Atlantisz �r�ks�g

Thot, vagy Hermes Trismegistos, egy atlantiszi �r�ks�get birtokl� pap kir�ly �s m�gus volt. L�tez�s�re a t�rt�nelem is sok bizonyoss�got tal�lt. Egyes felt�telez�sek szerint a Nagy Keopsz piramist szint�n � �p�ttette, hogy a b�lcsess�get �s Atlantisz m�gikus birodalm�nak �r�ks�g�t rejthesse a vil�gi tud�st�l elszigetelve.


A b�lcsess�g istene

Herm�sz Triszmegisztos k�l�nf�le testekben, de azonos tud�ssal uralkodott, hasonl�an a Dalai L�m�hoz. M�sok azt tartj�k, hogy a m�gia seg�ts�g�vel legy�zte a hal�lt �s csak akkor t�vozott a f�ldi megtestes�l�s�b�l, amikor ennek el�rkezett az ideje. Miut�n v�gleg kil�pett a test�b�l, az egyiptomi panteonban is helyet foglalt. A b�lcsess�g istenek�nt, a tud�s feljegyz�jek�nt tartott�k sz�mon, hiszen b�lcsess�ge �s tud�sa alapj�n k�ts�gtelen, hogy isten megtestes�l�se volt. F�papjai vitt�k tov�bb azt a tud�st, amit az emberekre hagyott, �s �k �rizt�k a Nagy Piramist.


A m�gia alapjai

Hermes Trismegistos hagyta h�tra az okkultizmus alapjait. A smaragdt�bl�n lejegyzett tud�son alapszik a keleti �s a nyugati m�gia, az a „var�zslat”, amit alk�mi�nak neveznek. A tud�s birtokosa k�pes �rr� lenni az anyagon, illetve els�sorban �nmag�n, hisz a test sem m�s, mint anyag. A beavatott ez �ltal �let �s a hal�l ura lesz. Ezen a szinten sokakat elvak�t a hatalom, de a m�gia legmagasabb fok�ra emelked� tud�s rejtve marad el�tt�k.


�jra megny�lt az �t a m�gia fel�

Az atlantiszi m�gia �r�k�sei voltak a kelt�k, a may�k, a szufik, a kaballist�k, �s ugyancsak ennek a m�gi�nak �r�k�sei a „szabadk�m�ves p�holyoknak” nevezett nyugati m�gusrendek. A t�bl�k sz�veg�nek leford�t�s�ra �s azok nyilv�noss�gra hozatal�ra korunkban ker�lt sor. A ma embere �jra k�pess� v�lik megny�lni a m�gia �tja fel�. A ford�t�sok olvasgat�sa azonban �nmag�ban kev�s ahhoz, hogy beavat�st adjon b�rkinek. Csak az �r vele valamit, aki m�r rendelkezik az alapoz� tud�ssal. A t�bbiek sz�m�ra �rthetetlenek maradnak a feljegyz�sek.


A t�bl�k ismeretlen anyagb�l k�sz�ltek

A tizenk�t smaragdz�ld t�bla nagyon k�l�nleges anyagb�l k�sz�lt. Egy olyan vegyi folyamat – alk�miai transzmut�ci� – sor�n hozt�k l�tre mesters�gesen, amit m�g nem tud megmagyar�zni a mai tudom�ny. A t�bl�k jellemz�je, hogy nem koptathat� el, �s ellen�ll�bb minden eddig ismert anyagn�l.

A t�bl�kat minden l�tez� eszk�zzel megvizsg�lt�k, de csak arra j�ttek r�, hogy atomszerkezet�k teljesen stabil, nem �szlelhet� benn�k semmilyen v�ltoz�s, vagyis a tud�sok egyszer�en nem tal�ltak kapaszkod�kat. Ez meghazudtolja a fizika ioniz�ci�s �s a k�mia r�szecskekapcsolati elveit. Teh�t – ha a mai grafol�gia tanai szerint vizsg�ljuk a t�bl�kat – m�r az anyag, amire �rtak, �nmag�ban hordozza a tud�st, a v�gtelen b�lcsess�get.


