|
Lelkem hangjai
(T.T. sajt keze) 2006.05.27. 11:54
Lelkem hangjai
Egy llek szl e kietlen vidkrl, s Te egyetlen sem hallod.
Nem hallod, mert hangja tjban ott ll szzezernyi falad.
Falak, melyek fny t nem jrhat,
Mik minden ostromnak ellenllnak.
Hittem, mint mesbl lt naiv gyermek,
Hogy l e Fldn mg egy ugyanilyen llek.
Ki ugyangy hisz s reml,
Kinek szvben az rk szeretet emlke l.
Kerestem, kutattam a nagyvilgban, mind hiba,
Mindig kerlt valami ms a szeretet tjba.
Hol flelem, hol gyllet, hol csupn a
Bezrt lakat kulcsa nem kerlt a zrba.
Lelkem csak egy vigaszt nyjt, megrt trsra vr,
Ki tudja mi az, amikor minden fj.
Kihez odafordulhat s szlhat nhny szt,
Amikor a vilg mindenre nemet mond.
Kint fagyos a vilg, stt van s hideg,
Nincs ki melegtse fradt, sebzett lelkemet.
Az emberek a lthatatlan koszban lnek,
Nincs itt helye az n piciny szemlyemnek.
Erre a Fldre szlettem, de llekben nem itt lek.
lmaimban angyalok szvk hrjain zenlnek.
Ott fenn, az otthon lgy melegben
Minden oly csodlatos, tiszta s fnyes.
Ott fnytengerben szva rlnk a ltnek.
Egyms karjban csodlunk minden szpet.
Nincs gonoszsg, nincs verseny, csak a forr szeretet.
Hisz mindenki tudja, hogy Te s is ugyanaz az Egy.
Itt lenn a Fldn ennek nyomt sem ltom,
Egy tiszta folt sincs, hol bkmet tallom.
Minden hazug, minden csak ltszat,
Hol vagytok ilyenkor Ti gi jtsztrsak.
Mr csak a remny g szvem legmlyn.
Hogy egyszer majd Hozzd is eljut a Megvlt fny.
Mi lebontja a hangom tjba lltott falakat,
s megltod majd a mgtte feltrul valdi
IGAZAT.
(T.T. sajt keze)
|