A SZ�V TANA

"A SZ�V TANA" c�m alatt egy sorozat apr� cikket k�zl�nk itt, melyek nagyr�szt indiai bar�tok leveleib�l val� kivonatokb�l �llanak. Nem k�v�nnak ezek "tekint�lyk�nt" hatni, hanem csak mint gondolatok, melyek t�bbeknek k�z�l�nk seg�ts�g�re voltak �s amelyeket meg szeretn�nk osztani m�sokkal. Csakis olyanoknak van sz�nva, akik elt�k�lt�k, hogy megpr�b�lj�k a Magasabb �letet �lni, �s azokhoz sz�lnak, akik tudj�k, hogy ez az �let hat�rozottan a Tan�tv�nys�g �sv�ny�hez vezet ama Nagyok alatt, Akik a m�ltban j�rt�k ezt az �sv�nyt �s a f�ld�n maradtak av�gb�l, hogy m�sokat is re� vezessenek. Ezekben a levelekben kifejezett gondolatok minden vall�s tulajdon�t k�pezik, de a kifejez�sm�d �s az �rzelem indiai. Az odaad�snak az a nemes �s er�s fajt�ja ez, ami Keleten Bhakti-nak neveznek - az az odaad�s, ami teljesen al�rendeli mag�t Istennek �s annak az Isteni Embernek, aki �ltal Isten testben nyilv�nul meg az �t im�d� sz�m�ra. Ez a Bhakti sehol se jutott t�k�letesebben kifejez�sre, mint a hinduizmusban. Ezeknek a leveleknek �r�i hinduk, kik szokva vannak a szanszkrit nyelv pazar gazdags�g�hoz �s megpr�b�lt�k az angol nyelvet (melyb�l ez a ford�t�s k�sz�lt. Ford.) valamelyest halv�ny �sszhangba hozni anyanyelv�k k�lt�i b�j�val. A nyugati n�pek h�v�ss�ge �s tart�zkod� m�lt�s�ga csak�gy, mint �rzelmi titkol�z�sa teljesen idegen a vall�sos �rz�snek att�l a ki�rad�s�t�l, mely olyan term�szetszer�leg bugyog fel a keleti ember sz�v�b�l, mint a pacsirta �neke. Itt-ott tal�lunk a nyugaton is igazi Bhakta-t (odaad� im�d�t), mint pl. Kempis Tam�s, Szent Ter�z, a Keresztr�l elnevezett Szt. J�nos, assisi szent Ferenc, magyarorsz�gi Szt. Erzs�bet. De a nyugati ember vall�sos �rz�se, b�rmennyire m�ly �s igaz is, ink�bb hallgatag �s visszavonul�sra hajl�. Azok, akik visszariadnak a vall�sos �rzelem kifejez�s�t�l, nem fognak seg�ts�get tal�lni ezekben a levelekben �s nem is nekik sz�ntuk �ket.
Forduljunk most a Magasabb �let egyik legkifejezettebb ellent�t�nek szeml�l�s�hez. Mindny�jan tudjuk, hogy az Okkultizmus olyan k�v�nalmakat �ll�t el�nk, amelyek bizonyos elszigetel�st �s szigor� �nfegyelmet k�vetelnek. Szeretett �s tisztelt tan�t�nkt�l H: P. B.-t�l csak�gy, mint az Okkult �let hagyom�nyaib�l azt tanultuk, hogy lemond�s �s �nuralom k�v�ntatik att�l, ki a Templom k�sz�b�t �t akarja l�pni. A Bhagavad G�ta folyv�st hangoztatja tan�t�saiban a f�jdalom �s �r�m ir�nti k�z�mb�ss�get, a t�k�letes egyens�lyt minden k�r�lm�nyek k�z�tt, ami n�lk�l igazi J�ga nem lehets�ges. Az Okkult �letnek ezt az oldal�t elm�letben mindenki elfogadja, �s egyn�h�nyan engedelmesen meg is pr�b�lj�k magukat szerinte form�lni. Az Okkult �let m�sik oldal�val "A Csend hangja" foglalkozik, �s ez az az egy�tt�rz�s minden �rz� l�nnyel, az a gyors visszahat�s minden emberi sz�ks�gre, amelynek t�k�letes kifejez�d�se Azokban, Akiket mi szolg�lunk, az "Irgalom Mesterei" c�met adta Nekik.
Ez az, amire praktikus �s mindennapi �rtelm�ben, ezek a levelek ir�ny�tj�k gondolatainkat, �s ez az, amit mindennapi �let�nkben legink�bb elhanyagolunk, b�rmennyire megillesse is sz�v�nket sz�ps�ge a maga t�k�letess�g�ben. Az igazi okkultista, m�g �nmag�nak legridegebb b�r�ja, legszigor�bb munkaad�ja, a k�r�l�tte lev�knek legmeg�rt�bb bar�tja, leggyeng�debb seg�t�je. Az egy�tt�rz�s eme gyeng�ds�g�nek �s erej�nek el�r�se kellene teh�t, hogy mindegyik�nk c�lja legyen, amit csakis �gy �rhet�nk el, ha szakadatlanul gyakoroljuk ezt a gyeng�ds�get �s egy�tt�rz�st kiv�tel n�lk�l minden �s mindenki ir�nt, aki �s ami benn�nket k�r�lvesz. A leend� okkultist�nak annak a szem�lynek kell lennie, akihez mindenki legsz�vesebben fordul b�nat�ban, aggodalm�ban, v�tkez�s�ben - bizton tudva, hogy n�la egy�tt�rz�sre, seg�ts�gre tal�l. A legkev�sb� vonz�, a legunalmasabb, a legbut�bb, a legvisszatasz�t�bb is azt kell �rezze, hogy legal�bb benne bar�tra lelt. Minden s�v�rg�s a jobb �let ut�n, minden legkisebb v�gy�d�s az �nzetlen szolg�l�s ut�n, minden f�lig kifejezett k�v�ns�g a nemesebb �let ut�n, �benne olyan seg�t�t kell, hogy tal�ljon, aki k�sz b�tor�tani �s er�s�teni, �gy, hogy a j�nak minden cs�r�ja n�vekedni kezdjen az � szeretetteljes term�szet�nek serkent� �s melenget� hat�sa alatt.
A szolg�l�s ilyen hatalma el�r�s�nek felt�tele: �nnevel�s a mindennapi �letben. El�sz�r is sz�ks�ges, hogy elismerj�k azt, hogy az �N mindenkiben egy; �gy, hogy mindenkiben, akivel �rintkez�sbe ker�l�nk, eltekint�nk mindatt�l, ami a k�ls� burokban szeretetre nem m�lt� �s elismerj�k a sz�vben lakoz� �N-t. A m�sodik dolog az, hogy val�nak �rezz�k - nemcsak elm�letileg, hanem sz�v�nkkel - azt, hogy az �N arra t�rekszik, hogy kifejezze mag�t a g�tl� k�ls�s�geken kereszt�l, �s hogy a bens� term�szet �nmag�ban v�ve szeretetre m�lt� �s csak a k�r�lvev� burkok torz�tj�k el sz�munkra. Ezut�n azonos�tanunk kell magunkat evvel az �N-nel, mely val�ban l�nyeg�ben mi magunk, �s egy�ttm�k�dn�nk vele a kifejez�s�t g�tl� alacsonyabb elemek elleni harcban. �s mivel testv�r�nkben a saj�t alacsonyabb term�szet�nk�n kereszt�l kell dolgoznunk, a sikeres seg�t�snek egyed�li m�dja az, hogy �gy l�ssuk a dolgokat, ahogy az a testv�r l�tja �ket, az � korl�toz�saival, el��t�leteivel, eltorz�tott l�t�k�pess�g�vel. Ha �gy l�tjuk �ket, �s alacsonyabb term�szet�nkben megillet�d�nk t�l�k, seg�thetj�k �t az � m�dj�n, nem a mi�nken, mert csakis �gy seg�thet�nk igaz�n. Itt kezd�dik az okkult nevel�s.
Megtanuljuk, hogy visszavonuljunk alacsonyabb term�szet�nkt�l, tanulm�nyozzuk, �rezz�k �rzelmeit an�lk�l, hogy azok hassanak re�nk, �s �gy, m�g �rzelmileg tapasztalunk, �rtelmileg �t�l�nk.
Ezt a m�dszert kell alkalmaznunk testv�r�nk seg�t�s�re, �s am�g �gy �rz�nk, mint � �rez, mint a felhangolt h�r t�rs�nak hangj�t adja vissza, �gy kell szabadd� lett "�n"-�nket haszn�lnunk arra, hogy �t�lj�nk, tan�csoljunk, felemelj�nk, �gy azonban, hogy testv�r�nk tudat�ban legyen annak, hogy az � jobbik term�szete az, amely a mi ajkunkon �t megnyilatkozik.
Arra kell v�gynunk, hogy legjavunkat megosszuk. A Szellem �lete nem felhalmoz�sb�l, hanem ad�sb�l �ll. Gyakran a mi "legjavunk" tal�n nem vonzza azt, akit seg�teni pr�b�lunk, csak�gy, amint nemes k�lt�szet nem vonzza a kis gyermeket; ilyenkor azt a legjobbat kell adnunk, amit � tud asszimil�lni �s visszatartanunk a m�sikat, nem az�rt, mert fukarkodunk vele, hanem mert neki m�g nincs re� sz�ks�ge. �gy seg�tenek benn�nket, kik Hozz�juk k�pest gyermekek vagyunk, a K�ny�r�let Mesterei �s hasonl� m�don kell nek�nk iparkodnunk azokat seg�teni, akik fiatalabbak n�lunk a Szellem �let�ben.
Ne feledj�k el azt se, hogy azt a szem�lyt, aki b�rmelyik pillanatban vel�nk van, a Mester adta mell�nk, az�rt, hogy szolg�ljuk. Ha gondatlans�g, t�relmetlens�g, k�z�ny �ltal elmulasztjuk �t seg�teni, Mester�nk munk�j�t mulasztottuk el. Sokszor elmulasztjuk ezt a k�zvetlen k�teless�get az�ltal, hogy m�s munk�ba mer�l�nk el, �s nem �rtj�k meg, hogy a hozz�nk k�ld�tt emberi l�lek seg�t�se abban a pillanatban igenis a mi dolgunk. Eml�keztetn�nk kell �nmagunkat erre a vesz�lyre, mely olyan furfangos, mivel egyik k�teless�g �lc�zza a m�sikat �s a bel�t�s mulaszt�sa teljes�tm�nymulaszt�s. Nem szabad ragaszkodnunk m�g semmif�le k�l�nleges munk�hoz sem. Igaz, hogy folyv�st munk�lkodnunk kell, de szabad �s "parancsra k�sz" l�lekkel, k�szen arra, hogy az � leghalkabb suttog�s�t is meghalljuk, Kinek esetleg sz�ks�ge van a mi szolg�latunkra valaki gy�moltalan ir�nt, kit � �ltalunk akar seg�teni.

Az als�bb �n ir�nti szigor�s�g, melyr�l fentebb besz�lt�nk, egyik felt�tele ennek a seg�t� szolg�latnak, mert csak az el�gg� szabad arra, hogy t�k�letes egy�tt�rz�st adjon m�soknak, aki �nmag�val szemben k�z�mb�s f�jdalom �s �r�m ir�nt. Nem k�v�nva semmit �nmaga sz�m�ra, odaadhat mindent m�soknak. Nem szeretve �nmag�t, m�sok sz�m�ra a szeretet megtestes�l�se lesz.
Okkultizmusban az �let k�nyve az, amire legf�bb figyelm�nket kell ford�tanunk. M�s k�nyveket csak az�rt tanulm�nyozunk, hogy �lhess�nk. Mert a tanulm�nyoz�s, m�g az okkult m�vek tanulm�nyoz�sa is, csak eszk�ze a spiritualit�snak, ha az okkult �letet akarjuk �lni; Mester�nk l�baihoz az �let vezet, nem a tud�s, a tisztult sz�v, nem a j�l megt�lt�tt fej.