A tud�s h�rom szinten nyilv�nul meg

A t�bl�kon az �kori Atlantisz �r�sjegyeivel feljegyezve olyan gondolatok tal�lhat�ak, melyek �rtelme h�rom s�kon v�lik vil�goss�. Az anyag szintj�n a bet�k nyernek �rtelmet, k�pess� v�lunk olvasni a sorokat. A tudat s�kj�n meg�rtj�k a szavakat, amiket olvasunk, �gy azok �sszef�gg�st nyernek. A felettes s�kon pedig k�pess� v�lunk arra, hogy a le�rtakat �rtve azokat bels� tud�ss� tegy�k, alkalmazzuk is. A t�bl�kat aranysz�n�, szint�n nem azonos�that� �tv�zetb�l k�sz�lt abroncsok fogj�k �ssze, az �sszefog� abroncsokat pedig egy ugyanilyen anyagb�l val� p�lca tartja �ssze.


Isteni kinyilatkoztat�s

Az alkimista hagyom�ny szerint Herm�sz Triszmegisztos testamentuma olvashat� ezeken a t�bl�kon. Szerint�k ez minden szent k�nyv alapja, az els� olyan isteni kinyilatkoztat�s, ami az emberek birtok�ba jutott �s mindegyik, az�ta keletkezett szent iratnak az alapj�t is ez k�pezi. Sokf�le ford�t�suk �s adapt�ci�juk ismert, feltehet�en Sz�ri�n �s Palesztin�n kereszt�l jutott el Eur�p�ba.


A b�lcsess�g kulcsai

A b�lcsess�g kulcsai a m�gia �sszetett szimb�lumrendszer�ben �s a tradicion�lis megfigyel�sekben rejlenek. Az ezoterikus tudom�nyok t�bbs�ge szimb�lumok megfejt�s�re szor�tkozik, vagy olyan megfigyel�seket esz sz�mba, mint p�ld�ul azok, amik a term�szetgy�gy�szat tanaiban a teleholdn�l sz�retelt n�v�nyek gy�gyhat�s�val kapcsolatosak. A hermetikus m�gia a mi�rtek okait kutatva maga is k�pess� v�lik arra, hogy a v�laszok birtok�ban maga is hat�st gyakoroljon a val�s�gra.


1. A szimb�lumok tana

A rejtett jelent�s mindenben ott lakik. Minden szimb�lum, az eg�sz vil�gon. A teremt�s k�nyv�nek bet�i ezek a szimb�lumok, csak az emberek t�bbs�ge nem tudja olvasni ezeket a jeleket, ez�rt nem k�pes teremt�v� - isteniv� – v�lni, csak a teremtettek �let�t k�pes �lni. Ez term�szetes folyamat. Az ember �lland�an fejl�dik. Tudata, spiritualit�sa fizikai val�ja egyar�nt. V�g�l el�r abba a kozmikus ciklusba, ahol a fizikai vil�g nem nyilv�nul meg alakzatokban.


2. A f�ld�n megszerezhet� tud�s

Herm�sz Triszmegisztosz a miszt�riumoknak �s a vil�g egyens�ly�nak megismer�s�t tan�csolja a t�bl�k sorain kereszt�l. Minden tud�s megszerz�s�t, ami a f�ld�n megszerezhet� �s azok egys�g�nek felfedez�s�t. Nem hitet, hanem tud�st ad. Annak megtapasztal�s�t, hogy a dolgok rendez� elve – ezen a f�ld�n, ebben az univerzumban – azonos, s ha ezt a rendez� elvet felismerj�k, mindent felismer�nk. Ez a h�res ’Mint fenn, �gy lenn, mint kinn �gy bent’ mondat jelent�se.

