Vil�goss�g az �sv�nyen
�s
Karma

Azok sz�m�ra �rva, akik
nem ismerik a keleti b�lcsess�get,
s akik befoly�s�nak k�r�be
k�v�nnak l�pni

Le�rta: M. C.

C. W. Leadbeater bevezet�s�vel

Angolb�l ford�totta: Reisch Alfr�d

M�sodik kiad�s

1935

Magyar Teoz�fiai T�rsulat, Budapest

EL�SZ� A MAGYAR FORD�T�SHOZ

A ford�t� megfigyel�se szerint a „Vil�goss�g az �sv�nyen” c. munka k�lt�i sz�ps�gei m�r nem egy ford�t�t cs�b�tottak arra, hogy az �rtelem �s tartalom rov�s�ra t�bb�-kev�sb� elt�rjen az eredeti sz�vegt�l, holott okkult szab�lyokr�l van sz�, amelyeknek f�lre�rt�se komoly veszedelmet jelent nemcsak a medit�ci�ban, hanem a tan�t�sok gyakorlati k�vet�s�ben is. Ez a tapasztalat sarkalta a ford�t�t munk�ra, �s erre a szempontra hivatkozik a ford�t�s st�lus�t illet� b�r�latokkal szemben.

Azok, akik seg�ts�get keresnek a sokszor hom�lyos �s paradoxonszer� szab�lyok meg�rt�s�ben, bizony�ra �r�mmel fogadj�k azt a h�rt, hogy dr. Annie Besant �s C. W. Leadbeater „Talks on tbe Path of Occultism” (Besz�lget�sek az Okkultizmus �sv�ny�r�l) c�men az adyari „Theosophical Publishing House”  kiad�s�ban k�zz�tett�k azokat a sok�ig csak sz�kebb k�rben ismeretes el�ad�saikat, amelyeket a „Mester l�bain�l”, a „Csend szava” �s a „Vil�goss�g az �sv�nyen” c. munk�kr�l tartottak. A k�zel 1000 oldalra terjed� nagy �rt�k� munka egyes r�szei �jabban k�l�n-k�l�n is kaphat�k.

A szab�lyok —ezt hangs�lyoznunk kell —nem ridegs�gre �s elz�rk�z�sra tan�tanak, hanem arra a tiszta �nzetlens�gre, amely mentes a saj�t szem�lyis�g�nkre vonatkoz� �lszentimentalizmust�l, az �nz�s egyik legsz�v�sabb �s legnehezebben felismerhet� alakj�t�l.

BEVEZET�S

E K�NYV — 1885-ben megjelent els� kiad�s�nak c�mlapja szerint — „azok szem�lyes haszn�lat�ra �rott tanulm�ny, akik a keleti b�lcsess�get nem ismerik, �s akik befoly�s�nak k�r�be k�v�nnak l�pni”. De maga a k�nyv a k�vetkez� kijelent�ssel kezd�dik: „Ezeket a szab�lyokat minden tan�tv�ny sz�m�ra �rt�k”. Az ut�bbi meghat�roz�s minden bizonnyal a pontosabbik, ami a k�nyv t�rt�net�b�l is kider�l. Mostani alakj�ban Hilarion Mester dikt�lta Mabel Collins m�dium �tj�n, akit teoz�fiai k�r�kben j�l ismertek, �s aki egykor Madame Blavatsky munkat�rsa volt a „Lucifer” c. foly�irat szerkeszt�s�ben. Hilarion Mester saj�t tan�t�j�t�l, att�l a Nagy L�nyt�l kapta, akit a Teoz�fi�val foglalkoz�k olykor a „Velencei"-nek h�vnak; de m�g az ut�bbi is csak egyik r�sz�nek �r�ja. A k�nyv h�rom f�zison ment �t, �s ezeket sorrendben a k�vetkez�k�pen �llap�thatjuk meg.