Ez a sz� "odaad�s" a kulcsa minden halad�snak a spiritu�lis �letben. Ha munk�nkban a szellemi mozgalom n�veked�s�t, nem h�zelg� sikert; a Mesterek szolg�lat�t, nem saj�t �nkiel�g�lts�g�nket keress�k, akkor id�leges balsikerek nem fognak benn�nket elb�tortalan�tani, sem a fellegek �s �lettelens�g, amiket bels� �let�nkben esetleg tapasztalunk.
Ha a szolg�lat kedv��rt szolg�lunk, nem a szolg�latban �rzett �r�m�rt, hat�rozott l�p�st tett�nk el�re, mert ekkor kezdj�k el�rni azt az egyens�lyt, azt a kiegyenl�tetts�get, amely k�pes�t benn�nket arra, hogy balsikerben �s sikerben, bels� s�t�ts�gben �s bels� vil�goss�gban egyforma megel�ged�ssel szolg�ljunk. Ha el�rt�k azt, hogy annyira uralkodunk a szem�lyis�gen, hogy igazi �r�met �rz�nk, amikor a Mester�rt dolgozhatunk akkor is, ha az a munka f�jdalmat okoz az alacsonyabb term�szetnek, akkor a k�vetkez� l�p�s az, hogy �ppen olyan sz�vvel-l�lekkel �s �ppen olyan teljes er�nkkel dolgozunk, ha ez az �r�m �s vil�goss�g s�t�t felh�be van burkolva. M�sk�pp esetleg a Szenteket szolg�lva �nmagunkat szolg�ljuk - vagyis az�rt szolg�lunk, amit T�l�k kapunk, a tiszta szeretet�rt val� szolg�l�s helyett.
Ameddig az �nkeres�snek ez a kifinomult alakja fenn�ll, addig vesz�lyben forgunk, hogy elp�rtolunk a szolg�l�st�l, ha sok�ig s�t�ts�g vesz k�r�l benn�nket, �s ha bel�lr�l �lettelennek �s rem�nytelennek �rezz�k magunkat. A szellemnek ebben az �jjel�ben teljes�l a legnemesebb szolg�lat, ekkor szakadnak el az alacsonyabb �n utols� h�rjai.
Az�rt helyez�nk ilyen nagy s�lyt az odaad�sra, mert mindenfel� azt tapasztaljuk, hogy a szem�lyes �n el�t�rbe helyez�se vesz�lybe d�nti a t�rekv�ket �s akad�lyozza a Mester munk�j�t. Ez a mi ellens�g�nk, itt a harcter�nk. Ha ezt egyszer bel�tta a t�rekv�, �r�mmel kellene mindennapi �let�ben �dv�z�lnie mindent, ami szem�lyis�g�b�l lecs�p valamit �s h�l�snak lennie mindazok ir�nt a "kellemetlen szem�lyek" ir�nt, akik l�baira h�gnak, �rz�kenys�geit s�rtegetik, �s �nszeretet�t megingatj�k. Ezek az � legjobb bar�tai, leghasznosabb seg�t�i �s sohase szabadna m�ssal viseltetni ir�ntuk, mint h�l�val az�rt a szolg�lat�rt, amit legvesz�lyesebb ellens�g�nk megt�r�s�vel tesznek.
Ha �gy n�zz�k a mindennapi �letet, az Okkultizmus iskol�j�v� v�lik �s elkezdj�k elsaj�t�tani azt a t�k�letes egyens�lyt, amely a Tan�tv�nys�g magasabb fokain megk�v�ntatik, miel�tt m�lyebb tud�st �s evvel hatalmat adhatnak kezeinkbe. Ahol hi�nyzik a nyugodt �nuralom, k�z�mb�ss�g szem�lyes dolgokkal szemben, der�s odaad�s a m�sok�rt val� munka ir�nt, ott nincs igazi Okkultizmus, se val�di spiritu�lis �let. Az alacsonyabb pszichizmus nem k�v�nja meg egyik�t sem ezeknek a tulajdons�goknak, ez�rt kapnak moh�n ut�na a pszeudo-okkultist�k; de a Feh�r Testv�rs�g megk�v�nja ezeket jel�ltjeit�l �s megszerz�s�k felt�tele az �joncok el�csarnok�ba val� bel�p�snek. Legyen az�rt minden t�rekv�nek c�lja az, hogy a szolg�l�sban gyakorolja mag�t, hogy szigor� �nfegyelmet gyakoroljon, hogy "ha a Mester a sz�v�be tekint, ne l�sson benne foltot". Ekkor a Mester k�zn�l fogja �t �s tov�bb vezeti.

ANNIE BESANT

 A SZ�V TANA

VESZ�LY fenyegeti azt az embert, aki hit�t k�ls�s�gekbe veti, ahelyett, hogy a bels� �let b�k�j�re t�rekedn�k, mely f�ggetlen a k�ls� �let m�dozatait�l. Val� igaz, hogy min�l kedvez�tlenebbek a k�r�lm�nyek �s min�l nagyobb �ldozatot k�v�nnak az �lett�l, ann�l k�zelebb jutunk a v�gs� c�lhoz a lek�zdend� megpr�b�ltat�sok term�szet�n�l fogva. Balgas�g teh�t, ha a vall�sos �let b�rmilyen k�ls� megnyilatkoz�sa t�ls�gosan vonz benn�nket, mert minden, ami az anyag vil�g�ban van, fel�letes �s csal�ka �s csal�d�shoz kell, hogy vezessen. B�rki, aki er�sen vonz�dik az �let b�rmin� k�ls� m�dj�hoz, el�bb vagy ut�bb meg kell, hogy tanulja a k�ls� dolgok ar�nylagos jelent�ktelens�g�t, �s min�l el�bb megy�nk �t m�lt Karm�nk okozta tapasztalatokon, ann�l jobb ez nek�nk. Igaz, hogy nem kellemes, ha hirtelen kiz�kkent�d�nk ker�kv�g�sunkb�l, de a kehely, mely a balgas�got gy�gy�tja, mindig keser� �s ki kell innunk, ha ki akarjuk gy�kerest�l irtani a betegs�get. Ha a Mesterek L�tusz L�bait�l j�v� szel�d szell� �thatja a lelket, akkor tudhatj�tok, hogy a legrosszabb k�ls� k�r�lm�nyeknek nincs el�g hatalma arra, hogy eln�m�ts�k a zen�t, amely bel�l elb�jol.
Amint az eur�pai ember, aki vonz�dik az Okkultizmushoz, k�zelebb �rzi mag�t a Nagyokhoz, ha Indi�ban partra sz�ll, �pp �gy �rez az indiai, amikor a havas Himavat magaslatait m�ssza meg. Pedig ez nem m�s, mint k�pr�zat, mert a Tisztas�g Uraihoz nem k�zeledhet�nk fizikai megmozdul�ssal, hanem csak az �ltal, hogy megtiszt�tjuk �s er�s�tj�k magunkat a vil�g j�l�t��rt val� folytonos szenved�s �ltal. Ami a szeg�ny f�lrevezetett vil�g tudatlans�g�t illeti, h�dolva szeretett Mestereinket illet�leg, ezek a szavak jutnak eszembe: "A k�gy� sziszeg�se t�bbet �rt a csod�s Himal�j�nak, mint a vil�g r�galmai �s szidalmai nek�nk."
HA EGYSZER igaznak valljuk azt - amint igaznak vallja mindenki, akinek valamelyes fogalma van az Okkultizmusr�l -, hogy vannak a l�thatatlan l�nyeknek seregei, kik sz�ntelen�l r�szt vesznek az emberek dolgaiban, elemi l�nyek �s minden fok� egy�b l�thatatlan teremtm�nyek, melyek mindenf�le k�pr�ztat� teremtenek �s mindenf�le form�ban alakoskodnak, valamint a Fekete Testv�rs�g tagjai, kik �lvezik az igazi b�lcsess�g h�veinek f�lrevezet�s�t �s becsap�s�t - be kell l�tnunk azt is, hogy a Term�szet az � nagy kegyelm�ben �s felt�tlen igazs�goss�g�ban fel kellett, hogy ruh�zza az embert egy kev�s olyan k�pess�ggel, hogy meg tudjon k�l�nb�ztetni ezeknek a l�gi lak�knak �s a Mestereknek hangja k�z�tt. Azt k�pzelem teh�t, hogy egyet�rt mindenki abban, hogy az �rtelem, intu�ci� �s lelkiismeret a mi legmagasabb k�pess�geink, az egyed�li eszk�z az igaznak a hamist�l, a j�nak a rosszt�l, a helyesnek a helytelent�l val� megk�l�nb�ztet�s�re. Ha ez �gy van, mag�t�l �rtet�dik, hogy semmit, ami nem k�pes �rtelm�nket megvil�gos�tani, �s az erk�lcsi term�szet legszigor�bb k�v�nalmait kiel�g�teni, nem tekinthet�nk a Mesterekt�l j�v� k�zlem�nynek.
Nem szabad megfeledkezn�nk arr�l se, hogy a Mesterek a B�lcsess�g �s K�ny�r�let Mesterei, hogy az � szavaik megvil�g�tj�k �s kit�g�tj�k az elm�t, sohase zavarj�k meg, se nem t�ltik el aggodalommal; mindig megk�nnyebb�l�st okoznak, nem pedig zavart; felemelnek, nem al�znak meg. Sohase haszn�lnak �k olyan m�dszereket, amelyek az �rtelmet �s intu�ci�t egyar�nt elsorvasztj�k �s megb�n�tj�k. Mi volna elker�lhetetlen�l az eredm�nye annak, ha a Szeretetnek �s Vil�goss�gnak ezek az Urai olyan k�zlem�nyeket er�szakoln�nak tan�tv�nyaikra, amelyek az �sz �s etikai �rz�ssel ellenkeznek? Vak hisz�kenys�g l�pne az �rtelmes hit hely�be, erk�lcsi b�nul�s keletkezn�k szellemi n�veked�s helyett, �s az �joncok teljesen magukra lenn�nek hagyatva, minden vezet�s n�lk�l, folyv�st kiszolg�ltatva minden incselked� nimfa, s�t, ami m�g rosszabb, minden gonosz Dugpa k�ny�nek-kedv�nek.
Ez lenne a tan�tv�nys�g sorsa? Ez volna a Szeretet �s B�lcsess�g m�dja? Nem hiszem, hogy b�rmelyik gondolkod� ember el tudn� ezt hinni hosszabb id�re, m�g ha pillanatnyilag �ldozatul is esn�k valami k�pr�zatnak, �s arra k�nyszer�lne, hogy lenyelje a legk�ptelenebb �ll�t�sokat.
AZOK k�z�tt a sz�mos k�ts�gek k�z�tt, amelyek a tan�tv�ny elm�j�t elhom�lyos�tj�k av�gb�l, hogy zavarba ejts�k, szerepel a k�ts�g afel�l, hogy fizikai gyenges�g akad�lya-e a szellemi halad�snak. A szellemi t�pl�l�k feldolgoz�s�nak folyamata nem sorvasztja a fizikai er�ket �s a test szenved�se nem akad�lya a szellemi halad�snak. T�k�letes f�lremagyar�z�s �s a tud�s �s egyens�ly hi�ny�nak tudhat� be az a feltev�s, hogy a test k�nz�sa �s �heztet�se fog�konny� teszik azt szellemi tapasztalatok ir�nt. Csak akkor �rhet� el folytonos �s igazi halad�s, ha azt tessz�k, ami a Szentek c�ljait legjobban szolg�lja. Ha el�rkezik az ideje annak, hogy az �ber-tudat szellemi tapasztalatokat fogjon fel, a test nem �llhat ennek �tj�ban. Azt a kis neh�zs�get, amit a test okozhat, egy m�sodperc alatt el lehet s�p�rni. Csal�d�s az, hogy b�rmilyen fizikai er�fesz�t�s csak egy l�p�ssel is siettetheti a szellemi halad�st. A Hozz�juk val� k�zeled�snek m�dja az, hogy azt tegy�k, ami legjobban el�mozd�tja az � k�v�ns�gukat, semmi m�sra nincs sz�ks�g.
