MerKaBa medit�ci�

A MerKaBa egy energia mez�, amely a k�r�l l�tezik, aki a felt�tel n�lk�li szeretet
ter�ben van �s szint�n l�tezik minden �l� k�r�l az eg�sz univerzumban. Amikor
a MerKaBa aktiviz�l�dik az adott szem�ly k�r�l akkor teljes v�delemben van az
adott szem�ly az univerzum szeretete �ltal. A MerKaBa medit�ci� lehet�s�get ad
a m�ly spiritu�lis fejl�d�sre. Egyens�lyba ker�l az �sszes csakra m�k�d�se �s
az egy�nt t�k�letes szinkroniz�lt agym�k�d�shez seg�ti. A jobb agyf�lteke - vagy
az �rzelmi aspektusa az agynak, tudja hogy lehets�ges a felemelked�s. A bal
agyf�lteke a m�sik oldal, a logikus dolgokkal �s a line�ris id�vel sz�mol illetve d�nt
�s szkeptikus marad a felemelked�s lehet�s�g�vel kapcsolatban. A MerKaBa
tan�t�s alapja a szent geometria, ez�ltal elcsit�tja a bal agyf�lteke k�telked�
term�szet�t. A medit�ci� mag�ban foglalja a pr�nikus l�legz�s technik�j�t amely
�ltal �let, er�, energia k�zvet�t�dik a testbe megegyez� m�don ahogyan a delfinek
�s b�ln�k l�legeznek.

A felemelked�s eszk�ze

Mit jelent pontosan az amikor arr�l besz�l�nk, hogy a MerKaBa a felemelked�s
eszk�ze? A MerKaBa medit�ci� �ltal meg�rtj�k hogyan m�k�dnek energi�ink �s
visszat�rve a forr�shoz, szent teret alak�thatunk ki magunk k�r�l szeretettel �s
�r�mmel megt�ltve. A MerKaBa sz� szerint egy er�t�r amely k�r�l vesz minden
�l�t �s aktiviz�l�dik amikor a felt�tel n�lk�li szeretet �llapota fenn �ll. Az emberi
test eset�n az aktiviz�l�d�s, hogy a bonyolult energia mez� kiterjed a test k�r�
eg�szen 16-17 m�ter �tm�r�j�re. Ezen medit�ci� �ltal meg�rt�k
mi is ez az �rz�s �s seg�t energi�inkat �jra rendezni hogy megtarthassuk a
magasabb rezg�s�t a szeretetnek a mindennapokban. Rendk�v�l er�teljes ezen
medit�ci� �s ez�rt sz�ks�ges legf�k�ppen hogy a szeretet legyen mindig az
el�t�rben. Amint feler�s�dnek a sz�v energi�i akkor az egy�n megtal�lja azon
magasabb energi�kat amelyekre mint az 5.-ik dimenzi�s t�rre hivatkoznak. �gy a
gondolatok ( �s a f�lelmek is) sokkal gyorsabban l�trej�nnek amikor az aktiv�lt
MerKaB�-ban van, amely jelenti egyben azt is hogy felel�ss�ggel kell lenni azzal
kapcsolatban hogy mit gondolunk ez�rt sz�ks�ges hogy tiszt�k legyenek
gondolataink �s cselekedeteink mindenkor. A kifejez�st 'felemelked�s' sz�lesk�rben
haszn�lj�k k�l�nf�le sz�vegk�rnyezetben. Azonban a MerKaB�-val kapcsolatosan
az al�bbiakat jelenti: emelni az energia szintj�t a fizikai testnek (gondolatok, �rzelmek...),
k�pess�g r�hangol�dni magasabb energi�kra �s ez�ltal inform�ci�k el�r�se
valamint �rz�kelni az energia mez�ket nem kapcsol�dni/k�t�dni alacsonyabb �rzelmi
frekvenci�kkal mint a f�lelem, d�h, k�telked�s megfigyelhet� elmozdul�s egy magasabb
tudat �llapot fel� ez�ltal tudat�ban lesz�nk a l�tez�s m�s form�inak, realit�s�nak
Sokan azt hiszik a felemelked�s sz�szerinti elszakad�st jelent a f�ldt�l azonban
sokkal ink�bb jelenti hogy a mennyorsz�got hozzuk le a mindennapok vil�g�ba.
Ez egy teljesen �j jelent�st ad a mennyorsz�gnak ellent�tben a kor�bbival amit ez
egy�n elhagy. Amit elmozdul tudatoss�gunk a napfonat (solar plexus) szintj�r�l a
sz�v k�zpont ir�ny�ba akkor elkezd�nk szeretetet adni minden �rzelm�nkh�z amit
kapunk a k�lvil�gb�l �s ezt k�ldj�k mindenki fel�. Ez megv�ltoztatja a meg�rt�s�t
a mindennapi esem�nyeknek �s �talak�tja m�gikuss�, sz�ness�, �l�v�. Ekkor mi igaz�n
�lvezni fogjuk ezen f�ldi tanul�st, tapasztal�st.