Ma is csak kis k�nyvecske, de els� alakj�ban, amelyben l�tjuk, m�g kisebb. Meghat�rozhatatlan kor� p�lmalev�l-k�zirat, amely oly r�gi, hogy keletkez�s�nek id�pontj�t �s �r�j�nak nev�t m�g a Krisztus el�tti korban elfelejtett�k, �s keletkez�s�r�l azt tartott�k, hogy eredete elv�sz a t�rt�nelem el�tti korok hom�ly�ban. T�z lev�lb�l �ll, �s minden lev�lre csak h�rom sor van �rva, mert a p�lmalev�l-k�ziraton a sorok nem sz�lt�ben futnak, mint min�lunk, hanem hossz�ban. Minden sor befejezett eg�sz: egy r�vid aforizma. Hogy ezt a harminc sort hat�rozottan meg lehessen k�l�nb�ztetni, ebben a kiad�sban d�lt bet�b�l vannak szedve. A nyelv, amelyen ezek az aforizm�k �rva vannak, a szanszkrit nyelvnek egy r�gies alakja.

A Velencei Mester az aforizm�kat szanszkritb�l g�r�gre ford�totta alexandriai tan�tv�nyai haszn�lat�ra, akik k�z�l az egyik Hilarion Mester volt, akkori inkarn�ci�j�ban: Jamblichos. De nemcsak leford�totta az aforizm�kat, hanem bizonyos magyar�zatokat is f�z�tt hozz�juk, amelyeket leghelyesebb az eredetivel egy�tt �tvenni. Ha p�ld�ul a h�rom els� aforizm�t vessz�k, azt tal�ljuk; hogy a 4. sz�m�, amely ut�nuk k�vetkezik, nyilv�nval�an komment�rul van sz�nva, mi�rt is �gy kellene olvasnunk:

„�ld ki a nagyrav�gy�st, de �gy dolgozz�l, mint azok dolgoznak, akik nagyrav�gy�k.

„�ld ki az �let ut�ni v�gyat, de �gy becs�ld meg az �letet, mint azok, akik v�gyakoznak ut�na.

„�ld ki a k�nyelem ut�ni v�gyat, de l�gy olyan boldog, mint azok, akik a boldogs�gnak �lnek.”

A Velencei Mesternek ezek a magyar�zatai �g kieg�sz�t�sei nagyobb bet�b�l vannak szedve, �s az eredeti aforizm�kkal egy�tt a k�nyv 1885-iki els� kiad�s�t adj�k; mert Hilarion Mester g�r�gb�l angolra ford�totta, �s ebben az alakban k�z�lte. Majdnem k�zvetlen�l kinyomat�sa ut�n egy sorozat rendk�v�l �rt�kes saj�t jegyzet�vel eg�sz�tette ki, Az els� kiad�s sz�m�ra ezeket a jegyzeteket k�l�n lapokra nyomtatt�k, melyek h�tlapjukon ragaszt�anyaggal voltak bevonva, hogy e lapokat a sajt�b�l nemr�g kiker�lt k�nyvecske elej�n �s v�g�n k�nnyen be lehessen illeszteni. Ezek a jegyzetek ebben a kiad�sban a megfelel� helyeken szerepelnek, de kisebb bet�b�l vannak szedve, �s a „Jegyzet” c�met viselik.

Egy k�s�bbi kiad�sban „Komment�rok” c�men n�h�ny kieg�sz�t� fejezetet jelentettek meg, �s �gy tudom, hogy a le�r� m�dium feltev�se szerint ezeket is Hilarion Mester inspir�lta, mik�nt a k�nyv z�m�t. Ez azonban t�ves feltev�s volt, amir�l mindenki, aki megvizsg�l�sukra f�rads�got vesz mag�nak, k�nnyen meggy�z�dhetik. Sok benn�k a sz�pen �s k�lt�i m�don kifejezett, de sz�mos fejteget�s egy�ltal�n nem helyt�ll� �s csalhatatlan jelek sz�lnak amellett, hogy �r�juk az okkultizmus egyik olyan iskol�j�hoz tartozik, amely teljesen elt�r Mestereink iskol�j�t�l. Ezeket a „Komment�rok”-at �p ez�rt nem vett�k fel ebbe a kiad�sba.

