EZOPORTAL
F I G Y E L E M !!!

Melin gygyt gyertyk

Testgyertya 270 Ft/db

Flgyertya 250 Ft/db

Csakragyertya 270 Ft/db

megrendels:

06/30/4750868


Letlthet  ezoterikus rsok

Megtallhat a cikkek kztt.

 frisstve:2023.01.16

 
„Engedd lelked szabadon flfel hatolni, Megszabadulva az jszaka bklyitl. Emeld szemed a csillagrben lv Napra. Ez az let szimbluma. Tudd, hogy te vagy a Nagy Fny, Mely sajt szfrjban tkletes, ha a szabadsgot elred. Ne nzz a sttsgbe. Emeld szemed a fnt lv trre. Engedd lngod felfel hatolni, s a Fny gyermeke leszel.” (Az Atlantiszi Thoth Smaragdtbli)


Men
 
K P T R
 
A Csakrkrl
 
Rudolf Steiner
 
OSHO
 
Boldogsgunk tjn tallhatunk r a tanulnivalra, amelynek kedvrt ezt a ltidt vlasztottuk.


 
Idig megjelentek
Induls: 2005-04-21
 
Holdfzis
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Google
Web google.com

Frissts dtuma:

2015.01.02.


 

 

Ahol rdemes elidzni...
 
Mondsok
 
Google PageRank
Wass Albert mvei
Wass Albert mvei : Wass Albert letplyja

Wass Albert letplyja

  2007.08.24. 15:09

Minden embernek kell, legyen egy feladata ebben az letben - ktelessgen bell, vagy azon fell is taln -, mert klnben nem lenne rtelme annak, hogy l. Az emberi vilg tbb kell, legyen, mint egy bonyolult szerkezet gp, melyben minden ember egy fogaskerk szerept tlti be... Minden embernek kell, legyen egy feladata, egy titkos kldetse, mely Istentl val."-------------------"Taln egy knyvben vagyok egy bet. Taln egy sz. Taln egy kltemny. Mit tudom n. Csak azt tudom, hogy nagyon szomor lehet az a mondat, mit kiolvas bellem valaki, ha letette a tollat. "--------------------- "rvendj a hvirgnak, az ibolyn s a bzavirgnak. Az erd csndjnek. Ha egyedl vagy: annak, hogy egyedl lehetsz. Ha nem vagy egyedl: annak, hogy nem kell egyedl lgy. Vgydj arra, amit a holnap hoz, s rvendj annak, ami ma van."-------------------- "Milyen furcsa... - btortalankodtak lelkben ttova kicsi gondolatok - milyen furcsa, hogy a vilg gy emberek nlkl olyan csndes, s olyan bks, s olyan szp. Csak ppen az ember nem akar bkben lni, nem akarja a csendet, s elfut a szptl. Milyen klns is az ember! " --------------- "Valaki egy szket tolt oda, s lelt a szkre. s arra gondolt: le kellene festeni mamikt. s arra gondolt: lefestettem az letben szz s szz asszonyt, de mamikt soha. Mirt? Mirt, hogy ppen a legkedvesebbet, a legszebbet nem? Mirt? Az ember annyi mindenre gondol az letben, csak arra nem, ami fontos. Az ember kpeket fest, mindenrl, mindenkirl, csak ppen arrl nem, aki a legtbb, aki a legfontosabb, aki a legszebb. Mirt?"

Wass Albert letplyja –

Wass Albert sorsa – szletsnek helye, ideje s mdja – egyben vgzete is volt. A Mezsg szvben, a Kolozs megyei Vlaszton szletett 1908 janur 8-n, arisztokrata csaldban. A Wass csald nemesi cmt mg Szent Lszl kirlytl nyerte, annak rdeml, hogy a csald egyik se, Buztfia Lb 1081-ben a kun betrs ellen harcol kirlyt az ltala egy, az orrn nyllal megsebzett, felbszlt blnybiktl megmentette azltal, hogy a bikt szarvainl fogva bedobta a czegei tba. Tettrt orrn nyllal tltt blnyfejes cmerrel – amely azta is a Wass csald cmerllataknt szerepel – s a hatalmas testi erejre utal Vas nvvel jutalmazta Lbot a kirly, s a kor szoksai szerint hivatalosan is neki adomnyozta a tavat, a krllev dombokkal egytt. Ezeknek a domboknak az egyikn llt a vasas-szentgotthrdi udvarhz, melybe maga az r is beleszletett, s ugyancsak ott terl el az tszz hold mezsgi fld is, melyet mvelni, szeretni tanult, mg az a bizonyos vihar ki nem tpte onnan.

Itt szletett meg teht Wass Albert, a Mezsg gyermeke, a klvinista valls jegyben, grf Wass Endre s a Bnffy csald bri gbl szrmaz Bnffy Ilona gyermekeknt. Erdlyi arisztokrata csaldbl szrmazott teht, amelynek nagy szerep korbban jutott Erdly trtnetnek alaktsban. Wass Albert azon erdlyi arisztokrcia kpviselje volt, mely trsadalmi llst sohasem a privilgiumok, hanem a ktelezettsgek forrsnak tekintette. Hasonlan a Helikon-alapt br Kemny Jnoshoz s a kzletnek llandan ldoz grf Bnffy Miklshoz, is az erdlyi magyarsg nvdelmben s felemelkedsben igyekezett meghatroz szerepet vllalni. Ennek a trsadalmi rtegnek volt teht szltte gy, hogy mveiben is megjelentett mdon, igen lese kritikval ltta eldei trtnelmi felelssget.

letnek szkebb szntere – amely meghatroz benyomssal brt egsz letplyja sorn – a Mezsg, a magyarsg nemzeti tragdijnak egyik trtnelmi szntere volt. Nem mintha vres csatk fzdnnek hozz, inkbb lass sorvads s pusztuls fmjelzi sorst.

„Egyik sm – rja Wass Albert – az 1600-as vek derekn Moldovbl hozatott munkaert a fldek mvelsre, miutn a sok hborsg sorn a Mezsg magyar jobbgyai kipusztultak. Papot is hozatott velk, templomot is pttetett nekik, s mg a Szentrst is lefordttatta szmukra az olhok nyelvre. Ktszz esztendvel ksbb ezeknek a moldovaiaknak a leszrmazottai flgyjtottk a kastlyt, leromboltk a magyar templomot, s hiba billent helyre az id mltval a vilg: a magyar templomot mr nem ptette fl senki.”