�GY �rzem k�l�n�s b�j rejlik abban, hogy lemond�an t�relmesek legy�nk, �r�mmel fel�ldozva saj�t akaratunkat Azok akarat�nak, Akik jobban tudnak mindent �s mindig helyesen vezetnek. A Szellem �let�ben ismeretlen dolog a szem�lyes k�v�ns�g. Eszerint a tan�tv�ny �r�mmel fel�ldozhatja saj�t szem�lyes �dv�ss�g�t, m�g �k alkalmat tal�lnak, hogy rajta kereszt�l m�sok�rt dolgozzanak. A tan�tv�ny n�ha tal�n elhagyatva �rzi mag�t, ha egyed�l van, de mindig maga mellett fogja �ket tal�lni, ha arr�l van sz�, hogy valami munk�t kell megtenni. �jszak�knak sz�ks�gk�ppen v�ltakozni kell nappalokkal �s felt�tlen�l j�, hogy olyankor j�jj�n a s�t�ts�g, amikor csak mi magunk szenved�nk alatta, m�g akkor is, ha ez�ltal szem�lyes bajaink fokoz�dnak. Az � jelenl�t�ket �s befoly�sukat �rezni val�ban az elk�pzelhet� legistenibb aj�nd�k, de k�sznek kell lenn�nk m�g ezt is fel�ldozni, ha lemondva arr�l, amit a legmagasabbnak �s legjobbnak tartunk, a vil�g v�gleges jav�nak el�r�se k�nnyebb� v�lna.
PR�B�LD meg val�nak �rezni a szenved�s sz�ps�g�t, ha a szenved�s az, ami jobban k�pes�t a munk�ra. Bizony�ra nem �h�tozhatjuk a b�k�t, ha a vil�got k�zdelemben kell seg�teni. Pr�b�ld meg meg�rezni, hogy b�r �gy tetszik, s�t�ts�g vesz k�r�l minden oldalon, ez a s�t�ts�g nem val�di. Ha �k n�ha a k�z�ny k�ls� Maya-j�ba burkol�znak, ez csak az�rt van, hogy ann�l pazarabbul onts�k �ld�sukat, amikor meg�rik az id�. Nem sokat �rnek a szavak, amikor a s�t�ts�g �rny�kol be, de a tan�tv�nynak meg kell pr�b�lnia, hogy hit�t a Nagyok jelenl�t�ben megingathatatlanul tartsa meg, �s hogy �rezze, a vil�goss�g b�r egy id�re visszavonult az elme tudat�b�l, m�gis, az � b�lcs �s kegyes figyelm�k alatt, bel�l, napr�l-napra n�vekszik. Ha az elme ism�t �rz�kenny� v�lik, meglepet�ssel �s �r�mmel ismeri fel, hogyan haladt a szellemi munka an�lk�l, hogy r�szleteir�l a legcsek�lyebb tudom�sa lett volna. Ismerj�k a T�rv�nyt. A szellemi vil�gban t�bb�-kev�sb� f�lelmetes �jjelek k�vetik a nappalokat, �s a b�lcsek, felismerve, hogy a s�t�ts�g term�szeti t�rv�ny k�vetkezm�nye, t�bb� nem z�gol�dnak. Bizonyosak lehet�nk, hogy a maga idej�ben a s�t�ts�g felder�l. Gondoljunk mindig arra, hogy a legs�r�bb f�st m�g�tt is ott van a f�ld Nagy Urainak L�tusz l�bait�l j�v� vil�goss�g. �lljatok szil�rdan, �s sohase vesz�ts�tek el a Benn�k val� bizalmatokat, akkor nincs mit�l f�lnetek. Megpr�b�ltat�saitok lesznek, �s kell is hogy legyenek, de biztosak lesztek abban, hogy ellent fogtok nekik �llni. Ha a s�t�ts�g, mely mint �tok lebeg a l�lek f�l�tt, sz�toszlik, akkor l�thatjuk, milyen igaz�n �rnyszer� �s csal�ka volt. Mindazon�ltal ez a s�t�ts�g, ameddig tart, el�gg� val�di arra, hogy t�nkretegyen sok nemes lelket, amely m�g nem szerzett el�g er�t arra, hogy elviselje.
A SZELLEMI �let �s szeretet nem mer�lnek ki ad�s �ltal. Min�l t�bbet adunk, ann�l gazdagabb �s er�sebb lesz a k�szlet�nk. Pr�b�lj olyan boldog �s megel�gedett lenni, amilyen csak tudsz, mert az �r�m az igazi spiritu�lis �let kifejez�je; a szomor�s�g nem m�s, mint saj�t tudatlans�gunk eredm�nye �s a tiszta l�t�s hi�nya. �gy amennyire csak tudtok, ellent kell �llnotok a szomor�s�g �rz�s�nek, mert ez elhom�lyos�tja a szellemi l�gk�rt. �s b�r nem akad�lyozhatj�tok meg teljesen a bek�vetkezt�t, nem szabad engedni neki. Mert ne feledj�tek: a mindens�g sz�v�nek kell�s k�zep�n Boldogs�g van.
A K�TS�GBEES�SNEK nem szabad helyet tal�lnia az odaad� tan�tv�ny sz�v�ben, mert gyeng�ti a hitet �s odaad�st, �s enn�lfogva k�zd�teret k�sz�t a S�t�t Hatalmaknak. Ez az �rz�s k�pr�zat, melyet a S�t�t Hatalmak vetnek ki av�gb�l, hogy k�nozz�k a tan�tv�nyt, �s ha lehet, a k�pr�zatb�l valamelyest el�nyt vonjanak ki saj�t maguk sz�m�ra. A legkeser�bb tapasztalatb�l tanultam, hogy az �nbizalom az effajta megpr�b�ltat�sok alatt teljesen el�gtelen, s�t f�lrevezet� �s az egyed�li m�dja az ezekb�l a k�pr�zatokb�l val� s�rtetlen megmenek�l�snek az, hogy teljesen Nekik aj�nljuk magunkat. Ennek a magyar�zata el�g egyszer�. Az er�nek, hogy ellen�ll�s�ban hat�sos legyen, ugyanazon a sz�nvonalon kell lennie, amint amelyen az ellens�lyozand� er� m�k�dik. Mindezek a zavarok �s k�pr�zatok nem az �nt�l erednek, az �nnek nincs hatalma vel�k szemben. Mivel teh�t ezek a S�t�t Hatalmakt�l erednek, csakis a Feh�r Testv�rek tudj�k �ket semleges�teni. Ez�rt sz�ks�ges a biztons�g kedv��rt, hogy �tadjuk magunkat - elk�l�n�lt �n�nket - �s hogy szabadok legy�nk minden Ahamkara-t�l.
TUDVA azt, hogy T�rsulatunk (A Teoz�fiai T�rsulat) - �s tulajdonk�ppen minden valamire val� mozgalom - a mi kis �n�nkn�l sokkalta b�lcsebb �s magasabb Hatalmak fel�gyelete �s gondjai alatt van, nem kell sokat t�r�dn�nk a T�rsulat v�gs� sors�val, hanem el�gedj�nk meg azzal, hogy ir�nta val� k�teless�g�nket lelkiismeretesen �s szorgosan megtessz�k, a nek�nk kiosztott szerepet legjobb vil�goss�gunk �s k�pess�g�nk szerint megj�tszva. A gondnak �s aggodalomnak k�ts�gk�v�l megvan a maguk szerepe a Term�szet gazdags�g�ban. A k�z�ns�ges emberben dolgoztatj�k az agyat, s�t az izmokat is, �s ha ezek nem voln�nak, (gond �s aggodalom) a vil�g fizikai �s �rtelmi vil�gban f�lannyit nem haladna, mint ezek seg�ts�g�vel. De az emberi fejl�d�s bizonyos fok�n ezek hely�t a k�teless�g�rzet �s igazs�gszeretet foglalj�k el, �s az �gy el�rt tiszta megl�t�st �s munkabuzgalmat sohasem szolg�ltathatja a molekul�ris energia �s ideger� b�rmekkora t�mege sem. Ez�rt r�zzatok le minden cs�gged�st �s lelketekkel a Vil�goss�g Forr�sa fel� fordulva, dolgozzatok az�rt a nagy c�l�rt, amely�rt a f�ld�n vagytok, sz�vetekkel �t�lelve az eg�sz emberis�get, de lemondva munk�lkod�sotok b�rmilyen eredm�ny�r�l. Ezt tan�tott�k B�lcseink, erre oktatta Shri Krishna Arjun�t a csatamez�n, �s erre ir�ny�tjuk mi is er�inket.
Az �n �rz�seim a vil�g szenved�seire vonatkoz�lag pontosan ugyanazok, mint a tieitek. Nincs semmi, amit jobban f�jlaln�k, mint azt a vak �s fejvesztett m�dot, amellyel embert�rsaink nagy r�sze az �rz�kek �r�meibe veti mag�t, �s azt a v�gs�kig �res �s t�ves �ll�spontot, amelyet az �lettel szemben elfoglalnak. Ennek a tudatlans�gnak �s �r�lts�gnek l�t�sokkal �rz�kenyebben s�jtja sz�vemet, mint az emberek fizikai bajai. �s b�r �vekkel ezel�tt Rantideva nemes im�ds�ga m�lys�gesen meghatott, m�gis, avval a l�t�ssal, amit az�ta szabad volt megszereznem a dolgok bels� term�szet�r�l, a Buddha �rzelmeit b�lcsebbeknek �s magasztosabbaknak tekintem. �s b�r �r�mmel viseln�m el a legnagyobb szenved�st, hogy egy tan�tv�nyt megszabad�tsak a re� m�rt k�nz�sokt�l, m�gis, tekintetbe v�ve a tan�tv�ny szenved�seinek okait �s k�zvetlen k�vetkezm�nyeit egyar�nt, ir�ntuk �rzett sajn�lkoz�som f�lannyira sem er�s, mint azoknak a tudatlan szerencs�tleneknek nyomora ir�nt, akik nem tudatosan fizetik csup�n a v�lts�gd�jat a m�ltban elk�vetett b�neik�rt.
AZ �RTELEM m�k�d�sei csup�n �sszehasonl�t�s �s levezet�s; a szellemi tud�s messze fel�lhaladja k�pess�geit. Ti val�sz�n�leg eg�szen el vagytok halmozva �rtelmi ravaszs�gokkal jelenlegi k�rnyezetetekben; de a vil�g v�gt�re is csak iskola, gyakorl�t�r, �s nincs olyan tapasztalat, b�rmilyen f�jdalmas vagy nevets�ges legyen is, aminek ne volna haszna �s �rt�ke a gondolkod� ember sz�m�ra. A rossz dolgok, amikkel szembe ker�l�nk, csak b�lcsebbekk� tesznek benn�nket, �s m�g a fels�l�seink is hasznunkra v�lnak a j�v�re. �gy nem kell zs�rt�l�dn�nk b�rmilyen sors miatt se, b�rmennyire nem irigylend� is k�ls�leg.
KARMA, mint a Gita �s a Yoga Vasishtha tan�tja, cselekedeteket �s akar�sokat jelent, melyek Vasana-b�l vagy v�gyb�l erednek. Ezek az etikai k�dexek vil�gosan megmondj�k, hogy semmi, amit tiszta k�teless�g�rzetb�l tesz az ember, semmi, amit egy "bels� musz�j" �szt�n�z, nem �rintheti a cselekv� erk�lcsi term�szet�t, m�g akkor se, ha a k�teless�gr�l �s helyess�gr�l val� fogalmai t�vesek. A t�ved�s�rt term�szetesen meg kell szenvednie, mely szenved�s egyenes ar�nyban fog �llni a t�ved�s k�vetkezm�nyeivel, de semmi esetre sem alacsony�thatja le a jellemet vagy mocskolhatja be a Jivatma-t (az individualiz�lt �n).