A „Karm�”-r�l sz�l� sz�p kis essay szint�n a Velencei Mester kez�t�l sz�rmazik, �s a k�nyv els� kiad�s�ban is benne foglaltatott. H�rom tanulm�ny k�z�l, mely rendk�v�li helyet foglal el teoz�fiai irodalmunkban, �s az �sv�nyre v�gy�k sz�m�ra �tmutat�sokat tartalmaz olyanokt�l, akik az �sv�nyen j�rtak, — a „Vil�goss�g az �sv�nyen” c�m� volt a legels�. Eml�kszem, hogy az elhalt T. Subba Rau egyszer azt mondta nek�nk, hogy szab�lyai �rtelm�nek t�bb sz�nvonala van, hogy a szab�lyokat k�l�nb�z� fokozatokon �jb�l meg �jb�l zsin�rm�rt�k�l lehet k�vetni.

El�sz�r is k�vethetik a kezd�k, azok, akik a pr�ba�sv�nyen j�rnak. Azut�n a szab�lyok — magasabb sz�nvonalon — �jb�l el�lr�l kezd�dnek annak a sz�m�ra, aki az els� nagy beavat�s kapuj�n a tulajdonk�ppeni �sv�nyre l�pett. Majd �jb�l — �gy mondj�k — az adeptusi fok el�r�se ut�n, m�g magasabb �rtelemben ism�t ugyanazokat a szab�lyokat veheti zsin�rm�rt�k�l az, aki m�g enn�l is magasabbra t�r. Ily m�don ez a k�zik�nyv minden m�sn�l tov�bb viszi azt, aki misztikus �rtelm�t teljes eg�sz�ben meg tudja �rteni.

Id�rendi sorrendben „A Csend szava” k�vetkezik, amelyet maga Madame Blavatsky �rt le sz�munkra. Ez tulajdonk�ppen h�rom besz�db�l �ll, amelyet hajdan Aryasanga, a nagy tan�t� (kit ma mint Djwal Kul Mestert ismer�nk) tartott, �s k�s�bb tan�tv�nya, Alcyone eml�kezetb�l le�rt. Ez a k�nyv olyan �tmutat�sokat tartalmaz, amelyek az arh�ti fokig viszik az embert. Sok tekintetben olyan szempontb�l van �rva; amely teljesen elt�r Hilarion Mester szempontj�t�l; a hasonl�s�gok �s k�l�nbs�gek megvizsg�l�sa hat�rozottan �rdekes munka lesz a gondos tanulm�nyokat folytat�k sz�m�ra.

A harmadik ilyen k�nyvet, mely �tmutat� az �sv�nyen, nemr�giben kaptuk ugyanatt�l az Alcyone-t�l, aki feljegyezte sz�munkra Aryasanga besz�deit. A Mester l�bain�l c. k�nyvecsk�ben elism�tli nek�nk a Kuthumi Mestert�l kapott tan�t�sokat, melyeknek az volt a c�ljuk, hogy el�k�sz�ts�k az els� nagy beavat�sra. Ami teh�t a c�lt illeti, ez a harmadik k�nyv sz�kebb k�rre szor�tkozik. Ezzel szemben el�nye, hogy rendk�v�l vil�gos �s egyszer�, mert utas�t�sai egy m�g nagyon fiatal agy felfog�k�pess�g�hez voltak szabva. Azt a r�gies szanszkrit k�ziratot, amely a Vil�goss�g az �sv�nyen alapja volt, egyiptomi nyelvre is leford�tott�k, �s a Velencei Mester t�bb magyar�zat�nak cseng�se ink�bb egyiptomi, mint indiai. De ak�r egyiptomi, ak�r indiai, teoz�fiai irodalmunkban nincsen enn�l dr�g�bb kincs, nincsen ehhez foghat� k�nyv, mely jobban jutalmazn� a leggondosabb �s legr�szletesebb tanulm�nyoz�s�t. De hogy a Mester l�bain�l c. k�nyvecske el�szav�b�l id�zzek: Nem el�g azt mondani, hogy a tan�t�sok igazak �s sz�pek; ha valaki eredm�nyt akar el�rni, pontosan meg kell tennie, amit neki mondottak. N�zni az �telt, �s azt mondani, hogy j�, m�g nem el�g�ti ki az �hez�t; ut�na kell ny�lnia, �s ennie kell. �pp�gy nem el�g hallgatni a Mester szavait; meg kell tenned, amit mond, figyelned kell minden szav�ra, k�vetned kell minden intelm�t. Ha nem k�veted valamely intelm�t, ha elszalasztod valamely szav�t, �r�kre elveszett, —mert � k�tszer nem besz�l.