A Mezsg elszr a mind egyre nagyobb szmban betelepl s egybknt is szapora olhok rvn elszr vegyes lakossgv, majd romn tbbsgv vlt. Magyarok mr csak szrvnyban maradtak. Ezt a szomor folyamatot jelenti meg tbbek kztt Makkai Sndor: Holttenger cm regnye is, de St Andrs: Anym knny lmot grt cm mvnek is ez adja a f ideolgiai mondanivaljt, s errl a tjrl, s a tj fjdalmas pusztulsrl adnak kpet Wass Albert regnyei is.

A csald rgi kastlya ma mr nem ll, leromboltk az olhok, helyn konzervgyr ktelenkedik. Nyomtalanul tnt el teht egy rgi rend s egy rgi szellem egyik utols jelzkve, mint ahogyan Wass Albertnek mg az emlkezett is igyekeztek kiirtani. Msodik otthona, a czegei kastly is ldozatul esett az olhok rombolsi dhnek: nyoma sem maradt. Napjainkban Oltnibl beteleptett olhok lszer hziki hirdetik a „tbbezerves dk-romn dicssget” a magyar fldesr egykori hajlka helyn. Tanulmnyait a nagy mlt kolozsvri Farkas utcai Reformtus Kollgiumban kezdte. Kivl, tiszta magyar klvinista nevelsben rszeslt itt s egy egsz letre szl rtkrenddel vrtezte fel magt. 1926-ban tett sikeres rettsgi vizsgt, azutn, hogy az elz vben a romn hatalom ltal kirendelt felgyelbiztos hathats kzremkdse rvn az rettsgizni kvn tanulk 86%-a elbukott. Klnsen emlkezetes lmny maradt ez Wass Albert szmra, melyet tbb mvben is megemltett. Ezt kveten gazdasgi tanulmnyokat folytatott a Magyarvri, majd a Debreceni Gazdasgi Akadmin, hogy felvrtezze magt a fld tudomnyos igny mvelsnek tudsval, melynek rvn lehetsge lett otthoni birtokn mintagazdasg kiptsre. Romn hadktelesknt „nem vltja meg magt”, hogy magyar vidkre kerljn, hanem Bukarestben tlti le katonai szolglatt, hogy eleven krnyezetben szerezzen tapasztalatot az olh vilg sajtossgairl, melyeket a ksbbiekben nagy hatkonysggal volt kpes alkalmazni. Majd Nmetorszgban s a Sorbonne-on tanul, majd megszerzett, elismert tudsa rvn, 1944-ben az jra magyarr vlt kolozsvri egyetem dszdoktorv avatjk.

Tanulmnyai vgeztvel viszszatrt csaldi birtokra, s gazdlkodni kezdett megalapozott tervek nyomn, minthogy a nyugati egyetemeken erdszeti s kertszeti tanulmnyokat is folytatott.

A gazdlkodsrl azonban minduntalan az irodalmi plya ragadta el. Els irodalmi lmnye Selma Lagerlf: Gsta Berlings saga cm romantikus regnye volt. Wass Albert plyjt versek rsval kezdte, melyeket gyakorta publiklt a Psztortz, az Ellenzk, majd az Erdlyi Fiatalok cm folyiratokban. Ez utbbi kettnek ksbb munkatrsa lett. Els versesktete 1928-ban Vilgtemets cmmel jelent meg Kolozsvrott. Azonban sem ez, sem a kvetkez – 1930-ban ugyancsak Kolozsvrott kiadott – Feny a hegytetn cm versesktete nem keltett klnsebb irodalmi szenzcit, de sejtetni engedte, hogy ltrejttk sokkal tbb, mint egy unatkoz fiatal arisztokrata unalomz irodalmi prblkozsa. E versesktetei s az 1932-ben megjelent A temet megindul cm szavalkrusra rt sznmve magra irnytotta az erdlyi helikonistk figyelmt, melynek rvn meghvst kapott a grf Kemny Jnos marosvcsi birtokn megrendezett, vadszattal egybekttt, irodalmi s mvszeti tallkozra. Wass Albert tagja lett ezltal a helikoni rk trsasgnak, akik kzl csak a legjelentsebbek emltve: prily Lajos, br Bnffy Mikls, Berde Mria, Dsida Jen, Gulcsy Irn, grf Kemny Jnos, Ks Kroly, Kuncz Aladr, Molter Kroly, Nyr Jzsef, Remnyik Sndor, Szab Dezs, Tamsi ron.

Grf Kemny Jnos minden v nyarn meghvta az erdlyi minsgi rkat politikai, vilgnzeti felfogsuktl fggetlenl a helikoni tallkozkra. Az ott rsztvev alkotk ltal rt Erdlyi Helikon cm folyirat Erdly irodalmi letnek egyik f szntere volt. Hrom gynyr napot tlttt el itt ezen tallkozk alkalmval Wass Albert a hegyek varzslatos krnyezetben, leginkbb Tamsi ron s Molter Kroly trsasgban. Emlkezetes beszlgetsek s ri esetek voltak ezek, a Ks Kroly ltal faragott nagy kasztal mellett. Meghatroz, letre szl lmnye fakadt ezekbl, melyek kzl egy igen emlkezetes alkalom ids korra is tisztn megmaradt benne, amelyet egy vele ksztett interj alkalmval a kvetkezkppen meslt el:

„Amit el akarok mondani, az klnlegesen szp eset. Minden este valamelyiknknek fel kellett olvasnia valamit munki kzl. Ezen a bizonyos estn – azt hiszem 1933-ban vagy 34-ben lehetett –, Dsida Jenn volt a sor, s akkor felolvasta a Magyar Zsoltrt, a Psalmus Hungaricust. Tudod, abban az vben bejrta Franciaorszg legszebb vidkeit, s valahnyszor szp vidket ltott, mindig Magyarorszg s Erdly fjt neki. Ez kijn a versben is. Mikor befejezte, knny volt mindenki szemben. Ekkor felllt Ks Kroly – barzds arcn hullottak a knnycseppek –, odament Dside Jenhz, meglelte, s azt mondta neki: ‘Te taknyos, hogy mersz ilyen szpet rni!’ Mindig elrzkenykedek, ha erre gondolok, s a szp napokra, amiket ott eltltttnk...”