Fizikai felemelked�s: Kundalini

A felemelked�s az a folyamat amikor a mi fizikai form�nk megtapasztalja azt, hogy
amint elmozdul�s t�rt�nik gondolataink �s �rzelmi mint�inkban akkor ez visszahat
a fizikai testre is. Meg�rteni azt hogyan mozognak az energi�k a testben egyfajta
�talakul�shoz vezet, amelyet megtal�lhatunk a kundalinival kapcsolatban is. (Ezt
az �si Indi�ban a tantrikus j�g�ban tan�tott�k illetve fejlesztett�k ki.) Azt tan�tott�k
hogy minden szem�lynek van egy hatalmas energia gy�jt�je amely a gerinc als�
v�g�n�l helyezkedik el .Ez sz�nd�kosan illetve medit�ci�val �s koncentr�ci�val
felemelhet� a gerinc ment�n eg�szen a harmadik szemig.
A kundalini energia felemelkedik amennyiben a csakr�k kiegyens�lyozottak
energetikailag illetve az energia csatorn�k is. Ezen csatorn�k jelleg�k szerint
a k�vetkez�ek: ida (n�i) ,pingala (f�rfi) illetve a szushumna. Ezek v�gig haladnak
a gerinc ment�s �s mindegyik csakr�val kapcsolatban vannak. Ez a tantra j�g�t
tanul�knak �vekbe ker�l �s rengeteg hosszas gyakorl�sba. De nagy az � jutalmuk,
mivel amikor felemelkedik a kundalini akkor egy magasabb tudat�llapot j�n l�tre
amelyet megvil�gosod�snak szoktak nevezni. Napjainkban ezen folyamat spont�n
m�don is megt�rt�nhet egyfajta genetikus el�nyk�nt vagy gerincs�r�l�s kapcs�n
illetve magasabb energiaszint l�trej�tt�vel medit�ci� �ltal.
Ezt sokan hirtelen melegk�nt �rz�kelik, villan�sk�nt vagy sz�nes f�nyk�nt a
szemben, hangokk�nt a f�lben. N�ha kellemetlen �rz�sk�nt a gerincben. Ez�rt
vesz�lyes is lehet ezen hatalmas energia hirtelen fel�bred�se, k�l�n�sen ha
v�ratlanul �ri az embert.