J�L tessz�k, ha az �letnek minden esem�ny�t hasznos lecke gyan�nt fogjuk fel. �gy haszn�lhatjuk fel a szeretett bar�tokt�l val� elv�l�s okozta f�jdalmat. Mi a t�r �s id� a Szellem vil�g�ban? Nem m�s, mint az �sz k�pr�zatai, nem-l�tez�k val�ban, melyek az elme hat�k�ptelens�g�t�l nyernek valamelyes hasonlatoss�got a val�val; v�d�szirmok (involucra), melyek a Jivatma-t beb�rt�nzik. A szenved�s csup�n �j �s hatalmasabb impulzust ad, hogy teljesen a Szellemben �lj�nk. V�g�l is a f�jdalomb�l j� sz�rmazik mindny�junk sz�m�ra, �gy teh�t nem szabad z�gol�dnunk. S�t, tudva, hogy a tan�tv�nnyal semmi sem t�rt�nhetik, ami valamelyes k�vetkezm�nnyel j�r, s ami nem Urunk akarata, minden f�jdalmas esem�nyt �gy kell tekinten�nk, mint l�p�st a szellemi halad�s fel�, mint eszk�z�t annak a bels� fejl�d�snek, ami k�pes�t benn�nket arra, hogy jobban szolg�ljuk �ket, �s ez�ltal az emberis�get.
HACSAK szolg�lhatjuk �ket, ha minden vihar �s �ld�z�s k�zepette Lelkeink az � L�tusz L�baik fel� fordulnak, mit t�r�d�nk a f�jdalommal �s szenved�sekkel, melyeket azok m�l�kony burkainkra r�nak? �rts�k meg egy kiss� ezeknek a szenved�seknek, ezeknek a k�ls� k�r�lm�nyek okozta viszontags�goknak bels� jelent�s�g�t, - hogy az elszenvedett f�jdalom megannyi ler�tt Karm�t jelent, megannyi er�t a szolg�l�sra, olyan j�, megtanult leck�t - nem elegend�k-e ezek a gondolatok arra, t�mogassanak benn�nket ezeknek a csal�ka nyomor�s�goknak b�rmekkora mennyis�g�n kereszt�l is? Milyen �des a szenved�s, ha tudunk �s hisz�nk; mennyire k�l�nb�zik ez a tudatlan, szkeptikus, a hitetlen nyomorults�g�t�l. Szinte azt k�v�nn�k, hogy a vil�g minden szenved�se �s nyomora nek�nk jutna oszt�lyr�sz�l, hogy az emberis�g m�sik r�sze felszabaduljon, �s boldog legyen. J�zus Krisztus keresztre fesz�t�se a tan�tv�ny elm�j�nek ezt a f�zis�t jelk�pezi. Nem gondolj�tok ti is? Legyetek csak mindig szil�rdak a hitben �s odaad�sban �s ne t�volodjatok el a Szeretet �s Igazs�g szent �tj�r�l. Ez a Ti szerepetek - a t�bbit elv�gzik helyettetek a Kegyes Urak, Akiket szolg�ltok. Ti tudj�tok mindezt �s �n csak az�rt besz�lek nektek r�la, hogy tud�sotokat er�s�tsem, mert bizony gyakran elfelejtj�k legjobb leck�inket �s zavaros id�kben a bar�t k�teless�ge nem annyira az, hogy �j igazs�gokat oltson bel�tek, mint ink�bb az, hogy saj�t mond�saitokra eml�keztessen. �gy t�rt�nt az, hogy Draupdi gyakran vigasztalta b�lcs f�rj�t Yudisthira-t, amikor kegyetlen balsors egy pillanatra megingatta szok�sos der�s nyugalm�t, �s �gy kellett Vasishtha-t mag�t vigasztalni �s enyh�teni, amikor gyermekei hal�la felett �rzett keserve szinte sz�tt�pte �t. Val�ban, kimondhatatlan ennek a vil�gnak Maya oldala! Milyen sz�p �s romantikus egyr�szt �s m�gis mennyire borzaszt� �s nyomorult m�sr�szt! Igen, Maya a titkok titka, �s az, aki meg�rti Mayat, megtal�lta saj�t egys�g�t BRAHMAN-nal, a Legmagasabb �dv�ss�ggel �s a Legmagasabb Vil�goss�ggal.
KALI megh�kkent� k�pe, amint a leborult Shiva-n �ll, illusztr�lja a Harag �s Gy�l�let haszn�t - magasabb haszn�t. A fekete arcsz�n a Haragot jelk�pezi, a karddal egy�tt fizikai b�tors�got is jelent; az eg�sz alak pedig azt jelenti, hogy ameddig az emberben van harag, gy�l�let �s fizikai er�, arra kell ezeket haszn�lnia, hogy m�s szenved�lyeit legy�zze, test�nek v�gyait ki�lje. Azt is �br�zolja, hogy mi t�rt�nik, amikor az elme el�sz�r fordul a magasabb �let fel�. Egyel�re m�g hi�nyzik bel�l�k a b�lcsess�g �s az �rtelmi egyens�ly, �s ez�rt v�gyainkat elnyomjuk szenved�lyeinkkel; haragunkat saj�t b�neink ellen ford�tjuk �s �gy elnyomjuk �ket; hi�s�gunkat szint�n test�nk �s elm�nk m�ltatlan hajlamai ellen haszn�ljuk fel �s �gy �rj�k el a l�tra els� fok�t. A leborult Shiva mutatja, hogy ha ilyenfajta h�bor�skod�sba mer�l az ember, nem t�r�dik legmagasabb princ�pium�val, az Atm�val - s�t, t�nylegesen l�bbal tiporja azt, �s am�g nem �lte meg �nj�nek az utols� ellens�g�t, addig nem ismeri fel az Atm�hoz val� t�nyleges helyzet�t a k�zdelem alatt. Ilyk�ppen Kali csak akkor tal�lja l�bain�l leter�lve Shiv�t, ha meg�lte az utols� Daitya-t, Ahamkara megszem�lyes�t�j�t, ekkor pedig elpirul �r�lt d�he miatt. Am�g le nem gy�zt�k minden szenved�ly�nket, addig haszn�lnunk kell �ket saj�t elnyom�sukra, egyiknek erej�t a m�sik�val semleges�tve. Csakis ilyk�ppen tudjuk el�rni azt, hogy ki�lj�k az �nz�st, �s hogy el�sz�r pillantsuk meg igazi Atmankat - a benn�nk lev� Shiv�t -, akir�l nincs tudom�sunk, am�g v�gyak em�sztik a sz�vet.
Bizony j�, ha mindig f�lretessz�k a saj�t r�vidl�t� szem�lyes k�v�ns�gainkat az�rt, hogy �ket h�s�gesen szolg�ljuk. Az �n tapasztalatom az, hogy ha ilyk�ppen csakis az � vezet�s�ket k�vetj�k, mindig elker�l�nk valami vesz�lyes szakad�kot, ami fel� �ntudatlanul rohantunk. Pillanatnyilag �gy l�tszik, neh�z elszakadni kedvtel�seinkt�l, de v�geredm�nyben csup�n csak �r�m sz�rmazik az ilyen �ldozatb�l. Nincs jobb nevel�si eszk�z �let�nknek ann�l a n�h�ny �v�n�l, amikor csupa csal�d�st�l kergetve mened�ket keres�nk az � �ldott L�bain�l, mert sehol m�sutt nincs nyugv�hely�nk. Akkor szokja meg a tan�tv�ny azt, hogy mindig arra gondoljon, hogy egyed�li mened�ke Benn�k van, �s b�rmikor is nem gondol Re�juk, nyomor�s�gosnak �s elveszettnek �rzi mag�t. Ilyk�ppen mag�nak a k�ts�gbees�snek s�t�ts�g�b�l vil�glik fel sz�m�ra egy f�ny, amely soha t�bb� nem hom�lyosul el. Azok, Akiknek szemei �thatolnak a messze j�v� t�vlatain, amelyeket haland� szemeink el�l f�tyol takar el, mindig azt tett�k, �s azt fogj�k tenni, ami a vil�gnak a legjobb. Fel kell �ldozni a k�zvetlen eredm�nyeket �s az ideiglenes kiel�g�lts�geket, ha biztos�tani akarjuk a c�lt a kudarc eshet�s�ge n�lk�l. Min�l jobban biztos�tani akarjuk a v�gs� siker eshet�s�geit, ann�l kev�sb� szabad s�v�rognunk a k�zvetlen eredm�nyek ut�n. Csakis f�jdalom �r�n �rhetj�k el a t�k�letess�get �s a tisztas�got; csakis a f�jdalom �r�n lehet�nk j� szolg�i annak az �rv�nak, amelyik sz�ntelen�l szellemi t�pl�l�k ut�n ki�lt. Csak akkor �rdemes az �letet megtartani, ha fel�ldozzuk az � L�baikn�l.
�RVENDJ�NK, hogy alkalmunk van szem�lyes �ldozatok �r�n szolg�lni a nagy �gyet, mert az ilyen szenved�seket �k fel tudj�k haszn�lni arra, hogy a szeg�ny, t�velyg� Emberis�get egy kis l�p�ssel magasabbra vonj�k. Minden f�jdalom, amit egy tan�tv�ny elszenved, z�loga egy megfelel� nyeres�gnek, amiben a vil�gnak lesz r�sze. Ez�rt z�gol�d�s n�lk�l �s �r�mmel kellene szenvednie, mivel � valamivel vil�gosabban l�t a vak haland�kn�l, akik�rt szenved. A fejl�d�s eg�sz sor�n van egy t�rv�ny, amely mindenn�l jobban nyilv�nval�, m�g a legifjabb �jonc szem�ben is, �s ez az, hogy semmit, aminek igaz�n van �rt�ke �s �rdemes elnyerni, nem �r�nk el megfelel� �ldozat n�lk�l.
AKI lemond minden �n-fogalomr�l �s �nmag�b�l eszk�zt farag az Isteni Kezek sz�m�ra, annak nem kell f�lnie a szigor� vil�g megpr�b�ltat�sait�l �s neh�zs�geit�l. "Amint Te ir�ny�tasz, �gy dolgozom �n." Ez a legk�nnyebb m�dja annak, hogy kil�pj�nk az egy�ni karma ter�let�r�l, mert aki minden k�pess�g�t Urai L�bai el� rakja le, nem teremt mag�nak karm�t �s akkor amint Shri Krishna �g�ri: "�n magamra veszem sz�ml�inak m�rleg�t." A tan�tv�nynak nem kell a cselekedeteinek gy�m�lcs�vel t�r�dni. Ezt tan�totta a nagy Kereszt�ny Mester: "Ne t�r�djetek a holnappal."
NE engedj�tek, hogy impulzusok vezess�k viselked�seteket. A lelkesed�s az �rzelemhez tartozik, nem a viselked�shez. Az igazi okkultizmusban nincs helye a viselked�sbeli lelkesed�snek, mert az okkultist�nak mindig uralkodnia kell �nmag�n. Az okkultista �let�ben az egyik legnehezebb dolog az, hogy megtartsa az egyens�lyt, ez az er� pedig az igazi szellemi bel�t�s eredm�nye. Az okkultist�nak ink�bb bens�, mint k�ls� �letet kell �lnie. Mindig t�bbet �s t�bbet �rez, meg�rt, tud �, de mint kevesebbet �s kevesebbet mutat. M�g az �ldozatok is, amiket hoznia kell, ink�bb a bels� vil�ghoz tartoznak, mint a k�ls�h�z. A k�z�ns�ges vall�sos �h�tatban az ember term�szet�nek minden lehet� �ldozat�t �s erej�t �gy haszn�lja, hogy k�ls�s�gekhez ragaszkodik, �s a fizikai vil�gban lek�zdi a nevets�gest �s a k�s�rt�seket. De az okkultista �let�ben ezeket nagyobb c�lok �rdek�ben kell haszn�lni. Figyelembe kell venni az ar�nyokat �s al�rendelni a k�ls�s�geket. Egysz�val: sohase legy�nk k�l�nck�d�k. Amint a Hamsa kiv�lasztja a tejet �s otthagyja a vizet a kett� kever�k�b�l, �gy vonja ki az okkultista �s tartja meg a k�l�nb�z� tulajdons�gok �let�t �s eszenci�j�t, a burkokat pedig, amelyek ezeket betakart�k, elveti.