Meghatroz vilgnzeti felfogsa, a transzszilvanizmus leteszmnye is ekkor forrott ki benne a maga teljes rendszerben. Elengedhetetlenl fontos teht, hogy a transzszilvanizmusrl s annak Wass Albert ltali felfogsrl nhny gondolat erejig kln rtekezzek. A transzszilvanistk az erdlyi magyarsg nll kln lelkisgt s jellegt tteleztk fel, s ennek a kln karakternek a vizsglata rvn igyekeztek meghatrozni az „erdlyi llek fogalmt”, amelynek fbb kzponti elemei: a trtnelmi szksgszersg rvn megvalsult, rszint nll erdlyi trtnelem, az erdlyi tj mindenre, de legfkppen a gondolkodsra kihat, s azt forml igen nagy szerepe, valamint a magatartsformban megnyilvnul klnleges tolerancia elve. A transzszilvn ideolgiai felfogs az erdlyi kultrk s npek sorskzssgnek gondozst vllalta fel clkitzsknt, melybl kvetkezleg nemcsak a magyar, hanem az erdlyi romn s szsz nemzetek krben is kvnatos lett volna annak a folyamatnak a megindulsa, melynek rvn ltrejhetett volna a transzszilvanizmus eszmjnek befogadsra alkalmas szellemi kzeg.

A transzszilvanizmus eszmjt hirdet erdlyi rk hitvallsa Wass Albertben egy leten keresztl megmaradt, s mveinek lland eszmei vzt alkotta. letnek utols szakaszban is szilrdan killt a transzszilvanizmus ltjogosultsga mellett.

„(A transzszilvanizmus) ma (1996-ban) taln mg jobban idszer, mert rengeteg hely van ezen a fldn, klnsen Eurpban, ahol kt-hrom nemzetisg l egytt. Tbbnyire knyszersgbl kerltek ebbe a helyzetbe, de mindegyik nemzetisg a maga lett szeretn lni. Svjcban meg lehetett ezt csinlni, teht bizonytk van arra, hogy nem kptelensg. Az akadlyt csak abban ltom, hogy a trtnelem ballpsei kitermeltk azt a fajta tlz nemzetisgi rzst. (Ha a fggetlensg) megvalsul, akkor lesz szp, gazdag Erdly. Mert Erdly legnagyobb baja az, hogy gazdag, mindenkinek kell. Kellenek a bnyk, a termszeti kincsek, szpsgek, mg az erd is kell. Csak mi, erdlyiek nem kellnk senkinek, klnsen erdlyi magyarok nem.”

Igen magas, misztikus szintre emeli gondolatvilgban Wass Albert Erdlyt, s az erdlyi szellemisget. Mert Erdly szmra nem csak fldrajzi egysg. Ebben a szban nla benne van mindaz, ami igaz, j s tisztessges. Nem vletlen – tartja –, hogy a vallsszabadsg is elsknt Erdly lelkbl fakadt. Nem lehetett vletlen, hogy a vlsgos idkben a magyar szellemisg utols mentsvra volt Erdly, a magyar kultra menedke, „ahol viharban is virgzott a llek”. Megltsa szerint erdlyi ember, legyen az magyar, szsz vagy romn, nem tveszti ssze a kultrt a civilizcival, a valsgot a ltszattal, a hazafisgot az elfoglaltsggal, az igazat a hamissal, a jt a rosszal. gy rzi, Erdly levegjben van valami lthatatlan, megnevezhetetlen transzcendentlis er, mely mintha a fldbl sugrozna el, belen a fba, a hegyekbe, de legfkppen az emberi llekbe s gondolkodsba. Ez az er az erdlyi llek, az erdlyi szellem, melynek rvn – ha idegen tnyezk nem avatkoznak kzbe – Erdly az „emberi llek virgos kertjv” vlhat.

„Vannak a vilgon szebb vidkek, magosabb hegyek, gazdagabb vizek, fnyesebb vrosok – rja. – De bksebb estk, szeldebb szellk, kkebb gbolt, sznesebb virgok, bksebb emberek sehol sincsenek Isten szabad ege alatt. De a hangsly a szabadsgon van. Ideje ht, nagyon is ideje, hogy helyrebillenjen a szabadsg mrlege Erdly vrrel s knnyel ntztt fldje fltt. (...) S ez a vnember bzik abban s szvbl remli, hogy Erdly romnjai elgg erdlyiek ahhoz, hogy vgre valahra megalkothassanak egy olyan pomps kis orszgot, melynek minden fira egyformn st a nap, s melynek hromnyelv npe bks egysgben lve, mindegyik a maga kultrjn keresztl kzeltheti meg Isten orszgt.”

Kzismert s ltalnosan elfogadott gondolatok voltak ezek abban a korban. Jszi Oszkr s Bajcsy- Zsilinszky Endre is hasonl nll keretek kztt kpzelte s tervezte el Erdly jvjt, melyet azonban a nagyhatalmak politikai jtszadozsai msknt alaktottak.

1934-ben jelent meg az Erdlyi Szpmves Ch gondozsban – melynek 1935-tl maga is tagja lett – Farkasverem cm regnye, melynek rvn orszgosan ismertt vlt az irodalmi krk s a nagykznsg szmra is. E regnyt a szakma akkora elismerssel fogadta, hogy rjnak a kor legnagyobb hazai irodalmi kitntetst, a Baumgarten-djat tltk oda. A dj odatlsnek indoklsa szerint e m „olyan trsadalmi kor- s krrajz, amely Erdly tragdijnak gykereit trja fel”. Ebben a mvben a Mezsgben l magyar fldbirtokosok letvel vetett szmot. Hsei ltalban „felesleges” emberek, akik nem talljk helyket az impriumvlts kvetkeztben megvltozott vilgban. Htkznapjaikat mindsszesen a vadszatok teszik vltozatoss. A regny igen ers kritikai le azon arisztokrcia letmdjt veszi clba, amely li megszokott letformjt s vallja a mltbl trktett eszmnyeket. Utols mentsvrt a termszet jelenti, amelyet az let minden terletre behatol emberi beavatkozs mg nem tudott megvltoztatni. Az erd csendje, a vadak s nvnyek vilga igen szuggesztv brzolssal jelenik meg a mben, ezltal is pldzva azt, hogy Wass Albertnek igen kivl rzke van a tjlersokhoz s termszeti brzolsokhoz.

A Baumgarten-dj csak egyike volt azon szakmai s trsadalmi elismerseknek, amelyekben rszeslt. 1942- ben Klebelsberg-djat, 1944-ben pedig Zrnyi irodalmi djat nyert. 1938-ban tagja lett az Erdlyi Helikonnak, 1939-ben az Erdlyi Irodalmi Trsasgnak s a Kisfaludy Trsasgnak, vgl pedig 1944-ben a Magyar Tudomnyos Akadmia is tagjai sorba vlasztotta.