Felemelked�s vagy Leereszked�s

A fontoss�ga hogy emelj�k a test energiaszintj�t, mert ez�ltal magasabb
rezg�seket vagyunk k�pesek megtartani. Tudjuk, mi t�rt�nik ha k�lf�ldi nyaral�s
sor�n a hajsz�r�t�t magasabb fesz�lts�g� konnektorba dugjuk. Ki�g. Ugyanez
t�rt�nne vel�nk fizikailag, ha engedn�nk leereszkedni ezeket a finom energi�kat
an�lk�l hogy el�tte fokozatosan r� ne hangol�dtunk volna. Legt�bb�nk fels�bb
�nje - amely r�sze multidimenzion�lis l�tez�s�nknek - ezeken a finom frekvenci�kon
l�tezik �s �gy a test�nkben is el tud helyezkedni. Ez az alapja annak, hogy
l�trehozunk �p�t�szetileg szent �p�leteket mint a templomok vagy a katedr�lisok,
hogy ilyen m�don h�vjuk Isten-t a h�zba. Mi�rt lenne ez m�sk�nt saj�t fizikai
strukt�r�nkkal amely ugyanazon geometriai ar�nyokon alapul. Mi �l�, l�legz�
templomok, biotemplomok vagyunk amely magasabb tudat�llapot fel� halad a
bolyg�nkon. Tov�bbi el�nye ezen medit�ci�nak hogy k�l�nf�le frekvenci�kra
hangolja r� a testet az id�k folyam�n. Tov�bb� felk�sz�t minket a megv�ltozott
�llapot�ra a val�s�gnak amelyet n�ha sz�d�l�sk�nt, �melyg�sk�nt vagy m�g
ak�r fejf�j�sk�nt tapasztalhatunk meg ha pr�b�lunk harcolni ezen megv�ltozott
�llapot ellen.
A fels�bb �n leereszked�se jelen van k�l�nf�le kult�r�kban a mitol�gi�n
kereszt�l eg�szen a legend�kig gener�ci�k hossz� sora �ta. K�l�nf�le m�don
�br�zolt�k ezt: a Szent szellem ereszked�se, visszat�r�se az Egynek akik
b�n�k n�lk�li feh�r lovon ( a kereszt�nyekn�l �s a hindukn�l) , a galamb
visszat�r�se a Szent Gr�l-hoz , a pegazus aki a katon�t hozza a g�r�g�kn�l.
K�z�s ebben a t�m�ban, hogy az Egy visszat�r �s a legnagyobb k�oszb�l
helyre�ll�tja a rendet. A fels�bb tudatnak ez a form�ja, a leereszked�se ebbe
a vil�gba nem �j, a t�rt�netek arr�l hogy angyalok �s istenek megl�togatj�k az
embert el�gg� ismertek. �k ahogyan mondt�k "t�zszekereken" (a hindukn�l)
vagy kocsin amely �gy n�zett ki mint "kerekek a kerekekben" (Ezekiel-n�l). Az
alap koncepci� ugyan az... a fels�bb tudatnak valamilyen j�rm�re van sz�ks�ge,
hogy a s�r�bb anyagba l�phessen. Itt j�n el� a MerKaBa koncepci�ja, mint az
a j�rm� amelyet ha aktiv�lunk akkor ezzel saj�t energi�inkat ezen szent
strukt�r�val �talak�tjuk �s ez�ltal a finom energi�k h�za lehet �s ez�ltal fels�bb
�n�nknek ( a mi kapcsolatunknak az Isten-hez) �s �gy k�pesek lesz�nk
megv�ltoztatni tudat�llapotunkat �s ekkor igaz�n "s�t�lhatunk vil�gok k�z�tt".

MI IS EZ A MERKABA?

Sok maradand� hat�sa van amennyibe rendszeresen v�gzi valaki ezen
medit�ci�t ( amely �gy napi 15 percet vesz ig�nybe �s minden nap gyakorland�
lehet�s�g szerint ). Ezek lehetnek fizikai �rz�sekt�l kezdve eg�szen gondolatok
�s im�k megval�sul�s�ig. A MerKaBa mellet term�szetesen v�gezhet� m�s
medit�ci� is ez viszont akkor m�k�dik j�l ha el�sz�r l�trej�n egy tiszta csatorna
a Fels�bb �nhez.