Mivel ezeknek a k�nyveknek hat�rozottan az a c�ljuh, hogy siettess�k az �sv�nyen j�r�k fejl�d�s�t, olyan eszm�nyeket t�rnak el�nk, amelyeknek elfogad�s�ra a vil�gi ember �ltal�ban m�g nem �ll k�szen. Az ember csak akkor tudja igaz�n meg�rteni a tan�t�st, ha �li is. Ha nem gyakorolja, lepecs�telt k�nyv marad sz�m�ra, s azt hiszi, hogy nincsen gyakorlati haszna �s �rt�ke. De minden becs�letes igyekv�s, amellyel az ember �lni akarja a tan�t�st, r�gt�n f�nyt hint re�. Csak �gy lehet megbecs�lni ezt az �rt�kes igazgy�ngy�t.

C. W. LEADBEATER

VIL�GOSS�G AZ �SV�NYEN

EZEKET a szab�lyokat valamennyi tan�tv�ny sz�m�ra �rt�k:

Tartsd meg �ket.

Miel�tt a szem l�that, k�ptelennek kell lennie a k�nnyekre. Miel�tt a f�l hallhat, el kellett vesz�tenie �rz�kenys�g�t. Miel�tt a hang a Mesterek jelenl�t�ben sz�lhat, el kellett vesztenie s�rt� hatalm�t. Miel�tt a l�lek meg�llhat a Mesterek jelenl�t�ben, l�b�t meg kellett mosnia a sz�v v�r�ben.

l. �ld ki a nagyrav�gy�st.

JEGYZET. — A nagyrav�gy�s az els� �tok; nagy k�s�rt�je annak az embernek, aki t�rsai f�l� emelkedik. A jutalom keres�s�nek legegyszer�bb alakja. �rtelmes �s hatalmas embereket folyton elt�r�t fels�bbrend� lehet�s�geikt�l. �s m�gis sz�ks�ges tan�t�. Eredm�nyei a sz�jban porr� �s hamuv� lesznek; a hal�lhoz �s elidegened�shez hasonl�an v�g�l megmutatja az ember­nek, hogy saj�t mag�nak dolgozni annyi, mint csal�d�s�rt dolgozni. De noha ez az els� szab�ly l�tsz�lag olyan k�nny� �s egyszer�, ne haladj el mellette hirtelen. Mert az �tlagembernek ezek a hib�i finom v�ltoz�son mennek �t, �s m�s alakban �jra megjelennek a tan�tv�ny sz�v�ben. K�nny� mondani: „Nem akarok nagyrav�gy� lenni; nem olyan k�nny� mondani: „Ha a Mester sz�vemben olvas, teljesen tiszt�nak fogja tal�lni”. A tiszta m�v�sz, aki m�ve ir�nti szeretetb�l dolgozik, olykor szil�rdabban megvetette l�b�t a helyes �t�n, mint az az okkultista, aki azt k�pzeli, hogy �rdekl�d�s�t elvonta �nj�t�l, holott a val�s�gban csak kit�g�totta tapasztalat�nak �s v�gy�nak hat�rait �s �rdekl�d�s�t sz�lesebb l�t�k�r�vel kapcsolatos dolgokra vitte �t. �ll ez az elv a k�t m�sik, l�tsz�lag szint�n egyszer� szab�lyra is. �llj meg mellett�k, �s ne hagyd, hogy saj�t sz�ved k�nnyen el�m�tson. Mert most, a k�sz�b�n, m�g k�nny� helyrehozni valamely hib�t. �m vidd magaddal — �s n�vekszik, �s gy�m�lcs�t terem, vagy pedig keservesen kell szenvedned, amikor megsemmis�ted.