A Baumgarten-dj kvetkezmnyei kzzelfoghatak voltak. Mg korbbi mvei szkebb hazjban, Kolozsvrott s Marosvsrhelyen lttak napvilgot, ezek utn mr a budapesti Rvai Kiad is szinte venknt adta ki egyarnt irodalmi sikereket hoz regnyeit.

A trtnelmi sorsfordul, mely Erdly egy rszt visszahozta az anyaorszghoz, a legvltozatosabb lmnyek rszesv tette az erdlyi magyarsg szinte minden egyes tagjt. A Jnnek! cm, 1940-ben megjelent knyve az szak-Erdly Magyarorszghoz val visszatrsnek tizenngy napjrl szl ri beszmol. Nem riport, s nem is regny, hanem inkbb irodalmi eszkzkkel, a pontos trgyilagossg betartsa mellett, blcs nmrsklettel megrt tansgttel, kortrtneti dokumentum Erdly nagy napjairl.

A Jnnek! cm alkotssal tmjban prhuzamba llthat a Jskk nnepelnek cm, alig hat oldalas mve. szak-Erdly visszatrsnek rmteli pillanataiban az r azoknak a magyaroknak a sorsra irnytja figyelmnket, akik a trtnelem tragdija folytn nem kerltek vissza az anyaorszghoz. A minden krlmnyek kztti kitart llhatatossg s tisztessges helytlls pldjt lltja szemnk el.

Wass Albert mint ifj r, az Erdlyi Fiatalok mozgalmban keresett trsakat, s e mozgalom ers kzleti rdekldse, nemzeti felelssgtudata t is magval ragadta. Meggyzdsv vlt, hogy az erdlyi arisztokrcinak, az erdlyi magyarsg oldaln kell elktelezett szerepet vllalnia. Ezt a meggyzdst fejezte ki Csaba (1940) cm mvben, amelyben a trianoni vltozsok utn felnv nemzedk tennivaljt jellte ki. Jl tudta, hogy a kisebbsgi sors fokozott kszltsget s elszntsgot kvetel, s ezltal regnyhse is ezzel a megnvelt btorsgtudattal prblja a magra maradt erdlyi magyarokat kitartsra s nvdelemre buzdtani. Fileki Ferk gyermekkori Csaba-lmai br megkoptak, de rtelmk vltozatlan maradt. A Csaba-jelkp nem a harcban megsegt kirlyfit, nem a fegyvert, hanem a szilrd helytlls fegyelmt hordozza.

A titokzatos zbak (1941) cm novellsktet tz rvidebb terjedelm alkotst tartalmaz. apr emlkkpeknek, letnek nhny emlkezetes, boldog pillanatnak llt emlket az r. Olyan felvillansok szemtani lehetnk, melyek igen mly benyomst gyakoroltak az rra. Szemlyek, esemnyek, rzsek, hangulatok trulkoznak fel, nylnak meg elttnk, melyeknek hatsai hossz idn keresztl megmaradtak az r kpzeletben, s egyben egyb ms mveinek is fontos kzponti elemei lettek. Ezen mvben termszetlersa mr teljes mvszi szpsgben bontakozik ki. Tkletes atmoszfra-teremtst olyan emberek megeleventsvel ri el, akik valdi letkben mg mindig a mltban lnek. Ezttal hitelesen trulkoznak fel elttnk egy letnt kor emlkkpei.

Wass Albert a Mezsg fia, szerelmese gy eddigi, mint ezutni regnyeiben is egyarnt a Mezsg arculatt jelenti meg, a mezsgi ember lett, sorst kutatva. Korbbi mvei cselekmnynek idejeknt vlasztotta mr az 1919-es megszllst s az azutn kvetkez nehz vek korszakt, valamint a felszabaduls rmteli perceit. Mire a fk megnnek (1942) cm mvben, az 1848–49-es szabadsgharc leverse utni idkben s a kiegyezs idejbe viszik vissza az olvast. E kor kivlasztsa nem egyedli kezdemnyezse Wass Albertnek. Br Bnffy Mikls: Erdly trtnete, Makkai Sndor: Ernyei trilgija s Berde Mria: A hajnal emberei cm mvnek cselekmnye is ebben a korban jtszdik. E trtnelmi regnye nagy trtneti pldkat, tvlatokat keresett a megvltozott erdlyi magyar sors megoldshoz. E mve mintha szmvets akarna lenni, melynek clja megvizsglni azokat az utakat, melyek Erdly romlshoz vezettek, hogy a baj mg egyszer ne kvetkezhessen be. A mben a Varjassy csald trtnete adja a lehetsget az ltaluk megformlt trsadalmi rteg, az arisztokrcia s a szlesebb rtelemben vett magyarsg trtnetnek megismertetshez. Az r valdi okaira s sszefggseire, a trtnelmi felelssg krdst nem hagyva rintetlenl.

Az 1943-ban megjelen, A kastly rnykban cm regnye az elbbi tulajdonkppeni folytatsa, amely cselekmnyben mr Wass Albert sajt korban jtszdik. Az elz rsz ltal elksztett tragdia ebben a rszben ri el cscspontjt. A vezet trsadalmi rteg vaksga, a hivatalok elzrkzottsga s az idegenek tervszer aknamunkja meghozta a kiszmthat eredmnyt: a falu magyar lakossga a teljes kisemmizettsg szlre jutott. Visszafordthatatlan folyamat zajlott le, melynek vgs momentumaknt megjelentek az olh katonaszekerek oszlopai a falu orszgtjn.

E kt mve megrst kvet elismertsge j lehetsget bontakoztatott ki szmra. A budapesti Nemzeti Sznhz darabot krt tle. Ez meg is szletett, m az 1944 karcsonyra kitztt Tavaszi szl cm sznmvnek bemutatjt az ostrom elsodorta.

Wass Albert 1943-ban kerlt ki a keleti frontra zszlsi rangban, ahonnan 1944 hideg februrjban I. s II. osztly nmet Vaskereszttel rkezett haza. Utbbi kitntetst akkor kapta, mikor a nmetek egyik belvzi uszlyhajjt egy partiznmernylettl megmentette, s egy leflelt orosz rvn az egsz partiznbandt felgngyltette. Hazakerlse utn szlfldjn vette fel harcot a romn s az orosz katonk ellen. A szovjet elrenyomuls kvetkeztben a haztl, a szlfldtl val knyszer elvls utols pillanataira a kvetkezkppen emlkezett vissza az r:

„Az orosz tankok ott dbrgtek mr a feleki ton, zdult a hall Kolozsvrra. (...) Az utck resek voltak, hallosan resek, mint jflkor a temetk. A Mtys szobor megett ott llt komoran, gynyr szpen a Szent Mihly templom, s szemben vele a Bnffy palota, mellette mindjrt az apck gondozsban lev Kzponti Szll s tterem eltt kt szrke apca trdelt a szennyes jrdn imra tett kezekkel, s nztek fel a templom tetejn csillog aranykeresztre nmn, mozdulatlanul. Kt apr kis megrettent emberi llek a nagy res trsgben, gysz s tankdbrgs kzepette. (...) Abban a pillanatban reztem, tudtam, hogy az a vilg, az n vilgom, amiben felnttem, menthetetlenl sszedlt, elpusztult, befejezdtt.”