Kundalini: amint a MerKaBa k�z�ppontja is a gerinc als� v�g�n�l van mint a
kundalininek ez�rt k�zvetlen hat�ssal van r�. A v�dikus szeml�let szerint a
kundalini energia a gerinc als� v�g�n�l helyezkedik el mint egy spir�l vagy egy
�sszetekeredett k�gy� amely bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt felemelkedik illetve
kiegyenesedve a gerincet k�r�lvev� energia csatorn�kon felfel� halad. Ezen
szunnyad� energia felemelked�s�hez sz�ks�ges hogy az energia szabadon
�ramolhasson felfel� �s ez�ltal kifejthesse pozit�v hat�sait a csakr�kra illetve
az energia csatorn�kra a szervezetben. A MerKaBa el�seg�ti ezen folyamatot
az energia mez�k kiegyens�lyoz�s�val a testben. Tov�bb� a blokkolt energia
csatorn�k kitisztulnak valamint a csakr�k is tisztulnak �ltala.

Szf�rikus (g�mbszer�) l�legz�s: ezen folyamat sor�n az energi�t a prana
cs�v�n kereszt�l veszi fel a szervezet. Ez mag�ban foglalja a prana (�ther)
felv�tel�t a kozmoszb�l �s a F�ldb�l amely a k�ld�k �s a sz�v k�z�tti ter�leten
egyes�l egy kis energia g�mb form�j�ban. Ezut�n kisug�rz�dik egy nagyobb
g�mbbe a test k�r�. Innen sz�rmazik a g�mbszer� �rz�se ezen energia
�raml�s�nak. �gy az energi�t k�zvetlen�l a testb�l (energia) vessz�k �s nem
m�sodlagos form�b�l mint az �tel. Ezt a m�dot haszn�lj�k a delfinek-b�ln�k is
illetve azok akik azt v�lasztott�k, hogy nem esznek �telt egy�ltal�n �ket nevezik
....l�legz�knek. /tal�n ez a legjobb kifejez�s/

Nyitott sz�vcsakra: a 21.-dik l�legzetn�l a pr�na g�mbje a k�ld�k magass�g�b�l
�thelyez�dik a sz�vcsakra magass�g�ba. A g�mbszer� l�gz�s folyam�n
felemelkedik a prana a sz�vcsakra magass�g�ba �s �ltala kisug�rz�dik egy
nagyobb g�mbbe a test k�r�. Amennyiben ezen folyamatra koncentr�lunk akkor
feler�s�dve �rezhetj�k hat�s�t �s �rezhetj�k kapcsolatunkat a vil�ggal a
sz�vcsakr�n kereszt�l. Amint ezt tessz�k �s minden �gy kapott �rz�st szeretettel
fogadunk akkor ez el�seg�ti a felemelked�s folyamat�t.

Tiszt�t� eszk�z: a MerKaBa energi�k er�ter�t hozza l�tre a testk�r�l egy rendezett,
meghat�rozott form�ban illetve az adott szem�ly energi�it rendezi. Ekkor ha b�rmely
t�rgyra harmonikus frekvenci�t visz�nk a MerKaBa er�ter�be akkor (a sz�vcsakr�n
kereszt�l) akkor �ll�hull�mok alakulnak ki annak a t�rgynak megfelel� jellegzetess�ggel.
Ez haszn�lhat� instabil �llapotok mint a stressz vagy ak�r a k�rnyezet szennyez�s
megsz�ntet�s�re. Ezen m�dszert tan�totta kor�bban Drunvalo Melchizedek �s ebb�l
alak�totta ki speci�lis berendez�s�t Bob Dratch. Ezen berendez�s MerKaBa teret
hoz l�tre amellyel sikeresen lehet a l�gk�rt megtiszt�tani a szennyez�d�sekt�l.
Azonban mint Drunvalo r�mutatott a leghat�sosabb ezt tenni az ember saj�t
maga �ltal l�trehozott MerKaBa-val.

Teremt� eszk�z: amikor sz�v k�zpont� tudattal rendelkezel akkor magasabb frekvenci�j�
energi�k alakulnak ki a MerKab�-ban amely "technikailag" 5.-ik dimenzi�s �llapot. Ennek
olyan k�zvetlen k�vetkezm�nyei vannak mint a gondolatok megval�sul�sa sokkal
gyorsabban, mint ahogy egy�ltal�n k�pesek lenn�nk megtapasztalni.
A MerKaB�-val l�trehozhatjuk saj�t, szent biotemplomunkat amely mindig vel�nk van.