2. �ld ki az �let ut�ni v�gyat.

3. �ld ki a k�nyelem ut�ni v�gyat.

4. �gy dolgozz�l, mint azok dolgoznak, akik nagyrav�gy�k. �gy becs�ld meg az �letet, mint azok, akik v�gyakoznak ut�na. L�gy olyan boldog, mint azok, akik a boldogs�gnak �lnek.

Keresd a sz�vben a rossz forr�s�t, �s t�vol�tsd el. Ott burj�nzik az odaad� tan�tv�ny sz�v�ben �pp�gy, mint a v�gy ember�nek sz�v�ben. Csak az er�s tudja ki�lni. A gy�ng�nek be kell v�rnia n�veked�s�t, gy�m�lcs�z�s�t, hal�l�t. �s olyan n�v�ny, amely korszakokon �t n�vekszik �s terjed. Akkor vir�gzik, amikor az ember sz�mtalan l�tet gy�jt�tt �ssze mag�ban. Annak, aki a hatalom �sv�ny�re akar l�pni, ki kell t�pnie ezt sz�v�b�l. �s akkor a sz�v v�rezni fog, �s mintha az ember eg�sz �lete teljesen sz�tfoszlana. Ezt a pr�b�t meg kell �llani. Lehet, hogy elj�n m�r az els� l�p�ssel, melyet az ember az �let �sv�ny�re viv� veszedelmes l�tr�n tesz; lehet, hogy csak az utols�val j�n el. De ne feledd, � tan�tv�ny, hogy meg kell �llani, �s szegezd lelkednek er�it a feladatra. Ne �lj se a jelenben, se a j�v�ben, hanem az �r�kk�val�ban. Ez az �ri�si gyom ott nem tud vir�gozni; a l�tnek ezt a foltj�t m�r az �r�kk�val� gondolat�nak l�gk�re is elt�nteti.

5. �ld ki a k�l�nv�lts�gnak minden �rz�s�t.

JEGYZET. — Ne k�pzeld, hogy f�lre�llhatsz a gonosz vagy s balga ember mell�l. Mindkett�: te vagy, b�r kisebb m�rt�hben, mint bar�tod vagy Mestered. Ha ellenben engeded, hogy n�vekedj�k benned a valamely rossz dologt�l vagy szem�lyt�l val� k�l�nv�lts�gnak gondolata, ezzel oly karm�t teremtesz, amely mindaddig hozz�k�t ahhoz a dologhoz vagy szem�lyhez, am�g lelked fel nem ismeri, hogy nem �llhat elszigetelten. Gondold meg, hogy a vil�g b�ne �s sz�gyene a te b�n�d �s sz�gyened, mert r�sze vagy a vil�gnak; karm�d elv�laszthatatlanul egybesz�v�d�tt a nagy Karm�val. �s miel�tt tud�sra tehetn�l szert, minden helyen meg kellett fordulnod, szennyesen, tiszt�n egyar�nt. Ne feledd teh�t, hogy a szennyfoltos ruha, melynek �rint�s�t�l ma visszariadsz, tegnap tal�n a ti�d volt, holnap a ti�d lehet. S ha irt�zattal fordulsz el t�le, ann�l szorosabban tapad majd re�d, mikor v�lladra hull. Az �nel�g�lt ember iszapb�l vet �gyat mag�nak. L�gy �nmegtart�ztat�, mert helyes, — ne pedig az�rt, hogy te magad tiszta maradj.

6. �ld ki az �rz�kel�s v�gyk�p�t.

7. �ld ki a n�veked�s ut�ni �hs�get.