HOGYAN k�pzelik az emberek, hogy a Mestereknek bele kellene avatkozni az emberek �let�be �s cselekedeteibe, �s bizonykodnak amellett, hogy a Mesterek nem l�teznek, vagy hogy erk�lcsileg k�z�mb�sek, ami�rt nem avatkoznak az emberek dolgaiba? Ugyanilyen okkal k�ts�gbe vonhatn�nk a Vil�gegyetem b�rmely erk�lcsi T�rv�ny�nek l�tez�s�t, �s avval �rvelhetn�nk, hogy az egyenetlens�gek �s az emberek k�z�tt l�tez� al�val� szok�sok l�tez�se ellenkezik ilyen T�rv�nynek a feltev�s�vel. Mi�rt felejtik el, hogy a Mesterek Jivanmukt�k �s a T�rv�nnyel dolgoznak, azonos�tj�k Magukat a T�rv�nnyel, s�t val�ban mag�nak a T�rv�nynek a szellemei. Ezen azonban nem kell b�sulnunk, mert lelkiismeret�nk �t�l�sz�ke nem a k�zv�lem�ny, hanem saj�t Magasabb �n�nk. Az ilyen harc az, ami megtiszt�tja a sz�vet �s felemeli a lelket, nem pedig az az elkeseredett harc, amire szenved�lyeink, m�g az sem, amire "nemes felh�borod�s", vagy amit "igazs�gos m�ltatlankod�s"-nak neveznek, k�nyszer�tenek benn�nket.
MI nek�nk a baj �s a neh�zs�gek? Nem �ppen annyi �r�mmel �dv�z�lj�k-e �ket, mint a gy�ny�r�ket �s k�nny�s�geket? Nem a mi legjobb nevel�ink-e �k? Telve �dv�s leck�kkel? Nem illik-e teh�t, hogy egyenletesebben haladjunk az �letnek minden v�ltoz�s�n �s a szerencse minden kalandj�n kereszt�l? �s nem volna-e vajon igen nagyon h�tr�nyunkra, ha kudarcot vallan�nk abban, hogy megtartsuk elm�nk nyugalm�t �s kedv�nk egyens�ly�t, aminek mindig jellemezni kellene a tan�tv�ny magatart�s�t? Felt�tlen�l der�snek �s nyugodtnak kell maradnia minden k�ls� vihar k�zepette. Ha csak a k�lsej�t n�zz�k, bizony �r�lt ez a vil�g, �s m�gis mily csal�ka a maga �r�lts�g�ben! Az �r�lts�gnek igazi t�vhite ez, amikor a beteg nem ismeri fel �llapot�t, s�t t�k�letesen eg�szs�gesnek hiszi mag�t. �, ha a dolgok lelk�nek m�ly�n uralkod� harm�ni�t �s zen�t nem tudn�nk elismerni mi, akiknek szemei megny�ltak �s l�tj�k a k�ls� burkot el�raszt� teljes �r�lts�get, milyen elviselhetetlen volna az �let sz�mukra.
Nem gondolj�tok, hogy nem nagyon h�l�s az, ha �r�mtelenek vagyunk, amikor Uraink k�v�ns�gait teljes�tj�k, �s k�teless�g�nket v�gezz�k? Nemcsak b�k�seknek �s el�gedetteknek kellene lennetek, amikor Azokat szolg�lj�tok, Akiknek szolg�l�sa mi legmagasabb kit�ntet�s�nk, �s Akiknek eml�kezete legigazibb gy�ny�r�s�g�nk, hanem �r�mmel teljeseknek �s �l�nkeknek is.
HOGY �k sohase fognak benn�nket elhagyni, az olyan biztos, mint a hal�l. A mi dolgunk azonban az, hogy igazi �s m�lys�ges odaad�ssal cs�ngj�nk Rajtuk. Ha odaad�sunk igazi �s m�ly, akkor a legkev�sb� se fenyeget az a vesz�ly, hogy elt�ntorodjunk az � szent L�baikt�l. De hisz tudj�tok, mit jelent az igazi �s m�ly odaad�s. �ppen olyan j�l tudj�tok, mint �n, hogy az igazi, val�di Bhaktit semmi se jellemez, ami kevesebb a szem�lyes akaratr�l val� teljes lemond�sn�l, az emberben l�v� szem�lyes elem t�k�letes megsemmis�t�s�n�l. Csak amikor az eg�sz emberi term�szet t�k�letes harm�ni�ban van az Isteni T�rv�nnyel, amikor nincs a rendszer egy r�sz�ben sem egyetlen hamis hang, amikor az embernek minden gondolata, eszm�je, elk�pzel�se, v�gya, �rzelme, legyenek azok sz�nd�kosak vagy akaratlanok, a "Nagy L�legzet"-tel egy�tt rezeg �s re� t�k�letesen reag�l, csak akkor �rte el az odaad�s igazi ide�lj�t �s nem el�bb. Csak akkor emelked�nk fel a kudarc eshet�s�ge f�l�, ha el�rt�k a Bhaktinak ezt a fok�t, amely egyed�l biztos�tja a folytonos halad�st �s k�ts�gtelen a sikert. A tan�tv�ny nem a Nagy Mesterek gondoskod�s�nak vagy szeretet�nek hi�nya miatt bukik el, hanem mindezek ellen�re �s saj�t romlotts�ga �s velesz�letett gyenges�ge folyt�n. �s nem �ll�thatjuk, hogy nem lehet romlott az, akiben m�g ott lappang a k�l�nv�lts�gnak eszm�je - melyet bel�oltottak korszakok csal�ka gondolatai �s romlotts�gai, �s amelyeket m�g nem irtott ki teljesen.
NEM szabad semmi m�don megcsalnunk magunkat. N�melyik igazs�g igaz, hogy keser�, de legb�lcsebben cseleksz�nk, ha felismerj�k �ket �s szemben�z�nk vel�k. Elk�pzelt paradicsomban �lni csak annyit tesz, mint kiz�rni az igazi mennyorsz�got. Igaz, hogy ha elt�k�lten megpr�b�lunk r�j�nni arra, hogy van-e m�g benn�nk nyoma a k�l�nv�lts�gnak vagy szem�lyess�gnek, vagy annak a k�v�ns�gnak, hogy ellenszeg�lj�nk az esem�nyek term�szetes menet�nek, meglehet, hogy nem tal�lunk semmi okot vagy magyar�zatot az ilyen k�v�ns�gra vagy �nigazol�sra. Mivel mi tudjuk �s hissz�k, hogy az elszigetel�s eszm�je csup�n Maya sz�lem�nye, hogy a tudatlans�g �s minden szem�lyes k�v�ns�g csup�n ebb�l az elszigetelts�g �rz�s�b�l fakadnak �s hogy minden nyomor�s�gunknak ezek a gy�kerei, nem tehet�nk egyebet, mint hogy megvet�ssel el�zz�k ezeket a hamis �s csal�ka fogalmakat, amikor re�juk gondolunk. De ha a t�nyeket vizsg�ljuk, �s eg�sz nap figyelj�k magunkat �s megfigyelj�k l�t�nk k�l�nb�z� m�dozatait, melyek a k�r�lm�nyekkel v�ltoznak, eg�szen m�s k�vetkeztet�sre fogunk jutni, �s azt fogjuk l�tni, hogy saj�t �let�nkben a tud�sunknak �s hit�nknek t�nyleges megval�s�t�sa m�g csak egy t�voli esem�ny �s csak r�vid pillanatokra jelenik meg itt-ott, amikor teljesen megfeledkez�nk test�nkr�l vagy b�rmi m�s anyagi k�r�lm�nyr�l �s teljesen elm�lyed�nk az Isteninek szeml�let�be - s�t, elmer�l�nk Mag�ba az Istens�gbe.
A MI sz�munkra, Uraink legmagasabb kegyelme folyt�n, a f�ldi dolgok valamivel egyszer�bbek �s �rthet�bbek, mint a vil�g embere sz�m�ra �s ez�rt van az, hogy olyan buzg�n szentelj�k �let�nk minden energi�j�t az � szolg�latukra. Minden tev�kenys�g - emberszeretet, j�akarat, hazafiass�g, stb. - csup�n �zlet, csup�n ad�s-vev�s k�rd�se, mondja a cinikus f�l�nyesen g�nyos mosollyal. De m�g ennek a kig�nyolt, �zleties becs�letess�gnek nemesebb oldala is, ha pontosan magyar�zzuk, �s az �let magasabb sz�nvonalaira alkalmazzuk, amit a magasabb l�t�s el� t�r, az meghaladja a f�l�nyes g�nyol�d� l�t�k�r�t. �gy � nevet �s g�nyosan lesz�lja a becs�letess�get, �zletiesnek nevezve azt, a balga �s k�nnyelm� vil�g pedig, mely szomjazik egy kis vid�ms�g ut�n, vele nevet �s ravasz �s szellemes fick�nak tartja. Ha e csod�s g�mb�nk fel�let�t n�zz�k, csak szomor�s�g �s bor� bor�tja el lelk�nket, �s k�ts�gbees�s b�n�tja meg minden t�rekv�s�nket, hogy helyzet�t megjav�tsuk. De ha a dolgok m�g� n�z�nk, hogy elolvad minden k�vetkezetlens�g, �s minden sz�pnek �s harmonikusnak l�tszik, a sz�v pedig kivir�gzik, �s �rvendezik, �s b�kez�en megnyitja kincsest�r�t a k�r�l�tte lev� mindens�g sz�m�ra. Nem kell teh�t elkedvetlenedn�nk semmi borzalmas l�tv�ny miatt, se gy�szolnunk az emberek �r�lts�g�t �s vaks�g�t, akik k�z�tt sz�lett�nk.
VANNAK meghat�rozott erk�lcsi t�rv�nyek, csak�gy, mint egy�ntet� fizikai t�rv�nyek. Az ember elk�vethet er�szakot ezeken az erk�lcsi t�rv�nyeken, mert egy�nis�ggel van felruh�zva �s avval a szabads�ggal, amit az egy�nis�g mag�val hoz. Minden ilyen er�szak erk�lcsi er�v� v�lik, amely ellenkez� ir�nyban hat a fejl�d�s t�rekv�s�nek ir�ny�val, �s az erk�lcsi sz�nvonalon marad. A Visszahat�s T�rv�ny�n�l fogva azonban mindegyik hajlamos arra, hogy a helyes t�rv�ny m�k�d�s�t kih�vja. M�r most, ha ezek az ellent�tes er�k felhalmoz�dnak �s �ri�si alakot vesznek fel, a visszahat� er� sz�ks�gk�ppen igen heves lesz �s erk�lcsi �s szellemi forradalmakk� fajul: j�mbor h�bor�k, vall�si keresztes hadj�ratok �s hasonl�kk�. Ha ezt az elm�letet kiterjesztitek, meg�rtitek az Avat�r�k megjelen�s�nek sz�ks�gess�g�t a f�ld�n. Milyen k�nny�kk� v�lnak a dolgok, ha kiny�lnak az ember szemei; de milyen �rthetetlennek l�tszanak, amikor vak a szellemi l�t�s, vagy csak hom�lyos �s f�tyolozott. A term�szet az � v�gtelen b�kez�s�g�ben ell�tta az embert a k�ls� s�kokon bels� munk�lkod�s�nak pontos k�pm�saival �s val�ban: akiknek szemei vannak, azok l�thatnak, �s akiknek f�lei vannak, hallhatnak.