A MEDIT�CI� �TTEKINT�SE

A k�vetkez� �sszefoglal�s seg�t meg�rteni a folyamat�t �s l�p�seit ezen medit�ci�nak.

Miel�tt elkezden�d a medit�ci�t:
A legfontosabb r�sze a medit�ci�nak a megfelel� sz�nd�k �s a szeretet.
A legl�nyegesebb hogy a medit�ci� sor�n hogy a gerinc egyenes legyen.
Tov�bb� minden egyes be �s kil�gz�skor maxim�lisan sz�vjuk be illetve f�jjuk ki a
leveg�t t�d�nkb�l. A szf�rikus l�gz�s a legfontosabb r�sze a medit�ci�nak.
Az orron kereszt�l kell l�legezni kiv�ve ahol erre m�s utas�t�s van. (pl. kil�gz�skor )
A k�zpoz�ci�kn�l fontos hogy az ujjak felfel� mutassanak. Miel�tt elkezded el�sz�r
k�pzeld el a Nap �s F�ld tetra�dert �s l�thatod az ar�nyait ezen form�knak az �br�n.

13 Tiszt�t� l�legzet:
A 13 tiszt�t� l�legzet c�lja hogy a test "elektromos �ramk�reit" tiszt�tsa, harmoniz�lja.
A k�l�nb�z� k�zpoz�ci�k (k�ztart�s) �s a szemmozg�sok optimaliz�lj�k az energia
�raml�s�t a testben. A szemmozg�sok legink�bb abban seg�tenek hogy a
helyre�ll�tsa az agy �s tobozmirigy valamint az agyalapi mirigy ( hipof�zis ) k�z�tti kapcsolatot.

Amint bel�legzel n�zz fel �s k�pzeld el amint a f�ny j�n a Nap-b�l v. kozmoszb�l
�s megt�lti teljesen a fels� tetra�dert. Amikor kil�legzel n�zz le �s k�pzeld el hogy
ugyan ezen energia j�n a F�ld-b�l �s megt�lti az als� tetra�dert. (Itt fontos a nemnek
megfelel� tetra�der elhelyezked�sre �gyelni. L�sd TETRA�DEREK a r�szletes le�r�ssal.)
Majd n�zz el�re �s n�zz fel majd k�vetkezik az IMPULZUS a szemek a f�ld fel�
haladnak gyorsan. A gyors szemmozg�s �t�ramoltatja a f�nyt a tetra�dereken �s
az a F�ld fel� �ramolva �talakul.

Fontos a bel�gz�s - kil�gz�s - benntart�s illetve v�rakoz�s a bel�gz�sre-impulzus ritmus�t
illetve sz�m�t fejben tartani.

A f�ny g�mbjeinek l�trehoz�sa:
A f�ny g�mb el�sz�r a k�ld�k magass�g�ban j�n l�tre majd elmozdul a sz�vcsakra
ir�ny�ba. A prana a Nap �s F�ld tetra�deren kereszt�l megt�lti a pr�na cs�vet, �s
egy grapefruit form�j� g�mb alakul ki. Amint n�vekszik el�ri egy foci labda m�ret�t
majd brilli�nsan ragyog� lesz. Ezen l�p�sn�l amikor kil�legzel �sszeszor�tott ajkakkal
kell kil�legezni kif�jva a leveg�t teljesen. Ekkor a g�mb kiterjed a test k�r�.

Ezut�n h�rom stabiliz�l� l�legzet k�vetkezik �s a prana tov�bbra is �ramlik a F�ld
�s Nap fel�l �s kisug�rzik a k�ls� g�mbbe. A bels� kisebb g�mb is megmarad a
k�ld�k magass�g�ban. Majd lassan felemelve kezeidet a sz�vcsakra magass�g�ba
emeled a g�mb�t, amely r�gz�t�dik ezen helyen kil�gz�skor.