Kolozsvrrl tvozva egysgeivel a Szilgysgon t Szatmrig harcolt, majd a Tisza-vonalnl Fnagy vezrkari ezredes mellett, mint annak segdtisztje igyekezett az orosz elrenyomuls meglltsban szerepet vllalni. Harca egszen addig tartott, amg 1945 hsvtjn fiaival egytt Sopronnl el nem hagyta Magyarorszgot.

Ettl kezdve, ami letben meghatroz s kitrlhetetlen rtk volt – a szlfld, a tj, a nyelv, az emberek, a hazai leveg, az otthoni gondok s gondolatok – mveiben ltek tovbb ugyanolyan vagy mg hatrozottabb formban. Minden letviszonya s krlmnye egy csapsra megvltozott. Egy dolog azonban mgis lland maradt. Egyszeren nem tudott s nem is akart msrl rni, mint Erdlyrl. Minden regnye, novellja, azoknak minden egyes mondata Erdlyrl szl, Erdlyrl mesl, Erdllyel kapcsolatos.

Attl a pillanattl kezdve, hogy elhagyta Magyarorszg fldjt – amelyet sohasem ltott viszont tbb –, emigrns rv vlt. ri munkssga annak a nyugati magyar irodalomnak vlt szerves rszv, amely a kommunista diktatra eltti magyar irodalom soksznsgt reprezentlta. A nyugati magyar irodalom teht folytonossg. Azonban virtulis folytonossg ez, mivel csak bizonyos krk szmra ltezett, s addig nem vlhatott „vals irodalomm”, ameddig a nemzet legszlesebb tmege nem frhetett hozz. Wass Albert emigrciban szletett knyveit gy rta meg, mintha ki sem tette volna a lbt Erdlybl. Lersai rszletesek, pontosak, szuggesztvek, nyelvn semmi idegen hats nem rzdik. Ugyanazt az zes mezsgi beszdformt hasznlja, melyet Erdlyben szletett alkotsaiban mr megszokhattunk tle.

Els llomsa Nmetorszg. A bajororszgi Blaibach nev falu fltti erdben kapott llst, s mint okleveles erdmrnk azt a megbzst kapta, hogy Turn Taxis herceg szmra mrjen ki negyvenezer hold erdt. A bajor erdben kezdte el rni a Funtinelli boszorkny cm (1947) cm trilgijt. Rvid anekdotja is van ehhez:

„Kimentem az erdbe, egy tnkre letettem az rgpemet, egy msikat odagurtottam, s azon lve kopogtattam a regnyt. Itt tallkoztam az els amerikai katonkkal. t amerikai legnybl ll csoport jtt arra, s meglttak engem, ott a fatnkn rni. Odajttek – n angolul nem tudtam –, krdeztk, hogy ki vagyok, mi vagyok? Nem volt nlam semmifle papr... erre a legjobb angol tudsom szerint azt mondtam nekik: I’m the Hungarian Shakespeare. Ezen nagyot nevettek, megveregettk a vllamat: tallkoztak egy bolonddal. Csokoldt, cigarettt adtak s elmentek.”

A Funtineli boszorkny cselekmnye az Osztrk-Magyar Monarchia hetvenes-nyolcvanas veiben, a vad iparosts s vastpts korban jtszdik Erdlyben. Egy bvs lom az elveszett honrl. gy rzkeljk, mintha itt lenne s szemnk eltt zajlana a trtnet. Virtulis folytonossg ez, mivel a mben megjelen Erdly mr az r korban sem ltezett. Ez az utols, bks vtizedeit l – vastvonalainak terjeszkedseiben s gzmalmainak ptseiben Erdlyt is elr – Monarchia kora. Nem sajt lettapasztalata ltal meglt vilgot brzol teht. A m fszereplje Nuca, a tndr-boszorkny, a dmonikus n, mgikus tndri realizmus megjelentje, akiben egyidejleg van meg a varzslatos jv s a vgzetszer hall. Nuca sorsban hordozza vgzett, nkntelenl is megbosszulva azokat a cselekedeteket, amelyeket a frfiak a nk ellen valaha is elkvettek. A Funtinelli boszorkny a szlfld vgtelen szeretetnek s a marcangol honvgy monumentlis regnye. Tjlersnl megragadbbat magyar r szinte mg nem alkotott. Meseszvse varzslatos, nyelvezete pratlan, s mindez egyttesen a magyar irodalom nagy klasszikusv avatja az rt. A regny – mely az r bevallottan legkedvesebb mve – az emigrciban tbb kiadst is megrt, s nmet fordtsban is megjelent.

A bajor erd utn, 1947-ben Hamburgba kltztt, ahol els felesgnek csaldja lt. Egy ptkezsen kapott llst, mint jjelir. Adjtok vissza a hegyeimet! cm igen jelents alkotsa ekkor szletett, s ott is kerlt kiadsra 1949-ben a Hungria gondozsban. Ez a legtbb nyelvre lefordtott regnye: 1949-ben nmetl, 1953- ban spanyolul, 1972-ben pedig angolul ltott napvilgot. Ksbb olasz, st holland nyelven is megjelent.

„Urak, akik a vilg dolgait igaztjtok: adjtok vissza a hegyeimet!” E sikolya megrzza az t vilgrszre sztszrt magyarsgot s a vilg olvaskznsgt. Neve, e mve s mg nhny hasonl lelkisggel megrt rsa miatt, valamint katonai tevkenysge okn felkerlt a romn hatsgok feketelistjra. Szlfldjn 1945- ben hallos tletet hirdettek ki fltte, s rvnyben is tartottk halla szomor pillanatig.

Taln meglep, de aki igazn ismeri Wass Albert lelkisgt, az nem csodlkozik azon, hogy sokoldalsga rvn a mese mfajban is mlhatatlant alkotott. Hnyatott nmetorszgi vei alatt rta a Tavak knyve (1946) s az Erdk knyve (1947) cm messkteteit.