Milyen nagy a v�gyakoz�s, hogy seg�ts�get vigy�nk a szenved� L�leknek keser� megpr�b�ltat�sainak �s b�s s�t�ts�g�nek �r�iban. De a tapasztal�s mutatja, hogy azok, akik hasonl� megpr�b�ltat�sokon mentek kereszt�l, j�, hogy olyan id�ben nem vett�k �szre a seg�ts�get, mely pedig mindig k�szen �ll, �s hogy le voltak s�jtva az egyed�ll�t szomor� �rz�se �s a teljes elhagyatotts�g tudat�t�l. Ha m�sk�nt volna ez, a pr�ba fele hi�baval� lenne �s az ilyen megpr�b�ltat�st mindig k�vet� er�t �s tud�st �vek tapogat�z�sa, �s ingadoz�sa �r�n kellene megszerezni. A Hat�s �s Visszahat�s T�rv�nye minden�tt �rv�nyes... Akinek odaad�sa teljes, vagyis aki tettben �gy, mint gondolatban minden erej�t �s birtok�t a Legmagasabb Istens�gnek szenteli �s bel�tja saj�t semmis�g�t egyr�szt csak�gy, mint a k�l�n�ll�s eszm�j�nek hamiss�g�t m�sr�szt, az ilyen embert, �s csakis �t nem k�zel�thetik meg a s�t�ts�g er�i, �s �t megv�dik Lelk�nek minden vesz�lye el�l. A G�t�nak az a szakasza, amire gondolsz, �gy �rtelmezend�, hogy senki, akiben egyszer fel�bredt az odaad�s �rz�se, nem bukhat el �r�kre. De semmi se biztos�tja �t, hogy ideiglenesen el ne t�velyedj�k. V�gre is, egy bizonyos �rtelemben, minden �l�l�ny, a legmagasabb Angyalt�l a legapr�bb protozo�-ig, a LOGOSZ v�delme alatt van �s mindenf�le fokokon, �s l�tm�dozatokon kereszt�l visszavezet�dik az � �l�be, hogy ott Moksha �dv�ss�g�t �lvezze Mind�r�kre.
A K�LSZ�N mindig a Bens�t fedi fel a l�t� szem el�tt, ez�rt helyek �s emberek mindig �rdekesek. A k�lsz�n teh�t nem az a megvetend� dolog, aminek az ember Vair�gya-j�nak els� �l�nks�g�ben �s hevess�g�ben, vagy kifel� hangs�lyozott undor�ban elk�pzeli. Mert ha ez �gy volna, akkor az eg�sz teremt�s balgas�g �s az energi�nak c�ltalan pazarl�sa volna. De hisz te tudod, hogy igaz�ban nem �gy van; hogy m�sr�szt m�g ezekben az illuz�rikus megnyilatkoz�sokban �s k�ls� sz�nekben is m�ly �s alapos filoz�fia rejlik, �s hogy Sartor Resartus-�ban ennek a filoz�fi�nak egy r�sz�t v�zolta. Mi�rt forduljunk h�t el undorral �s borzalommal m�g a legfel�letesebb burokt�l is? Nem szentek �s b�lcs leck�kkel teljesek-e sz�munkra m�g azok a jelmezek is, amelyeket a Legmagasabb Istens�g mag�ra �lt? Helyesen mondod, hogy mindennek, sz�pnek �s cs�fnak megvan a kell� helye a Term�szetben, �s hogy minden, �ppen a sok k�l�nb�z�s�g �s v�ltozatoss�g r�v�n, alkotja a legmagasabb Logosz t�k�letess�g�t.
MI�RT kell a bels� vil�ggal val� k�zleked�snek megszakadnia �s szomor�s�got �s sz�vf�jdalmat okozni? Mert a k�lvil�gnak is van m�g leck�je sz�munkra �s ezeknek a leck�knek egyike az, hogy a k�lvil�g is l�nyeg�ben isteni �s m�dszereiben is az �s hogy ez�rt jobban kellene vele b�nnunk. M�sr�szt a szomor�s�gnak �s b�skomors�gnak is megvan a maguk haszna �s filoz�fi�ja. �ppen annyira sz�ks�gesek ezek a fejl�d�shez �s az emberi l�leknek kivir�gz�s�hoz, mint az �r�m �s �l�nks�g. Azonban csak n�veked�s�nk kor�bbi fokain sz�ks�gesek �s f�l�slegesekk� v�lnak, ha az �n kivir�gzott �s sz�v�t megnyitotta az isteni Napnak.
TUDJ�TOK, hogyan m�k�dik a fejl�d�s. Teljes �rz�ketlens�ggel kezdj�k, azut�n fokozatosan kifejlesztj�k az �rz�kenys�get, �s zar�ndokutunk egy bizonyos pontj�n teljesen a hatalm�ban vagyunk. Azut�n j�n egy olyan korszak, amikor az �rz�seket Maya-nak tekintj�k, ekkor elkezdenek fogyni �s ekkor �l�nk felt�tlen b�k�ben. De nem tudatlan b�k�ben, mint �let�nk kezdet�n az �sv�nyvil�gban, hanem mindentud� b�k�ben; amely nem teljes ap�tia, mintha hal�l volna, vagy amint a k�vekben l�tjuk, hanem abszol�t �let �s abszol�t szeretet. Ez a b�ke nyugalmat �d, mert meg�l�nk�t mindent, ami l�tezik, �s �ld�s�t ontja az eg�sz mindens�gre. De a sz�ls�s�gek tal�lkoznak, �s �gy egyik aspektusban a kezdet �s a v�g �sszeesnek.
K�T DOLGOT szeretn�k tiszt�zni: 1.), hogy iskol�zatlan pszichikusok mindig abban a vesz�lyben forognak, hogy olyan dolgokat hoznak �t, amelyeket val�j�ban az ellens�g mondott, mint a Mester parancsait; 2.) hogy a Mester semmi olyant nem mond, amit hallgat�s�g�nak �rtelme nem tud felfogni, �s ami ellen erk�lcsi �rz�k�nk fell�zad. A Mester szavai b�rmennyire ellenkeznek is az ember el�bbi gondolataival, sohase hoznak m�st, mint felt�tlen meggy�z�d�st az illet� szem�lynek �gy az �rtelme, mint az erk�lcsi �rz�ke sz�m�ra. Kinyilatkoztat�sk�nt j�nnek, r�mutatnak valami t�ved�sre, amely azonnal nyilv�nval� lesz; f�nyoszlopk�nt �radnak al�, mely sz�toszlatja a b�nat s�t�ts�g�t; sohase felt�teleznek hisz�kenys�get vagy vak hitet.
TUDJ�TOK, hogyan dolgozott ellen�nk az ellens�g, �s ha csorb�t ejt�nk a Mesterek ir�nti odaad�sunkon, vagy kudarcot vallunk azoknak a k�teless�geknek a teljes�t�s�ben, amiket �k voltak oly kegyesek re�nk b�zni, v�ge-hossza nem lesz bajainknak, amiket az ellens�g k�ld re�nk. De nem t�r�d�nk sokat ezekkel a bajokkal; t�relmesen �s szemhunyor�t�s n�lk�l elt�rhetj�k �ket. Ami k�noz benn�nket �s megzavarja lelk�nk nyugalm�t, az az Urainkt�l val� elszakad�s, ami itt-ott fenyeget. Semmi egy�b nem gy�t�rhet benn�nket - se szem�lyes f�jdalom, se fizikai vesztes�g, b�rmekkor�k is ezek. Mert minden k�ts�gen fel�l tudjuk, hogy mindaz, ami szem�lyes, m�l�kony �s l�nyegtelen �s mindaz, ami fizikai, nem egy�b k�pr�zatn�l �s val�tlans�gn�l, �s hogy csak a balgas�g �s tudatlans�g gy�szolj�k az �rnyak vil�g�nak dolgait.
A TAN�TV�NY csak keveset nyerhet az �rtelmi tan�t�sokb�l. Csak az ut�n a tud�s ut�n �rdemes t�rekedni, amelyik a L�lekb�l sz�r�dik le az �rtelembe �s eg�szen bizonyos, hogy az id� m�lt�val a tan�tv�nynak ilyenfajta tud�sa n�vekszik. �s az ilyen tud�snak a n�veked�s�vel megj�n a mell�z�se mindannak, ami az �sv�nyen �tj�t �llja.
A F�JDALOM �rz�se olyan valami, amihez mindenki, aki a Szellem �let�t �li, hozz� szokik. Mi tudjuk, hogy a f�jdalom nem tarthat �r�kk�, s�t m�g az se volna nagy baj, ha �r�kk� tartana. Nem rem�lhetj�k, hogy �ket vagy az Emberis�get b�rmennyire is szolg�lhatjuk, ha nem vessz�k ki teljes r�sz�nket az ellens�gek okozta szenved�sekb�l. De ezeknek a S�t�ts�g Nagyurainak haragja n�ha borzalmas, ha szemben�z�nk vele, �s teljesen megh�kkentik az embert avval a Maa-val, amit teremtenek. De a tiszta sz�vnek nincs mit�l f�lnie �s biztosan gy�zedelmeskedni fog. A tan�tv�nynak nem szabad ideiglenes f�jdalom miatt �s az�rt a k�pr�zat�rt, amit azok teremtenek, b�nk�dnia. N�ha �gy l�tszik, mintha bel�l igaz�ban puszt�t�st vinn�nek v�gbe, akkor a tan�tv�ny bizony k�nyszer�l a romokon �lni, �s nyugodtan v�rni, m�g az Asurikus Maya elm�lik. Mindig engednie kellene, hogy a k�tely �s nyugtalans�g hull�ma v�gigseperjen f�l�tte, de er�sen kapaszkodnia a tal�lt horgonyhoz. Az ellens�g nem tehet benne semmif�le igazi vagy l�nyeges k�rt, ameddig teljes lelk�vel �s eg�sz erej�vel odaad�ssal viseltetik �ir�ntuk. "Aki �nbel�m kapaszkodik, k�nnyen �t�ssza a hal�l �s a vil�g �ce�nj�t, az �n seg�ts�gemmel."
SEMMISE t�rt�nhetik a tan�tv�nnyal, ami sz�m�ra nem a legjobb. Ha valaki egyszer �nk�nt a kegyes Mesterek kezeibe helyezi mag�t, �k �gyelnek arra, hogy minden a kell� id�ben t�rt�nj�k - abban az id�ben, amikor �gy a tan�tv�ny, mint a vil�g sz�m�ra a legnagyobb el�ny sz�rmazik. Ez�rt a tan�tv�nynak mindent, ami �tj�ba ker�l, megel�gedett �s vid�m l�lekkel kell fogadni, �s "nem gondolni a holnappal"...
A haragv� tengeren h�nyatott b�rk�nak b�k�sebb az �tja, mint annak a zar�ndoknak �lete, aki a Szellem szent�lye fel� tart. A b�k�s �let pang�st �s hal�lt jelent annak sz�m�ra, aki m�g nem szerezte meg mag�nak a b�k�hez val� jogot az �ltal, hogy teljesen elpuszt�totta ellens�g�t, a szem�lyis�get.
NEM SZABAD hamis k�vetkeztet�seket vonnotok, mint a tudatlanok teszik. Minden igazi Szeretet a Szellemek kell�ke, �s Prana �s Bhakti az Isteni Prakniti-nek (Term�szet) k�t aspektusa, amelyek az �letet �lni �rdemess� teszik annak a t�rekv�nek sz�m�ra, aki szomj�hozza a halhatatlans�g vizeit. A tan�tv�ny �let�nek viharos s�t�ts�g�ben az egyetlen vil�goss�got a Szeretett�l kapja, mert Szeretet �s �dv�ss�g (Ananda) a legmagasabb �rtelemben azonosak �s min�l tiszt�bb �s spiritu�lisabb a Szeretet, ann�l ink�bb r�szese Anand�nak �s ann�l kev�sb� keveredik heterog�n elemekkel. Csak a Mester Szent szeretete olyan fens�gesen der�s, hogy nincs benne semmi, ami nem r�szese az Isteninek.