Ez a term�szetes pihen� helyzet a medit�ci�ban. Az 5.-ik dimenzi�s t�rben vagy
ahol amikor l�legzel kisug�rzod az energi�t az Univerzum fel� a sz�vcsakr�n kereszt�l.
Csak a legmagasabb szint� gondolatok illetve sz�nd�kok legyenek veled mert itt a
megval�sul�s �llapot�ba ker�lnek.

A tetra�derek forgat�sa:
Amint k�nyelmesen �rzed magad az utols� l�p�s el�tt akkor elkezdheted forgatni
a tetra�der mez�ket. A kezek maradjanak az �ledben �s minden egyes kil�gz�st
tedd �sszeszor�tott ajkakkal �s gyorsan.

A legfontosabb amire eml�kezned kell itt 3 csillagtetra�der van. Egy mozdulatlan
marad �s a fizikai testhez kapcsol�dik. A m�sodik n�i/m�gneses �s jobbra forog,
a harmadik f�rfi/elektromos �s balra forog. Ezen tetra�derek k�pesek egy azon t�rben
egyszerre jelen lenni elt�r� tulajdons�guk miatt! Amint forgatod �ket a Fibonacci
ar�nyoknak megfelel�en �gyelj arra hogy a f�rfi/elektromos balra forog 34-es m�g
a n�i/m�gneses jobbra forog 21-et ezen id� alatt.

Teh�t nem a fels� �s az als� tetra�dereket forgatod jobbra illetve balra. Az als�
�s fels� egy�tt forog. Itt h�rom csillagtetra�der van melyek �llnak egy-egy Nap �s
F�ld tetra�derb�l, teh�t �sszesen 3*2=6 tetra�der illetve 3 csillagtetra�derr�l van sz�.

Amint el�red a 24.-ik l�legzetet �rz�keld/�rezd amint az energia mez� 16-18 m �tm�r�j�re
kiterjedt a tested k�r�l. Enn�l a pontn�l elid�zhetsz addig am�g csak akarod �rezheted
a szent mivolt�t az 5.-ik dimenzi�s t�rnek amelyet magaddal vihetsz a nap h�tral�v�
r�sz�ben. (illetve �gy 36 �r�ig)


HALAD� MERKABA UTAS�T�SOK:

Amikor folytatod a halad� MerKaBa l�legzeteket akkor folytasd k�zvetlen�l a 24.-ik ut�n.
A k�ztart�s v�ltozatlan �s be illetve kil�gz�skor a megfelel� m�don forgatod a tetra�dereket.
A f� k�l�nbs�g itt a form�kban van-- Okta�der �s dodeka�der. Szint�n fontos hogy
h�rom darab mindegyik form�b�l, egy marad �llva a m�sik kett� ellent�tes ir�nyban forog.
K�l�nb�z� sebess�ggel forognak a balra forg� a gyorsabb. Itt ne hagyd abba semmik�ppen
a medit�ci�t.

Az energia mez� csak a 27.-ik l�legzetb�l fog stabiliz�l�dni amikor "gyorsabban, mint
a f�nysebess�g" l�trej�n. A befejez� 28.-ik l�legzetn�l k�pzelj el egy arany/feh�r f�nyt
amint a gy�k�rcsakr�b�l a (az als� v�ge a pr�na cs�nek) a sz�vcsakr�hoz megy.
Majd kil�gz�skor k�pzelj el egy v�r�s f�nyt amint kij�n a sz�vcsakr�b�l a megfelel�
sz�gben �s r�gz�ti az energi�kat a megfelel� helyen. Kil�legz�s szint�n �sszeszor�tott
ajkakkal t�rt�nik .Ezen a pontn�l befejezheted a medit�ci�t �s maradhatsz ezen �llapotban
ameddig csak akarod. Fels�bb �n- Mindent l�t�, mindent tud� aspektusa �nmagunknak
amelyre t�bben mint Isten, Forr�s vagy Oltalmaz�-k�nt hivatkoznak. B�rmelyiket is
haszn�ljuk, azon r�sz�nket k�pviselik amely t�l van t�ren �s id�n �s a mi szem�lyes
kapcsolatunk a magasabb dimenzi�khoz.