8. De �llj egyed�l �s elszigetelten, mert nem seg�thet rajtad semmi, ami megtestes�lt, semmi, ami tudat�ban van a k�l�nv�lts�gnak, semmi, ami az �r�kk�val�n k�v�l van. Tanulj az �rz�kel�sb�l, �s figyeld meg, mert csak �gy l�thatsz neki az �nmegismer�s tudom�ny�nak, �s csak �gy vetheted meg l�badat a l�tra els� fok�n. N�vekedj�l, mik�nt a vir�g n�: �ntudatlanul, de buzg�n t�rekedve, hogy lelk�t felt�rja a leveg�nek. �gy kell el�re t�rn�d, hogy megnyisd lelkedet az �r�kk�val� sz�m�ra. De az �r�kk�val� keltse �letre er�det �s sz�ps�gedet, ne pedig a n�vekv�s v�gya. Mert az egyik esetben a tisztas�g pomp�j�ban fejl�d�l; a m�sikban megkem�ny�t a szem�lyes n�veked�s er�szakos szenved�lye.

9. Csup�n arra v�gyakozz�l, ami benned van.

10. Csup�n arra v�gyakozz�l, ami f�l�tted van.

11. Csup�n arra v�gyakozz�l, ami el�rhetetlen.

12. Mert benned van a vil�g vil�goss�ga, — az egyetlen vil�goss�g, mely az �sv�nyre hullhat. Ha nem tudod �szrevenni magadban, hasztalan keresed m�sutt. Feletted van, mert ha el�red, elvesz�tetted saj�t magadat. El�rhetetlen, mert �r�kk� t�volodik. A vil�goss�gba majd bel�psz, de a l�ngot sohasem �red el.

13. V�gyakozz�l hevesen hatalomra.

14. V�gyakozz�l buzg�n b�kess�gre.

16. V�gyakozz�l mindenekel�tt birtokra.

16. �m ez a birtok csak a tiszta l�lek� lehet, s �ppen ez�rt egyform�n birtoka lesz valamennyi tiszta l�leknek, s csak ha egyes�tve van, lesz k�l�n�s birtoka az eg�sznek. Olyan birtokra szomj�hozz�l, amely a tiszta l�lek� lehet, hogy gazdags�got gy�jts az �let azon egyes�tett szellem�nek, amely egyed�l igazi �ned. A b�ke, melyre v�gyakoznod kell, az a megszentelt b�ke, amelyet semmi sem zavarhat meg, s amelyben a l�lek �gy n�vekszik, mik�nt a szent vir�g a csendes lag�n�kon. �s a hatalom, melyet a tan�tv�nynak k�v�nnia kell, az, mely �t az emberek szem�ben semminek t�nteti fel.

17. Keresd meg az utat.

JEGYZET. — Ez a n�gy sz� l�tsz�lag tal�n t�ls�gosan jelent�ktelen ahhoz, hogy mag�ban �lljon. A tan�tv�ny azt mondhatn�: „Tanulm�nyozn�m-e egy�ltal�n ezeket a gondolatokat, ha nem kerestem volna az utat?” �m ne haladj tov�bb sietve. �llj meg, �s gondolkozz�l egy pillanatig. Az �tra v�gyakozol-e, vagy pedig l�tom�saidban olyan sz�d�letes magaslatok hom�lyos t�vlata lebeg el�tted, amelyekre majd felemelkedsz, olyan dics� j�v�, amelyet majd megval�s�thatsz? Vigy�zz! Az utat mag��rt az �t�rt kell keresni, nem pedig az�rt, hogy te j�rj rajta.

E szab�ly �s a m�sodik sorozat tizenhetedik szab�lya k�z�tt �sszef�gg�s van. Ha korszakokig tart� k�zdelem �s sz�mos gy�zelem ut�n megnyerted az utols� �tk�zetet, �s megk�rdezted az utols� titkot: k�szen �llasz egy tov�bbi �sv�nyre. Ha majd megmondj�k e nagy feladat utols� titk�t, ebben egy �j �t miszt�riuma t�rul fel, — olyan �sv�ny, mely kivezet minden emberi tapasztalatb�l, �s meghalad minden emberi �szlel�st �n elk�pzel�st. Valamennyi pontn�l sok�ig kell id�zni �s j�l megfontolni. Valamennyi pontn�l bizonyosnak kell lenned, hogy az �sv�nyt saj�t mag��rt v�lasztottad-e. El�sz�r j�n az �t �s az igazs�g, csak azut�n k�vetkezik az �let.