K�R�LTEKINT�S �s gazd�lkod�s az Okkultizmusban �ppen annyira sz�ks�gesek, mint b�rhol m�sutt. A val�s�g az, hogy az okkultista �let�ben az emberi elm�nek minden k�pess�g�t, amit k�z�ns�ges �rtelemben er�nynek tekintenek, a leghasznosabban kell gyakorolni �s ezek sz�ks�ges kell�kei annak a val�di �letnek, amit egyed�l lehet a tan�tv�ny �let�nek nevezni. A vil�got nem lehet olyan k�nnyen seg�teni, mint sokan elk�pzelik, m�g akkor se, ha t�bb k�zeg �llna rendelkez�sre a munk�ban. A tan�tv�nynak nemcsak tud�sra van sz�ks�ge. Tekintsetek k�r�l �s fontolj�tok meg, miel�tt lesz�gezitek, hogy a keveseknek tud�sa �s odaad�sa el�rel�kheti az �ra mutat�j�t. Minden egyes k�s�rlet kih�vja a m�sik oldal vad ellens�gesked�s�t - �s meg�rett-e a vil�g arra, hogy t�l�lje a visszahat�st? Hacsak tanultok mindabb�l, amit l�ttatok, meg fogj�tok �rteni, mily b�lcsek Uraink, hogy nem mennek tov�bb.
MIT �RNE az �let, ha nem szenvedn�nk - szenvedn�nk az�rt, hogy a szemeink l�tt�ra jajgat� vil�got egy kiss� tiszt�bb�, egy kiss� k�pesebb� tenn�nk arra, hogy elnyerjen valamivel t�bbet az �let viz�b�l, amely kisz�radt ajkak szomj�t oltsa? Ha ez a szenved�s nem volna, ami sorsa annak a tan�tv�nynak, aki v�rz� l�bbal j�rja az �sv�nyt, bizony elt�velyegne �s elvesz�ten� szeme el�l a c�lt, amire tekintet�t folyv�st ir�ny�tania kell. A k�ls� vil�g Maya-ja olyan zavarba ejt�, olyan elb�v�l�, hogy �gy �rzem, a f�jdalom elmarad�s�t kiker�lhetetlen�l kell, hogy k�vesse a l�t val�s�gainak az elfeled�se, �s a szellemi �let �rny�k�nak elt�n�s�vel elt�nne annak a f�nye is. Ameddig az ember Istenn� nem v�ltozik, hi� elk�pzel�s volna azt v�rni, hogy a folytonos szellemi boldogs�g t�voll�t�nek korszakai egyed�l azok, amelyek a tan�tv�ny l�bait megszil�rd�tj�k �s megmentik a hal�lt�l, ami biztosan utol�rn� �t a szellemi vil�g igazs�gainak elfeled�sekor.
A TAN�TV�NYNAK nem szabadna zavarba j�nni, se csod�lkozni, ha a m�sik oldalr�l ellene fordul� szellemi er�k a fizikai �rtelemn�l magasabb s�kon m�k�dnek. Igaz, hogy a saj�t term�szet�nek valamilyen l�thatatlan �s �szre nem vett zug�ban kialv�f�lben lev� par�zs ez�ltal l�ngra lobbanhat, de ez a l�ng jelenti valami gyenges�gnek, amelyet el kell �getni, a v�gs� elpuszt�t�s�t. Mindaddig, am�g a szem�lyis�g foltj�t tiszt�ra ki nem mostuk, addig a b�n sokf�le alakj�ban megb�jhat a sz�v valamilyen elhanyagolt rejtek�ben, ha nem is fejez�dik ki a ment�lis �letben. Hogy a sz�v szent�ly�t szepl�telenn� tegy�k, ennek egyed�li m�dja az, hogy a f�nysz�r�val bevil�g�tunk a s�t�t zugokba, �s nyugodtan figyelj�k pusztul�sukat. A tan�tv�nynak sohase szabad megengednie, hogy ez a tisztul�si folyamat r�m�lettel t�ltse el, b�rmilyen sz�rny�s�geknek k�nytelen is tan�ja lenni. Er�sen ragaszkodnia kell Annak a L�baihoz, Aki ott minden anyagi dolog dics� �get�kemenc�j�ben lakozik; akkor nincs mit�l f�lnie, sem mi�rt agg�dnia. B�zik Azokban, Akik v�delmeznek �s seg�tenek, �s hagyhatja, hogy a szellemi sz�nvonali m�k�d�st �k ir�ny�ts�k �s �rk�djenek felette. Ha majd v�get �rt a s�t�t korszak, ism�t felismeri, hogyan f�nylik az arany, ha a salak el�gett.
EBBEN a mi vil�gunkban, mint a l�tnek minden s�kj�n, az �jjel v�ltakozik a nappallal - m�g a l�mpa m�g�tt is ott van az �rny�k. M�gis milyen k�l�n�s, hogy tanult �s m�velt emberek azt k�pzelik, hogy a tudom�nynak, a durva anyagi tudom�nynak halad�s�val minden nyomor�s�g - egy�ni, faji �s nemzeti - mind�r�kre elt�nik; hogy betegs�gek, sz�razs�gok, elemi csap�sok, h�bor�k, �rad�sok, s�t kataklizm�k is, a m�ltba fognak tartozni!
AZ az �rdekl�d�s, amivel ennek a t�n�keny g�mbnek minden dolga ir�nt viseltet�nk, csup�n az �rzelmekhez �s az �rtelemhez tartozik, �s nem �rintheti a Lelket. Ameddig a testtel �s az elm�vel azonos�tjuk magunkat, azok a viszontags�gok, amiken a Teoz�fiai T�rsulat kereszt�lmegy, azok a vesz�lyek, amik �let�t �s �sszefog�s�t fenyegetik, sz�ks�gk�ppen nyomaszt�, s�t n�ha csaknem elr�m�t� befoly�ssal vannak re�nk. De mihelyt a Szellemben kezd�nk �lni, �s teljesen bel�tjuk minden k�ls� l�tez�s�nek illuz�rikus term�szet�t, minden emberi szervezetnek v�ltoz� jelleg�t �s a bel�l lakoz� �letnek megv�ltozhatatlans�g�t, ak�r visszat�kr�zi agytudatunk ezt a tud�st, ak�r nem; bels� nyugalmat kell �rezn�nk, szinte k�z�nyt evvel az �rny�kvil�ggal �s nem �rinthetnek benn�nket a vil�gnak forradalmai �s kit�r�sei. Ha egyszer a Magasabb Egot el�rt�k, az a tud�s, hogy a vil�gegyetemet korm�nyz� T�rv�nyek �s Hatalmak v�gtelen�l b�lcsek, �szt�nszer�v� lesz �s ekkor elker�lhetetlen a b�ke a k�ls� szorong�sok k�zepette is.
NAGY �LTAL�NOSS�GBAN besz�lve, azon a s�kon, amin mi �l�nk, h�rom szempontb�l tekinthet�nk az emberi nyomor�s�gra. Tekinthetj�k el�sz�r is, mint jellempr�b�t; m�sodszor, mint megtorl� int�zked�st; harmadszor pedig, mint nevel�eszk�zt a sz�nak a legt�gabb �rtelm�ben. Mindezekb�l a szempontokb�l �gy k�pzelem, a "f�sults�g" (amit minden t�rekv� n�ha tapasztal) ugyan�gy viszonylik az akut f�jdalomhoz, mint a mag�nz�rka b�ntet�se a k�nyszermunk�hoz. Ez k�ts�gk�v�l igen durva hasonlat, de sz�momra igen tal�l� �s azt tal�ltam, hogy az anal�gia mindig nagyon nagy seg�ts�g elvont �s finom t�telek meg�rt�s�ben, ez�rt haszn�lom a magyar�z�snak ezt a m�dj�t. Itt is minden er� a t�k�letesed� emberis�g fejl�d�s��rt m�k�dik �s csak magasabb k�pess�geinknek �s nemesebb er�nyeinknek harmonikus kifejleszt�s�vel �rhetj�k el a t�k�letess�get. Ezt a harmonikus kifejleszt�st pedig csakis ama k�pess�geknek �s er�nyeknek helyes gyakorl�sa hozza l�tre, m�g ez a gyakorl�s viszont minden egyes hat�rozott tulajdons�g sz�m�ra k�l�nleges felt�teleket k�v�n meg. Hat�rozott, �les szenved�s se nem pr�b�lja ki, se nem k�rp�tolja, �s nem hozza felsz�nre ugyanazokat az emberi k�pess�geket �s �rdemeket, mint egy unalmas, siv�r bels� �ress�g. T�relem, passz�v t�r�s, hit, odaad�s, sokkal jobban fejl�dnek a ment�lis s�t�ts�g alatt, mint tev�keny, kem�ny k�zdelemben. A hat�s �s visszahat�s t�rv�nye �rv�nyes az erk�lcsi s�kon, �s az er�nyek, amelyeket ez a ment�lis "tompas�g" hoz felsz�nre, �ppen a legalkalmasabbak ennek lek�zd�s�re �s a f�l�je val� emelked�sre. Ezek pedig minden bizonnyal nem ugyanazok, mint amelyekkel a t�nyleges f�jdalmat k�zdj�k le, b�rmennyire gy�trelmes is az. Ez az elme�llapot arra mutat, hogy a zar�ndok az ismert �s ismeretlen hat�rter�let�n van, m�gpedig hat�rozott hajlammal az ut�bbi fel�. A szellemi n�veked�s hat�rozott fok�t jel�li, �s arra mutat, hogy a l�lek el�ret�r�s�ben hom�lyosan, de minden k�ts�get kiz�r�an bel�tta az anyagi vil�g illuz�rikus volt�t, el�gedetlen �s ut�lattal eltelt a l�tott �s ismert durva dolgok ir�nt �s s�v�rog val�dibb dolgok, l�nyegesebb tud�s ut�n.
A fenti magyar�zat b�r igen r�vid �s fel�letes, m�gis rem�lem, meggy�z benneteket a szenvtelens�g (vairagya) hasznoss�g�r�l, ami az az �rz�s, hogy a Term�szet gazdags�g�ban �gy magatok - mint a k�r�l�ttetek lev� vil�gb�l hi�nyzik minden �let �s val�s�g �s megmutatja, hogyan szolg�l a jellemszil�rds�g �s lelkier� pr�bak�v��l, hogyan ellens�lyozza mint b�ntet� seg�deszk�z az intellektu�lis �nz�st, vagyis azt a b�lcseleti bakl�v�st, hogy az �nt azonos�tjuk a szem�lyis�ggel, azt a balgas�got, hogy a Lelket durva anyagi t�pl�l�kkal l�ssuk el; �s hogyan fejleszti, vagy ink�bb iparkodik fejleszteni ezenfel�l az igazi hitet �s odaad�st �s fel�breszti a magasabb �rtelmet �s az Isteninek a Szeretet�t.
A LEGMAGASABBT�L a legalacsonyabbig, az �let v�ltakoz�s, nyugalom �s mozg�s, f�ny �s hom�ly, �r�m �s f�jdalom k�zt. Ez�rt sohasem engedd, hogy sz�ved k�ts�gbeess�k vagy, hogy elragadja a gondolatnak valamilyen ellen�rama. �rtelmileg bebizony�tottad magadnak, most t�nylegesen tapasztalod az �rz�kszerveknek, s�t az �rtelemnek �szlelhet� dolgok �rny�kszer�, val�tlan mivolt�t �s minden fizikai �s �rzelmi �lvezetnek fel�letes term�szet�t. Ragaszkodj�l teh�t az �sv�nyhez, amely az igazi �letnek megl�t�s�hoz vezet, b�rmennyire g�r�ngy�s vid�keken vezet is kereszt�l, b�rmennyire �r�mtelenek is a sivatagok, amelyeken �t kanyarog. Mindenek f�l�tt, b�zz�l a K�ny�r�letesekben, a mi B�lcs Mestereinkben �s aj�nld fel sz�vedet-lelkedet az � szolg�latukra, akkor minden j�l fog v�gz�dni.
