A POZSONYI CSATA

907-ben egyes�lt eur�pai hader� gy�lt �ssze a b�csi medenc�ben (B�cs akkor m�g nem l�tezett).

A hadj�ratot n�met-r�mai vezet�ssel szervezt�k meg �s az akkori n�met kir�ly rendelete szerint azzal a c�llal, hogy "... decretum..Ugros eliminandos esse.." azaz " elrendelj�k, hogy a magyarok kiirtassanak".

Ezt a nemes c�lt extra adag er� koncentr�l�s�val akart�k megval�s�tani mai sz�val �lve, "biztosra mentek".

Az akkori Eur�pa viszonyai k�z�tt szinte elk�pzelhetetlen 100.000 f� k�r�li l�tsz�mban gy�lt �ssze a csap�sm�r� er�. M�g a j�val k�s�bbi keresztes hadj�ratok idej�re sem tudtak ilyen l�tsz�m� hadsereget megszervezni.

907 j�nius derek�n megindult a t�mad�s, amely h�rom oszlopban nyomult el�re a Duna vonal�n. A d�li parton a 'gyeng�bb', kb. 40ezres sz�rny; a Dun�n haj�kon egy kb. 10-12 ezres inv�zi�s csoport+hadt�p m�g az �szaki parton egy j� 45 ezres f�er� az elit.

�rp�d, a t�rzssz�vets�g fejedelme az eg�sz Eur�p�ra kiterjed� felder�t� h�l�zata miatt j� el�re tudott a k�sz�l� puszt�t� h�bor�r�l. A t�rzssz�vets�g egyes�lt f�erej�t - 40.000 lovas - n�gy r�szre osztotta. Az egyenk�nt 10ezer f�s lovas egys�g neve t�m�n azaz magyarul t�m�ny r�gi sztyeppei hadszervez�si szok�s. Az els�t � maga vezette,a t�bbit pedig fiaira b�zta: Tarhos(43), �ll�(41), Jutas(35). Emellett term�szetesen az eg�sz hadm�veletet ir�ny�totta.

Az ellens�g �tkel�s�nek �s ezzel egyes�l�s�nek megakad�lyoz�s�ra els�k�nt az inv�zi�s flotta sorsa pecs�tel�d�tt meg: gy�jt�l�ved�kekkel t�zij�t�k �s zizipar�d� keret�ben szenvedett technik�ban 100%-os, �l�er�ben kb. 95%os vesztes�get a haj�had.

M�snap az els�ncolt d�li sz�rny kapott koncentr�lt t�bbir�ny� lovasrohamokat amelyek hat�s�ra marad�ktalanul elpusztult/40.000 ember/

A csata ut�ni �jjel �rp�d elrendelte az �tkel�st teljes csendben. Teh�t �tkel�s a Dun�n kb. 35.000 lovassal az ellens�ges sereg 'orra el�tt' , �jszaka,t�k cs�ndben!!! (A fant�zi�tokra b�zom ez mit jelenthetett mind egy�ni mind k�z�ss�gi teljes�tm�nyben k�t napnyi �ld�kl� csata ut�n.) Az �tkel�s annyira siker�lt, hogy hajnalban az ellens�g a felkel� napb�l z�poroz� t�bb t�zezres ny�lfelh�re �bredt majd t�lereje ellen�re ism�t k�t nap �ld�kl� �tk�zet ellen�re sz� szerint halomra pusztult a Pozsony k�r�li s�ks�gon.

A n�h�ny ezer f�s t�l�l� csoport menek�l�s k�zben pr�b�lt rendez�dni, de a magyar k�nny�lovass�g �ld�z�sben is hat�kony: Ennsburg v�r�ig meglep�en kevesen jutottak el. A v�r alatti s�kon felvonul� magyar hader�re r�t�rt a kir�lyi �rs�g �s tartal�k de a sz�nlelt visszavonul�ssal magyar r�szr�l a n�met �ld�z�k cs�be futottak mert a k�rnyez� erd�kb�l kit�r� magyar lovass�g a megfordul� f�er�kkel �ket is leg�zolta.

A n�met kir�ly olyan gyorsan menek�lt, hogy minden �rt�k�t /m�g a tr�nsz�k�t is!/ h�trahagyta, seregvez�reib�l pedig a flottavezet�n k�v�l mindenki meghalt /gr�fok, p�sp�k�k tucatjai/.

A csata k�vetkezm�nye, hogy a magyar hat�r az Enns foly� lett /Ober Enns - innen a mes�ink '�perenci�s tengere'/ valamint hogy idegen sereg 130 �vig nem mert Magyarorsz�g fel� fordulni. /Szent Istv�n idej�n el�sz�r, de akkor ugyan�gy j�rtak csak a V�rtes hegys�gben.

 �rp�d fejedelem k�t (h�rom) fi�t vesztette �s � maga is hal�los sebet kapott �s p�r h�t m�lva meghalt - a haz��rt. Eltemett�k tisztess�ggel titkos s�rba �se, Atilla k�zel�be - a mai Nagykev�ly hegy rejtett v�lgy�be - nyugodj�k �r�k b�k�ben!

A 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyes�lt �llamok �sszhader�nemi katonai akad�mi�j�n, ismertebb nev�n a West Point -on. Teh�t minden amerikai hivat�sos tiszt �vtizedek �ta vizsg�zik bel�le. Megjegyz�s: Magyarorsz�gon nem tan�tj�k.

M�s forr�s szerint:

www.magyarmegmaradas.eoldal.hu

Wikip�dia szerint:

A pozsonyi csata 907. j�lius 4. �s 7. k�z� tehet�en zajlott, a mai Pozsony (korabeli �r�sokban: Braslavespurch vagy Brezalauspurc) alatt. A kora k�z�pkor egyik legjelent�sebb �tk�zet�r�l van sz�, ugyanis a korhoz m�rten hatalmas hadseregek csaptak �ssze. A honfoglal�s ut�n a magyar fennhat�s�g ter�lete nyugat fel� megk�zel�tette az Enns foly� vid�k�t, ez�rt akart a Keleti Frank Kir�lys�g d�nt� csap�st m�rni a magyarokra, hogy megsemmis�tse vagy jelent�sen visszaszor�tsa �ket a kor�bbi frank ter�letekr�l, a Morva Birodalom �s Pann�nia ter�let�r�l. A csata a keleti frank sereg megsemmis�t� veres�g�vel v�gz�d�tt, amiben a bajor herceg �s a Theotm�r salzburgi �rsek is elesett. A magyarok �jabb ter�leteket nyertek az Enns foly�ig, mely 955-ig a magyar mezsgye hat�ra lett.^[1] A honfoglal�s e sorsd�nt� csat�val fejez�d�tt be.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s