K�ztart�s (mudra)- Ez a szanszkrit eredet� kifejez�s k�ztart�st, k�zpoz�ci�t jelent.
Haszn�latuk sor�n a medit�ci�k alatt k�l�nf�le energetikai r�sz�vel vannak
kapcsolatban a testnek illetve arra gyakorolnak hat�st.

�sszeszor�tott ajkak/ kil�legz�s- Szor�tsd �ssze ajkaidat mintha f�ty�ln�l.
Lassan l�legezz ki az �gy kialak�tott lyukon majd egy hirtelen er�teljes kif�j�ssal
a a marad�k leveg�t is f�jd ki a t�d�b�l.

Platon-i �p�t�k�vek- Ezen �t geometriai forma az alapja mindennek az univerzumban.
Mint a n�vb�l is l�that� Platon-ra hivatkozik aki tan�totta ezeket tan�tv�nyainak akik
ezoterikus ismereteket tanultak n�la .Azonban ezen ismeretek j�val kor�bbr�l
sz�rmaznak. Ezen �t forma az �let vir�ga form�b�l sz�rmazik amely a legszentebb
forma amely a teremt�st k�pviseli. Tov�bbi inform�ci�k ezen k�ppel/form�val
kapcsolatban ezen web site-on tal�lhat�k:http://www.floweroflife.org

Pr�na- szint�n ismert mint �ther, az alap energi�ja az �letnek megtal�lhat�
mindenhol az univerzumban. benne van minden �telben amit megesz�nk valamint a
leveg�ben is amit bel�legz�nk m�g �rzelmeinkben is megtal�lhat�. Azonban a
legk�zvetlenebb forr�sa ezen energi�nak a test�nk k�z�ppontj�ban l�v� pr�na cs�.
Amikor k�zvetlen�l innen veszz�k az energi�t akkor nem sz�ks�ges az �lelmiszerekb�l
venni mint ahogyan �ltal�ban azt a napfonat k�zponton kereszt�l tessz�k.

Pr�na cs�- Ezen cs� �tm�r�je megegyezik a mutat� �s h�vely ujjunkkal form�lt k�r
�tm�r�j�vel. Ezen cs� kereszt�l megy a testen a fejtet�t�l a g�tig. A pr�na cs� a test
val�di k�z�ppontj�n megy kereszt�l a gerinc el�tt �s nem a gerincben mivel az
sokkal h�tr�bb van.

Impulzus- gyors szemmozg�s amelyet haszn�lva k�ld�nk energi�t kereszt�l a
tetra�dereken a f�ld fel�. N�zz fel amennyire csak lehet majd gyorsan vidd le tekinteted
a padl� fel�. Esetenk�nt �rezheted amint egy bizserg� �rz�s kereszt�l fut a gerincen.

Szf�rikus l�legz�s- Ezen kifejez�s azon energia �raml�sra vonatkozik amikor a pr�n�t
k�zvetlen�l a kozmoszb�l �s a f�ldb�l vessz�k. Ekkor a pr�na cs�v�n kereszt�l a
sz�vcsakr�n�l keveredik ezen k�tf�le energia �s a csakra �ltal kisug�rz�dik egy k�rk�r�s
form�ba a test k�r�. A szf�rikus l�gz�s amit mi emberek elfelejtett�nk, azonban a
delfinek �s b�ln�k igy l�legeznek. A MerKaBa medit�ci� seg�t eml�kezni hogyan tegy�k ezt �jra.

Csillag tetra�der- Egy felfel� �s egy lefel� mutat� tetra�dert �sszet�ve j�n l�tre, �gy
egy�tt egy hat cs�cs� csillag alakzat. Ennek k�t dimenzi�s form�ja D�vid csillagk�nt ismert
vagy Salamon pecs�tjek�nt

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s