki. �ltal�ban fontos volna a magyarok sz�m�ra, hogy a Budapesten elmondott el�ad�sokba  belem�lyedjenek, �s foglalkozzanak az 1909-ben Berlinben, a budapesti tart�zkod�sr�l sz�l� besz�mol�val.

1924 �sz�n m�g egyszer Dornachba utazhattam, �s Rudolf Steiner �sszes, a tagok sz�m�ra tartott szeptemberi kurzusait �s el�ad�sait, valamint az utols�, Szent Mih�ly-nap el�est�j�n, 1924. szeptember 28-�n tartott b�cs�el�ad�s�t v�gighallgathattam. F. W. Zeylmans van Emmichoven ugyanerre az id�szakra �gy eml�kezett: Valamennyi�nknek, akik az �j dornachi kurzusokon

r�sztvett�nk, az volt az �rz�s�nk, hogy magasan a norm�lis tudatunk f�l�tt �l�nk. M�s szf�r�kba emelkedt�nk, k�ls�nk megv�ltozott, saj�t lehet�s�geinket meghazudtolta a l�t�sunk, a hall�sunk. Hihetetlen volt �s le�rhattlan. M�r benne �lt�nk abban a szellemi vil�gban, amelyeket term�szetesen egyik�nk sem uralt. Az utols� el�ad�sokon voltak pillanatok, amikor Rudolf Steiner csak szeretetet �s szellemet �rasztott; annyira, hogy nehez�nkre esett arra figyelni, amit mond.

1924 �sz�n Steiner m�r l�that�an, fizikailag is megbetegszik. Nem volt mindig publikus: Rudolf Steiner a Goetheanum Alapk�-let�tel�n�l  fel�ldozta �teri er�it, �gy annak le�g�se ut�n nemcsak a Szellem temploma pusztult el, hanem vele egy�tt Rudolf Steiner �teri er�i is odalettek. Utols� nyilv�nos szerepl�se Mih�ly-napi b�cs�besz�de volt. Nagy Emiln� dr. G�llner M�ria �gy l�tta:

Rudolf Steinerhez f�z�d� f�ldi �letbeli kapcsolatom 1924-ben Nagyp�nteken kezd�d�tt, �s Szent Mih�ly-napj�n �rt v�get. Tavaszi �s �szi ott tart�zkod�saim idej�n Rudolf Steinernek mintegy �tven el�ad�s�t �s besz�d�t hallgathattam meg. Ehhez j�rult, hogy r�vid betegs�ge el�tt, mely szeptember 24-t�l 28-ig tartott, t�bb r�videbb �s egy hossz� besz�lget�sre is fogadott engem. Ezek a besz�lget�sek szem�lyes jelleg�ek voltak. Amikor n�h�ny nap m�lva Rudolf Steiner betegs�ge annyira javult, hogy ism�t megjelenhetett k�z�tt�nk, mindannyian agg�dva n�zt�k s�padt arc�t. �gy j�tt a terembe, mintha nem

a saj�t l�b�n j�rna, hanem l�thatatlan kezek hordozn�k, el�ad�s�t pedig sokkal r�videbbre fogta, mint egy�bk�nt szokta. A T�rsas�gnak mintegy �t-hatsz�z tagja gy�lt �ssze a Schreinerei nagyterm�ben. Ekkor hangzott el Rudolf Steiner utols� Michael-el�ad�sa. Ez az el�ad�s a szok�sosn�l l�nyegesen r�videbb volt, a hallgat�k az el�ad�s tartalm�t �s st�lus�t igen neh�znek �rezt�k. Rudolf Steiner fizikai �llapota, betegs�gben megv�ltozott arcvon�sai, valamint az eg�sz el�ad�s, �s az azt bez�r� Michael-Spruch nagy megr�zk�dtat�st okozott a hallgat�s�gnak. M�gis voltak k�z�l�nk, akik az el�ad�s

utal�sait, a benne �l� f� probl�m�t megk�s�relt�k �t�lni �s a maguk sz�m�ra vil�gosan megfogalmazni.

Marie Steiner �gy �rt:

M�g egyszer �sszeszedte mag�t, hogy el�ad�s�nak els� r�sz�t elmondja, a befejez� r�sznek szeptember 29-�n, a Michael�nneps�gen kellett volna elhangzania. De hangja m�r f�lig kialudt, a t�volb�l sz�lt csak, �s abba kellett hagynia az el�ad�st. A t�m�t nem volt k�pes sz�nd�ka szerint befejezni. A Michaelnap nem hozta a folytat�st. �gy v�lt ez az el�ad�s B�cs�besz�d�v�.

1923-ban megkezdett �n�letrajz�t Steiner dornachi beteg�gy�n – mely Krisztus-szobra el�tt �llott – folytatta, de ez a m�, a MEIN LEBENSGANG (�LETUTAM) v�g�l is befejezetlen�l maradt az ut�korra.

1925. m�rcius 29-�r�l dr. Ita Wegman �gy eml�kezett:

Ezen a reggelen el�sz�r nem dolgozott. […] Rendk�v�l csendes �s t�relmes volt ezen a napon, �j utas�t�sokat adott a kezel�s�re. […]

D�lut�n n�gykor ki�jultak a f�jdalmak, bels� nyugtalans�gom nem akart sz�nni, ragaszkodtam ahhoz, hogy �rtes�ts�k Steiner asszonyt, aki Stuttgartban tart�zkodott.

M�snap, 1925. m�rcius 30-�n hajnalban Rudolf Steiner visszat�rt a szellemvil�gba.

Megjelent Rudolf Steiner hal�l�nak 80. �vfordul�j�ra

� r ta J . J �zsef D�nie l Mih�ly