B�RMELYIK b�n kiirt�s�hoz nem kell m�s, mint: 1.) a b�nnek mag�nak pontos ismer�se, 2.) felismer�se, �l�nk meg�rz�se annak, hogy b�n �s hogy balgas�g azt �polgatni, �s hogy �rt�ktelen, v�g�l 3.) az akarat, hogy "ki akarod irtani."
Ez az akarat behat a tudatalatti ter�letre, ahol a b�n lakozik �s lassan, de biztosan kit�rli.
AZ �RTELEM val�di nyugalma sohasem a k�z�ny �s nemt�r�d�ms�g gy�m�lcse, hanem csakis a magasabb �s m�lyebb b�lcsess�gbe val� betekint�sb�l eredhet.
AZ � MAGASZTOS Testv�rs�g�knek tan�tv�nya, b�rmilyen al�zatos is, az "�r�kk�-val�"-ban kell, hogy �ljen �s �let�nek az Egyetemes Szeretet �let�nek kell lenni, m�sk�l�nben le kell mondania magasabb t�rekv�seir�l. Minden tan�tv�nynak tev�keny szolg�lata, amelyet a vil�gnak tesz, k�l�nb�z� a tanulm�nyoz�k k�l�nb�z� oszt�lyai szerint �s az egy�nnek a k�l�nleges term�szete, hajlamoss�ga �s k�pess�ge hat�rozza azt meg. Azt term�szetesen tudod, hogy ameddig el nem �rted a t�k�letess�get, addig meg kell tartani a v�ltozatokat a tan�tv�ny �ltal v�gzend� munka m�dj�ban is.
EGYSZER�EN lehetetlen t�lbecs�lni az Igazs�g hat�soss�g�t minden f�zis�ban �s kihat�s�ban, mik�zben az emberi Lelket seg�tj�k el�ret�r� fejl�d�s�ben. Szeretn�nk, keresn�nk �s �ln�nk kell az Igazs�got; csakis �gy pillanthatja meg az Okkultizmus tanulm�nyoz�ja az Isteni Vil�goss�got, amely a Legmagasabb Igazs�g. B�rmilyen alakban van is jelen valahol a hamiss�g ir�nt val� legcsek�lyebb hajlamoss�g, ott �rny�k van �s tudatlans�g �s ezeknek k�s�r� f�jdalmai. Ez a hamiss�g ir�nti hajlamoss�g pedig k�ts�gk�v�l az als�bb szem�lyis�ghez tartozik. Itt �tk�znek �ssze �rdekeink, itt d�h�ng teljes er�vel a l�t�rt val� k�zdelem, ez�rt van az is, hogy itt van t�g tere a gy�vas�gnak, tisztess�gtelens�gnek �s csal�snak. Ennek az als�bb �nnek m�k�d�si "jelei �s szimpt�m�i" sohase maradhatnak elrejtve az el�tt, aki �szint�n szereti az Igazs�got �s keresi is, �s aki viselked�s�nek legm�ly�n odaad�ssal viseltetik a Nagyok ir�nt. Hacsak a sz�v nem teljesen ir�nyvesztett, b�rmilyen k�l�nleges cselekv�s helyess�g�re vonatkoz� k�ts�gek bizton kifejez�sre tal�lnak, �s ekkor az igazi tan�tv�ny �nmag�t fogja megk�rdezni: "Fog-e Mesteremnek tetszeni, ha ezt vagy azt cselekszem?" vagy "Az � k�v�ns�ga volt-e, hogy ilyen m�don mozdultam meg?" Az igazi v�lasz pedig csakhamar be�rkezik �s akkor � meg fogja tanulni, hogy cselekv�si m�djait jav�tsa, �s k�v�ns�gait az Isteni Akarattal hozza �sszhangba; az ut�n pedig el�rje a b�lcsess�get �s b�k�t.
A TEOZ�FIA nem olyan valami, amit nolens volens bele lehet kalap�lni b�rkinek a fej�be vagy sz�v�be. Asszimil�lni kell azt k�nnyed�n a fejl�d�s term�szetes folyam�n �s bel�legezni, mint a k�r�l�tt�nk lev� leveg�t. M�sk�l�nben elrontja az em�szt�st, hogy k�z�ns�ges kifejez�ssel �ljek.
HA ELKEZDJ�K lelk�nk n�veked�s�t �rezni, megval�s�tjuk azt a nyugalmat, amit semmif�le k�ls� esem�ny nem �rinthet. Ez pedig a szellemi fejl�d�snek a legbiztosabb jele, �s aki ezt �rzi, b�rmilyen csek�ly m�rt�kben �s hom�lyosan is, annak nem kell t�r�dnie semmif�le okkult jelens�ggel. �joncs�gom legkezdete �ta mindig arra tan�tottak, hogy jobban b�zzam a bels� nyugalomban, mint b�rmilyen fizikai, asztr�lis, vagy szellemi jelens�gben. �s, ha kedvez� k�r�lm�nyek �s bels�er� adva vannak, min�l kevesebb jelens�get �szlel�nk, ann�l k�nnyebben tesz�nk val�di �s l�nyeges szellemi halad�st. �gy a hozz�d int�zett al�zatos tan�csom az, ford�tsd figyelmedet mindig a bels�dben n�vekv� nyugalomra, �s ne k�v�nd r�szleteiben ismerni a folyamatot, amely a n�veked�st el�seg�ti. Ha t�relmes, tiszta �s odaad� vagy, mindent meg fogsz a maga idej�ben tudni. T�k�letes �s megnyugv� el�gedetts�g a lelke a szellemi �letnek.
Szellemi halad�s nem mindig ugyanaz, mint j�s�g �s �nfel�ldoz�s, b�r ezek a kell� id�ben el� kell, hogy id�zz�k az el�bbit.
IGAZ, hogy abban a k�v�ns�gban, hogy elnyerj�k a k�r�l�tt�nk lev�k szeretet�t, van a szem�lyis�gnek egy �rnyalata, amit ha kik�sz�b�ln�nk, angyalokk� v�ln�nk; de nem szabad elfelejten�nk, hogy a j�v�ben m�g sok�ig sz�nezni fogja tetteinket az "�n"-nek egy halv�ny �rnyalata. Folyv�st arra kell t�rekedn�nk, hogy amennyire lehets�ges, ki�lj�k ezeket az �rz�seket, de ameddig az "�n"-nek valami m�don mutatkoznia kell, sokkal jobb, ha mint olyan megbecs�lhetetlen t�nyez� mutatkozik magaviselet�nkben, amely szel�d, szeretetteljes �s �ltal�nos j�ra vezet�, mint hogy megkem�ny�ts�k sz�v�nket, �ltal�nos jellem�nket sz�gletess� tegy�k �s �gy az "�n" sokkal kev�sb� vonz� �s sz�p sz�nekben nyilv�nuljon. Evvel egy pillanatig sem akarom azt mondani, hogy ne iparkodjunk ezt a halv�ny foltot kimosni, hanem amit meg�rtetni akarok, az, hogy a l�gy �s gy�ny�r� leplet, amibe az elme �lt�zik, ne dobjuk a t�zbe, csak az�rt, mert m�g nem szepl�telen feh�r. Tartsuk elm�nkben, hogy minden cselekv�s�nk t�bb�-kev�sb� k�t t�nyez�nek az eredm�nye: egyik az �n-kiel�g�l�s v�gya, a m�sik az a k�v�ns�g, hogy j�t tegy�nk a vil�gnak. Sz�ntelen�l arra kellene pedig t�rekedn�nk, hogy amennyire lehets�ges, tomp�tsuk az els� elemet, mert mindaddig, am�g a szem�lyis�g cs�r�ja meg nem sz�nt l�tezni, nem tudjuk teljesen kipuszt�tani. A tan�tv�ny, amint odaad�s �s j�cselekedetek �ltal halad, megtanulja azokat a m�dszereket, amelyekkel azt a cs�r�t ki�lheti.
A MESTEREK mindig a k�zel�ben vannak azoknak a szolg�iknak, akik teljes �nmegtagad�ssal test�ket, elm�j�ket �s lelk�ket az � szolg�latuknak szentelt�k. Egy bar�ts�gos sz� hozz�juk sem m�lik el jutalom n�lk�l. A szigor� megpr�b�ltat�s idej�n �k, egy j�t�kony t�rv�nnyel egyet�rt�en hagyj�k, hogy a tan�tv�ny az � seg�ts�g�k n�lk�l harcolja meg a saj�t harc�t; de aki a szolg�jukat b�tor�tja abban, hogy szil�rdan meg�llja hely�t, minden k�ts�gen fel�l megkapja jutalm�t.
HA DER�SEK �s szenved�lytelenek maradunk, az id�k m�lt�val minden bizonnyal az al� a befoly�s al� ker�l�nk, amely az �letnek az esszenci�ja �s egy napon a tan�tv�ny meglepet�ssel fogja �szlelni, hogy csod�latosan n�vekedett an�lk�l, hogy felismerte �s �szrevette volna a n�veked�s folyamat�t. Mert val�ban, a L�lek igazi vir�gz�s�ban "�gy n�, mik�nt a vir�g, tudatlanul", de gyarapszik kellemben �s sz�ps�gben, amint mag�ba sz�vja a Szellem napsugar�t. A harcos lojalit�s b�rmilyen szem�ly vagy �gy ir�nt alig aj�nlhat� a tan�tv�nynak �s eg�szen bizonyos, hogy nem jelent szellemi halad�st.
AZ ELS� l�p�snek majdnem minden esetben olyan az eredm�nye, mint amikor megbolygatunk egy hangyabolyt. Karm�dnak minden esed�kes t�nyez�je k�r�d sereglik �s hozz�d tapad �s m�g olyan valakit is, aki kev�sb� szil�rdan �ll a l�b�n, k�pes volna elsz�d�teni �s megingatni. Annak azonban, akinek egyetlen c�lja az, hogy sz�ks�g eset�n �let�t adja m�sok�rt an�lk�l, hogy �nmag�val t�r�dn�k, nem kell semmit�l se f�lnie. A nyomor�s�gok �s megpr�b�ltat�sok eme �rv�ny�nek al�- �s felhull�mz�s�ban val� h�nyat�s is csak er�t �s bizalmat ad �s szinte er�lteti a L�lek n�veked�s�t.
NE FELEDD, hogy a szenved�s, amin a tan�tv�nynak �t kell esnie, l�nyeges alkatr�sze az � nevel�s�nek �s abb�l a k�v�ns�g�b�l ered, hogy letiporja �nmag�ban a szem�lyis�get. V�g�l is azt fogja tal�lni, hogy Lelk�nek vir�gjai csak ann�l b�josabban ny�lnak, mert dacolt a viharral, a Mesternek szeretete �s irgalma pedig ann�l jobban k�rp�tolja minden szenved�s��rt �s �ldozat��rt. A megpr�b�ltat�s csak pillanatnyilag az, mert a v�g�n azt fogja tal�lni, hogy semmit sem �ldozott �s mindent nyert.
A LEGMAGASABB s�kon val� szeretet egyed�l az �r�m der�s magaslatain nyugszik �s semmi se vethet �rny�kot havas ormaira.
K�NY�R�LET �s egy�tt�rz�s azok az �rz�sek, amelyeket szabad t�pl�lnunk az eg�sz t�velyg� emberis�g ir�ny�ban �s nem szabad helyet adnunk semmi m�s �rzelemnek, mint pl. megtorl�s, b�nt�d�s vagy inger�lts�g. Ezek nemcsak mimagunkban tehetnek k�rt, hanem azokban is, akik ellen esetleg t�pl�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

Oldal tetej�re