18. Keresd az utat azzal, hogy befel� visszavonulsz.

19. Keresd az utat azzal, hogy mer�szen haladsz kifel�.

20. Ne keresd valamely �ton. Minden egyes v�rm�rs�klet sz�m�ra van  egy olyan �t, amely a legk�v�natosabbnak l�tszik. �mde az utat nem lehet megtal�lni csakis odaad�s, csakis vall�sos elm�lyed�s r�v�n, puszt�n igyekv� halad�ssal, �nfel�ldoz� munk�val, az �let szorgalmas megfigyel�s�vel. Mag�ban egyik sem tudja egy-egy l�p�sn�l t�bbel el�bbre vinni a tan�tv�nyt. Minden fokra sz�ks�g van, hogy megalkoss�k a l�tr�t. Az emberek b�nei, amint lek�zdik �ket, fokokk� v�lnak a l�tr�ban. Az ember er�nyei val�ban sz�ks�ges fokok, melyeket sehogyan sem lehet n�lk�l�zni. Noha azonban tiszta l�gk�rt �s boldog j�vend�t teremtenek, haszontalanok, ha egymagukban �llanak. Annak, aki az �tra akar l�pni, b�lcsen fel kell haszn�lnia az ember eg�sz term�szet�t. Minden ember saj�t maga sz�m�ra felt�tlen�l az �t, az igazs�g �s az �let. De csak akkor az, ha kem�nyen megragadja eg�sz egy�nis�g�t �s fel�bredt szellemi akarat�nak erej�vel felismeri, hogy ez az egy�nis�g nem � saj�t maga, hanem csup�n olyasmi, amit szenved�sek �r�n alkotott a saj�t haszn�lat�ra, s amelynek r�v�n — amint n�veked�se lassank�nt kifejleszti �rtelmis�g�t — el akarja �rni az egy�nis�g f�l�tti �letet. Ha tudja, hogy csod�latosan �sszetett k�l�nv�lt �let�nek ez a c�lja, val�ban akkor �s csak akkor j�r az �ton. Keresd azzal, hogy elmer�lsz saj�t legbens�bb l�nyed titokzatos �s dics� m�lys�g�be. Keresd minden tapasztalat megvizsg�l�s�val; az �rz�kek haszn�lat�val, hogy meg�rtsd az egy�nis�g n�veked�s�t �s �rtelm�t, s annak a t�bbi isteni t�red�knek sz�ps�g�t �s hom�lyos term�szet�t, akik egy sorban k�zdenek veled, s a fajt alkotj�k, amelyhez tartozol. Keresd a l�t t�rv�nyeinek, a term�szet t�rv�nyeinek, a term�szetf�l�tti t�rv�nyeinek tanulm�nyoz�s�val, �s keresd azzal, hogy lelked m�lyen meghajol a benned ragyog� hom�lyos csillag el�tt. Amint �lland�an virrasztasz �s h�dolsz el�tte, vil�goss�ga mind er�sebb lesz. Tudd meg akkor, hogy megtal�ltad az �t elej�t. S ha majd megtal�ltad a v�g�t, vil�goss�ga hirtelen a v�gtelen vil�goss�gg� v�lik.