„A npmese a npi lelklet megnyilvnulsa – rja. – A npmesn keresztl a npi kpzelet alkotereje nyilatkozott meg vszzadokon, vezredeken t, jval mieltt fljegyzett irodalom ltezett volna. A npmesn keresztl a np lmai, vgyai, rme s bnata szlalt meg, s kpzelet sznes szrnyn flemelkedett a rideg valsg fldjrl egy szebb s igazabb vilgba.”

Nem vletlenl nylt Wass Albert a mese mfajhoz. Tette ezt azrt, mivel tudta, hogy a vilg valamennyi mesjnek van egy kzs tulajdonsga, mgpedig az, hogy a j gyzelmt hirdeti a gonosz felett. Ezt az elveszett vagy taln teljes valsgban soha nem ltezett vilgot kereste a magyar npmese vilgban, amely a magyar npllek mlysgnek s tisztasgnak vgtelen forrsa.

Wass Albert letmvnek meghatroz rsze, az Egyeslt llamok-beli emigrcijban szletett.

Elbeszls- s versesktetek, regnyek s dokumentumrtk letrajzi vallomsok. s nem is csupn a magyar irodalom legnagyobbjai kz sorolhat mveivel mentette a magyar szt s magyar lelkisget, hanem hatalmas irodalomszervez igyekezetvel s vagyonval is. alaptotta meg az egykori Erdlyi szpmves Ch mintjra, 1962-ben az Amerikai Magyar Szpmves Chet (American Hungarian Literary Guid), mely szervezet tagltszma hat-nyolcszz f kztt vltakozott, tagdja pedig kezdetben tz, majd hsz dollr volt, melynek ellenben minden elfizet vi hrom knyvet kapott. gy kerltek kiadsra tbbek kztt az albbi mvek is:

Haraszti E.: Origin of the Rumanis. (1977)
Haraszti E.: Transilvania and the Hungarian-Rumanian Problem. (1979) Szemk J.: Living History of Hungary. (1969)
Wass A.: Dokumented Facts and Figures on Transylvania. (1977) Zathureczky Gy.: Transylvania, Citadel of the West.

E knyvek tmjukat tekintve leginkbb a romnok erdlyi beteleplsvel foglalkoztak.

Wass Albert sajt kiadvllalatot is alaptott. Danubian Press nven, amely nem csak knyveket, hanem az Amerikai Magyar Szpmves Ch ltal kiadott angol nyelv folyiratokat is megjelentetett. Az Erdly s krdskrvel foglalkoz Translvanian Quarterly, majd a magyarsg ltalnos problmit felvllal Hungarian Quarterly cm negyedves folyiratok hossz tv kiadst az elfizetk alacsony szma lehetetlentette el. Utols ksrlete 1988-ban kezddtt, a Central European Forum cm periodika megalaptsval. A folyirat fltucatnyi kzp-eurpai nemzetisg (lengyelek, ruszinok, szlovkok stb.) regionlis problmira igyekezett a figyelmet rirnytani, azonban ez a kezdemnyezse is az rdektelensg s tmogats hinya miatt szintn meghisult.

„Ha minden szabad fldn l s szabad cselekvsi kpessggel rendelkez magyar havonta csak egy dollrt ldozott volna a magyar jvendre, ezt a jvendt meg lehetett volna menteni.”

gy fogalmazta meg e tmval kapcsolatos elkeseredett vlemnyt. Tevkenysgk azonban mgsem volt hibaval. sszesen tizenkilenc magyar s negyvenhrom angol nyelv, leginkbb ismeretterjeszt tmj knyvet – s a fentebb emltett hrom – folyiratot adtak ki, melyek tiszteletpldnyait djtalanul kldtk el a jelentsebb amerikai kzpiskolai s egyetemi knyvtrak szmra.

Ezen tevkenysgrt a romnok 1979 szn hrlapi hajszt indtottak ellene, lejratsra trekedve, majd mint hbors bnst Romnia hivatalosan krte kiadatst, melyet az Amerikai Egyeslt llamok termszetesen elutastott. Sajt elmondsa s kzvetlen krnyezetnek vallomsa szerint mg a hetvenes vekben is tbb mernyletet ksreltek meg ellene a Securitate gynkei, akiknek a fegyvereibl szrmaz golynyomokat Wass Albert mg a vele kszlt, 1996-ban forgatott riportfilm sorn is meg tudta mutatni. E mernylet kt elkvetjt az amerikai rendrsg el is fogta, de mivel romn diplomata-tlevllel rendelkeztek, elengedte ket.

Wass Albert knyv- s folyirat kiadsnak clja az volt, hogy felkeltse az amerikai olvaskznsg s a politikai krk figyelmt Erdly problmja irnt.

„Mr pedig ahhoz, hogy sikernk legyen, meg kell ismertetnnk magunkat – vallotta. – A mi nagy bajunk az, hogy nem csak az amerikaiak, de a nyugati vilg sem ismer minket, csak a torztott igazsgokat. Teht feladatunk s clkitzsnk kell legyen, hogy magyar knyveket adjunk ki angol nyelven.”

Utols trsadalmi ksrlete a nevt visel Grf Czegei Wass Albert Alaptvny megalaptsa volt, amely alapt okiratban a kvetkezket tartalmazza:

„A Grf Czegei Wass Albert Alaptvny pnzalapja segtsget szndkozik nyjtani minden olyan szemlynek, szervezetnek, amely tevkenysgvel az sszmagyarsg kultrjt szolglja. Az alaptvny clja az, hogy az hazban, kisebbsgben s a vilgban sztszrattatsban l magyarsgot a szellem erejvel sszetartsa.”

Ezen alaptvnya a mai napig igyekszik gondoskodni – az alapt okirat szellemben – a vllalt clkitzsek megvalstsrl.

Wass Albert 1951-ben rkezett Amerikba, ahol elszr egy ohii farmon lett tiszttart s bres egy szemlyben: szntott, vetett, llatot gondozott hajnaltl ks estig. Ezt kveten a Floridai-flszigeten tallhat Orlandtl mintegy nyolcvan kilomterre fekv, zajtl s nyzsgstl mentes amerikai kisvrosba, Astorba kltztt. Els llst Taft szentor kzbenjrsra a floridai De Lantban kapta, ahol az ott mkd katonai akadmin algebrt kezdett oktatni. Ksbb a Floridai llami Egyetemen (University of Florida) tantott nmet s francia nyelvet, valamint eurpai irodalmat s trtnelmet. Lakhelyl – mivel vgtelen szeretete s vgydsa az erd utn vltozatlan maradt – a ngyszzhuszontezer holdnyi lakatlan erdsgben, az Okala Nacional Forest terletn tallhat Astor villt vlasztotta, melyben egszen hallig lt.