3. A m�gia �s az egyh�z k�z�s gy�kere

A tud�s �s a hit p�rhuzama l�tsz�lagos ellent�tt� v�ltozott. Mivel az egyh�zi tanok is azonos gy�kerekre vezethet�k vissza, mint a m�gikus tanok, nincs val�di k�l�nbs�g a kett� k�z�tt. Ezt a m�gia k�vet�i mindig is tudt�k, �m a paps�g m�s f�lelmekre �p�tette hatalm�t, �s a felt�tlen hitet v�rta el az emberekt�l. A tud�s ma az egyh�zak gyeng�l�s�vel �s a m�gia er�s�d�s�vel ma ker�l szabadabb �ramlatba.


4. Az �j tudattal �l� emberis�g meg�rkez�se

Az Indig� gyermekek az �jfajta tudatoss�g bizony�t�kai. M�r g�njeikben hordozz�k a magasabb tud�st, ha nem csukj�k be el�tt�k a szem�nket. Itt j�rnak m�r k�z�tt�nk. Megv�ltoztatj�k a tan�t�si m�dszereinket, az iskol�inkat �s a tudom�nyosr�l alkotott vil�gk�p�nket is, mert m�r id�szer�, hogy a m�gikus hagyom�ny a klasszikus tudom�nyokra �p�tkezve �jra elterjedhessen.

***********************************************************************************************************

Tabula Smaragdina 
(Hamvas B�la ford�t�sa)

1 .Verum, sine mendatio, certum et verissimum.  
   Val�, hazugs�g n�lk�l, biztos �s igaz.  

2. Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda      miracula rei unis.  
   Ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van, �s ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, �gy �rted meg az egy      
   var�zslat�t.

3. Et sicut omnes res fuerunt ab uno, meditatione unis: sic omnes res natae fuerunt ab hac una re, adaptatione.  
   �s ahogy minden dolog az egyb�l sz�rmazik, az egyetlen gondolatb�l, a term�szetben minden dolog �tvitellel az    egyb�l keletkezett.  

4. Pater eiust est Sol, mater eius Luna, portavit illud ventus in ventre suo, nutrix eius terra est. 
   Atyja a Nap, anyja a Hold, a Sz�l hordozta m�h�ben, a F�ld t�pl�lta.  

5. Pater omnis thelesmi totius mundi est hic.  
   � a theleszma, az eg�sz vil�g nemz�je.  

6. Vis eius integra est, si versa fuerit in terram.  
   Ereje t�k�letes, ha a f�ldbe visszafordul.  

7. Separabis terram ab igne, subtile a spisso, sauviter, cum magno ingenio.  
   V�laszd el a T�zet a F�ldt�l, a k�nny�t a neh�zt�l, tud�ssal, szenved�llyel.  

8. Ascendit a terra in coleum, iterumque descendit in terram et recipit vim superiorum et inferiorum. Sic habebis    gloriam totius mundi. Ideo fugiat a te omnis obscuritas.  
   A f�ldr�l az �gbe emelkedik, azt�n ism�t a f�ldre lesz�ll, a fels� �s az als� er�ket mag�ba sz�vja. Az uralmat az    eg�sz vil�g felett �gy nyered el. E perct�l fogva el�led minden s�t�ts�g kit�r.  

9. Hic est totius fortitudinis fortitudo fortis. Quia vincit omnem rem subtilem, omnemque solidam penetrabit.  
   Minden er�ben ez az er� ereje, mert a finomat �s a nehezet �thatja.  

10. Sic mundus cratus est.  
    A vil�got �gy teremtett�k.  

11. Hic adaptationes erunt mirabiles, quarum modus est hic.
    Ez az �tvitel var�zslata, �s ennek ez a m�dja.  

12. taque vocatus sum Hermes Trismegistos, habens tres partes philosophiae totius mundi.  
    Ez�rt h�vnak Herm�sz Triszmegisztosznak, mert a vil�gegyetem tud�s�nak mindh�rom r�sze az eny�m.  

13. Completum est quod dixi de operatio solis.  
    Amit a Nap m�veletir�l mondtam, befejeztem.

*****

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s