Erdlyi r maradt az emigrciban is. Megvltozott krnyezete nem befolysolta ebben, st inkbb fokozta rzseit. Az az ember, aki egsz lett a fenyvesek vilgban szerette volna eltlteni, egy msik, idegen kontinensre kerlt, ahol dlszaki nvnyek krnyezetben lmodta jra az erdlyi tjat, egy elmerlt vilgot, amely mr csak a kpzelet vilgban, az lmokban trhetett vissza szmra, amelyeket azonban nagyszer ri megjelentsi kszsge eszkzeivel, a maga teljes valszersgben volt kpes brzolni.

Legnagyobb knyvsikerei ekkor szlettek. Ember az orszgt szln (1951) cm mve az rzelmi-, rtelmi- , akarati megmarads s nazonossg megtartsnak s megvallsnak regnye. A trtnet kezdkpei azoknak a sorst vetti elnk, akik a msodik vilghbor utols pillanataihoz kzeledve meneklknt knyszerlnek elhagyni Erdly fldjt, mentve maguk s csaldjuk lett a szovjet s a vrengz, rabl, gyilkol, fkevesztett Maniu-grdistk ell. A regny a pusztuls okait keresi, annak remnyben, hogy magyarzatot tall a bekvetkezett tragdik sorozatra.

Wass Albert ltalam legnagyobbra tartott mve a kt ktetes Kard s kasza. (1974) E mve dokumentumrtk helytrtnet, csaldregny s nletrs egyben, melyet a jvend nemzedk okulsnak szolglatra rt. A kt ktet a helytlls s a hsg pldatra: a felelssg s a szeretet prbatteln keresztl, a mlt s jelen sodrban. Klnleges rtktbbletet ad a mnek az, hogy a huszadik szzad forgataga kzepette megsemmislt, eltnt(etett), az si Wass csald okmnytrnak jelents anyagt trtneti hitelessggel dolgozta be. Mindezen alapokra s sajt lettapasztalatra plve, a szubjektv cselekmnybonyoltssal kiegszlve, ezen erdlyi csaldregny kategrijban igen jelents alkotsnak minsl, ha mg annyira hres vilgirodalmi csaldregnyekkel vetjk ssze is, mint a Buddenbrook-hz, a Thibault-csald, vagy a Forsyte-Saga.

Wass Albert Hagyatk (1985) cm rsa elszr nllan, majd rksgnk cm vlogatott ktetben jelent meg elszr Ungvron, majd Budapesten. Az rksgnk nhny darabjt mr korbban tartalmazta a Titokzatos zbak cm ktet. E knyv kisebb rsai leginkbb gyermekkori letnek egy-egy nem mindig nagyszer, de emlkezetes s maradand pillanatt brzoljk. A Hagyatk cm m egy klns alkots, amelyben gy tnik, hogy megvltozik az r bels, tudati lnyege, amely immr csak Istenhez s az abszolt isteni igazsg mrcjhez igazodik.

Vgl utols kiemelt darabknt hadd szljak nhny szt a Hallos kd – Holtember partjn (1978) cm regnyrl, amely egy, az amerikai olvas szmra rdott bngyi regny, krimi. E mfajt megint szokatlannak tallhatjuk Wass Albert mly ri lnyhez viszonytva, azonban a regny felszne alatt megbv lnyegi mondanival feloldja ezt a ltszat ellentmondst. a trtnet Amerikban jtszdik, egy Astor melletti mocsaras terleten. Egy rejtlyes hrmas gyilkossg szlait kezdi el kinyomozni az ifj Frank Seller vadr, aki nyomozsai sorn egy Palatkay nev magyar szrmazs embertl fontos informcikat tud meg a bntnyek htterre vonatkozlag, amelynek szlai Erdlybe vezetnek. Wass Albert e bngyi regny burkolt eszkze rvn ragadja meg az alkalmat, hogy feltrja az amerikai olvas eltt a magyarsg ezer ves trtnelmnek sorsfordt epizdjait, s egyben rzkeltesse Erdly trtnetnek azt a szakaszt, melyben az olh betelepls lezajlott. Wass Albert clja az olhok sokszoros rulsnak rzkletes bemutatsval az, hogy rzelmi kzssget alaktson ki az amerikai s magyar np kztt azon az alapon, hogy mindkt nemzetet hazafias rzelme, mly erklcsi tartsa s igazsgrzete egyazon csoportba sorolja.

Mvei kzl vgl verseirl nhny szt. letben hrom ktetben jelentek meg: Vilgtemets (1927), Feny a hegytetn (1928) s A lthatatlan lobog (1969) cmmel. Valsznsthet azonban, hogy szmtalan, eddig nyomtatsban meg nem jelent verse ltezik kziratban. Wass Albertet leginkbb przja tette ismertt s avatott alkotv, m kiforrott – mr az emigrciban szletett – versei mltn vetlkedhetnek Dsida Jen, Remnyik Sndor s prily Lajos hres verseivel. Kltemnyei figyelmeztetnek, emlkeztetnek az emberi s nemzeti kldets tudatra. Ert s biztatst sugroznak, hogy fell kell emelkedni minden emberi gazsg ellenre a megprbltatsokon, hogy az igazi let birtokba juthassunk.

Wass Albert hallhrt tbben tbb idpontban is terjesztettk, amelyekre mltsgteljesen, a legfbb emberi feladatra val figyelemfelhvssal vlaszolt:

„Azokat pedig, kik j szvvel s szeretettel emlkeztek meg rlam, j szvvel s szeretettel kszntm magam is. s hadd rvendezznk egytt annak, hogy kis ideig mg egytt lehetnk ezen a bba-facsarodott fldn, s munklkodhatunk npnk jvendjn, mindegyiknk a maga rhelyn.”

Aztn egyszerre csak elment. 1998 februr 17-n ngyilkos lett. A legnagyobb kortrs magyar r ngyilkossghoz – tbbek vlemnye szerint – hozzjrult az a krlmny is, ahogyan Budapest llampolgrsgnak krelmre reaglt. Wass Albert 1996 jnius 24-n az albbi krssel fordult a Magyar Kztrsasg Belgyminisztriumnak llampolgrsgi fosztlyhoz:

„Uraim!Nyolcvanngy ves vagyok, magyarnak szlettem. Alaptvnyom clja irodalmi munkssgomat hazmnak bemutatni. Mint magyar llampolgr kvnok hazaltogatni, nem pedig mint romn vagy amerikai. (...)

szinte magyar dvzlettel:
Wass Albert
1996 jnius 24-n.”

A minisztriumi vlasz azonban: „(...) Sajnlattal rtestem arrl, hogy magyar llampolgrsgt, az 1945. vi fegyverszneti egyezmny rendelkezsei alapjn elvesztette, gy a magyar llampolgrsg fennllst tanst bizonytvnyt killtani nem tudok. (...)

Krem, a fentieket megrten fogadni szveskedjk.

dr. Ugrczky Mria
fosztlyvezet
Budapest, 1997 janur 11.”

Szchenyi utn az egyik legnagyobb magyar llampolgrsgi krelmt a magyar llam elutastotta. Ekkor mr tbben megmozdultak Wass Albert rdekben. Tar Sndor tiszteletbeli washingtoni konzul s Csori Sndor a Magyarok Vilgszvetsgnek elnke is levlben fordult Kuncze Gbor belgyminiszterhez. Rszlet Csori Sndor levelbl:

„Krjk a Tisztelt Belgyminiszter Urat, hogy Wass Albert magyar llampolgrsgnak odatlsnl, mltnyossgi szempontok figyelembevtelvel, kedvez dntst hozzon, s tekintve Wass Albert rossz egszsgi llapott, minl hamarabb rteslhessen a j hrrl nagyrabecslt honfitrsunk.”

E kzbenjrsok eredmnyekppen 1997 jnius 26-n Baraczka Rbertn helyettes belgyminiszteri llamtitkr alrsval a Belgyminisztrium vgre killtotta a Wass Albert magyar llampolgrsgt kinyilvnt bizonytvnyt, melynek lbjegyzetben azonban „A bizonytvny a killtstl szmtott egy vig rvnyes” megjegyzs volt tallhat! A minisztrium ksbb ezt is magyarzkodssal prblta tisztzni, nevezetesen, hogy az egy v csupn a dokumentum s nem az llampolgrsg rvnyessgre vonatkozik.”

A lelki hadvisels dbbenetes pldi ezek: hallhrt kelteni, aprbb szurkapiszkldsokkal folyton idegesteni, nevetsgess tenni, lhrekkel jra s jra rossz hrt kelteni, nevt szinte rendszeresen elrni (Vas Albert) stb. Meggyzdsem szerint mindezek hozzjrultak tragikus dntshez, amelyekhez hozzaddott mg a szvrohamtl val irtzatos flelme is. Hallnak valdi okt azonban n mgis msban ltom. Politikai rendszerek kvettk egymst, dikttorok, fldikttorok tntek el a trtnelem sllyesztjben Romniban s Magyarorszgon egyarnt, az llamhatalmak hozz s letmvhez val viszonyulsa azonban vltozatlan maradt. Az lland mellzttsg, sikertelen szervezsei s a magny ksztette tragikus cselekedetre.

Hamvainak klvrija azonban mg nem rt vget. Kvnsga szerint abban a szellemi krnyezetben kvnt nyugodni, amelynek szellemisge egsz letn keresztl thatotta. Marosvcsn temettk teht el. Az elzetes egyeztetsek ellenre azonban grf Kemny Jnos leszrmazottai kihantoltk koporsjt, s a kastly kpolnjban helyeztk el ideiglenesen.

A mltatlan Kemny utdok cselekedete azon tl, hogy kegyeletsrt, Wass Albert egsz irodalmi alkotsnak arculcsapsa, minthogy attl az embertl tagadtk meg ezltal a vgs nyugalmat, aki egsz hossz lete sorn nem akart mst, csak hazajutni.

Frter Olivr 1998

 

Egy j ltezs valsga...

TE dntd el r lpsz vagy elmsz mellette...

de Tudd, kikerlni gy sem tudod!


 

TRY.HU

A MAGYARSG
 

http://autonomia.szilagyiakos.com/

Szkelyszlls

 
Naptr
2026. Mrcius
HKSCPSV
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 

ra
 
Amit rdemes megnzni
 

"Nem lhetsz msok elvrsai szerint. Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz, mg akkor is, ha ezzel megbnthatsz olyanokat, akiket szeretsz."       -A-

Chatt :-)
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

A mlt dicssge a jv remnysge!

Magyarsg a vilg jvje!

EZOLAP

(@)

"A MAGYAR SZ MG NEM MAGYAR RZS,AZ EMBER MERT MAGYAR,MG NEM ERNYES EMBER, S A HAZAFIASSG KNTSBEN JR MG KORNTSEM HAZAFI. S HNY ILY KLMZOS DOLGOZIK A HAZA MEGGYILKOLSN..." "SOKAN AZT GONDOLJK; MAGYARORSZG -VOLT- N AZT SZERETNM HINNI: LESZ!" (GRF SZCHENYI ISTVN)

 

EZOLAP*


RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA///PREKAMBRIUM.GPORTAL.HU /// PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    Naruto rajongói oldal | Könyv fordítások, fanficek | Nézzetek be és olvasgassatok! | Naruto rajongói oldal | KONOHA.HU    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Itachi Shinden harmadi fejezet!! - ÚJ FEJEZET - Felkerült a könyv harmadik harmada!! Konoha.hu - KATT!! KATT! KATT! KATT    *****    MAGYAR HIMNUSZ GITÁRON    *****    KONOHA.HU | Naruto rajongói oldal! Olvass, tanulj, nézd az animét! 2026-ban is a KONOHA.HU-N | KONOHA.HU | KONOHA.HU | K    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA///PREKAMBRIUM.GPORTAL.HU /// PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    Naruto rajongói oldal | konoha.hu | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU |    *****    NSYNC - a fiúbandák korszakának egyik legmeghatározóbb csapata a Bye Bye Bye elõadói - nosztalgiária fel    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA///PREKAMBRIUM.GPORTAL.HU /// PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    ACOTAR Fanfiction: Velaris, a második otthonom    *****    AGICAKÖNYVTÁRA - KÖNYVEK, KÖNYVEK, ÉS KÖNYVEK - ÁGICAKÖNYVTÁRA    *****    Naruto rajongói oldal | konoha.hu | Boldog újévet kívánunk nektek KONOHÁBÓL!!! | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU |    *****    Debrecen Nagyerd&#245;aljai, 150m2-es alapterület&#251;, egyszintes, 300m2-es telken, sok parkolós üzlethelyiség eladó 06209911123    *****    ACOTAR Fanfiction: Velaris, a második otthonom    *****    LITERATURES SUBPAGE /// VERSEK ÉS TÖRTÉNETEK EGY HELYEN ///LITERATURES.GPORTAL.HU///LITERATURES SUBPAGE