JEGYZET. — Keresd minden tapasztalat megvizsg�l�s�val, s ne feledd, hogy amid�n ezt aj�nlom, nem azt mondom: „Engedj az �rz�ki cs�b�t�soknak, hogy megismerd”. Miel�tt okkultista lett�l, megtehetted, �m nem teheted azut�n. Ha m�r v�lasztott�l, �s az �sv�nyre l�pt�l, sz�gyenkez�s n�lk�l nem engedhetsz ezeknek a cs�b�t�soknak. De borzad�s n�lk�l tapasztalhatod �ket: m�rlegelheted, megfigyelheted �s vizsg�lhatod �ket, �s a bizalom t�relm�vel v�rhatod azt az �r�t, amikor t�bb� m�r nem �rintenek. De az�rt ne �t�ld el azt, aki enged; ny�jtsd fel�je kezedet, mint zar�ndoktestv�red fel�, akinek l�b�ra iszap nehezedett. Gondold meg, � tan�tv�ny, ha m�g oly nagy is a szakad�k a j� ember �s a b�n�s k�z�tt, nagyobb a j� ember �s ak�z�tt, aki tud�sra tett szert; megm�rhetetlen a j� ember �s ak�z�tt, aki az istenis�g k�sz�b�n �ll. L�gy teh�t r�sen, nehogy t�l kor�n a t�megt�l k�l�nv�lt valaminek k�pzeld magadat. Ha megtal�ltad az �t elej�t, lelked csillaga megmutatja vil�goss�g�t �s f�ny�n�l majd �szreveszed, milyen nagy az a s�t�ts�g, amelyben �g. Elme, sz�v, agy, mind hom�lyos �s s�t�t, m�g az els� nagy harc nincs megnyerve. Ne cs�ggesszen el, ne r�m�tsen meg a l�tv�ny; szegezd szemedet a kicsiny vil�goss�gra, �s n�vekedni fog. �m hadd legyen a bens�dben lev� s�t�ts�g seg�ts�gedre abban, hogy meg�rtsed azoknak a tehetetlens�g�t, akik m�g nem l�ttak vil�goss�got, akiknek lelke m�ly s�t�ts�gben van. Ne v�dold �ket! Ne riadj vissza t�l�k, hanem k�s�reld meg, hogy egy keveset emelj a vil�g s�lyos karm�j�b�l; ny�jtsd seg�ts�gedet annak a n�h�ny er�s k�znek, amely visszatartja a s�t�ts�g hatalmass�gait att�l, hogy teljes gy�zelmet arassanak. Akkor majd bel�psz az �r�mnek egy olyan k�z�ss�g�be, amely — igaz — hogy rettenetes f�radalmat �s m�ly szomor�s�got hoz, �mde nagy �s folyton n�vekv� gy�ny�r�s�get is.

21. A vir�g ny�l�s�t a vihart k�vet� csendben v�rd, ne el�bb.

N�vekedni fog, kiemelkedik, �gat �s levelet hajt, bimb� fakad rajta, m�g a vihar tart, m�g az �tk�zet folyik. De m�g az ember eg�sz szem�lyis�ge fel nem oszlott, fel nem olvadt, m�g az isteni t�red�k, amely alkotta, nem I�t benne m�st, mint komoly k�s�rletez�s �s tapasztal�s eszk�z�t, m�g az eg�sz term�szet nem h�dolt meg �s nem lett fels�bb �nj�nek alattval�ja, — mindaddig nem ny�lhat ki a vir�g. Olyan csend t�mad akkor, mint a tr�pusok alatt, felh�szakad�s ut�n, mikor a term�szet olyan gyorsan v�gzi munk�j�t, hogy az ember l�thatja tev�kenys�g�t. Ilyen nyugalom sz�ll a meggy�t�rt l�lekre. �s a m�ly cs�ndben bek�vetkezik az a rejt�lyes esem�ny, amely megmutatja, hogy az utat megtal�ltad. Nevezd, ahogyan akarod, hang, mely sz�l, hol nincsen ki sz�ljon, h�rn�k, ki j�, alak �s anyag n�lk�li h�rn�k; vagy a l�lek vir�ga, mely kiny�lott. Nincsen hasonlat, mellyel le lehetne �rni. De el�re �rezheted, keresheted, v�gyakozhatsz ut�na, m�g a vihar tombol�s�ban is. Egy pillanatig tarthat a csend, vagy ezer �vig, — de v�get �r. �m erej�t magaddal viszed. �jb�l meg �jb�l meg kell v�vni, meg kell nyerni a harcot. A term�szet nem tud sok�ig sz�netelni.

JEGYZET. — A vir�g ny�l�sa az a dics� pillanat, mikor a l�t�s megny�lik; ezt bizalom, tud�s, bizonyoss�g k�veti nyomon. A l�lek sz�nete a csod�lkoz�s pillanata, s a megel�ged�s k�vetkez� pillanata, — ez a cs�nd.

Tudd meg, � tan�tv�ny, hogy akik �t�lt�k a cs�ndet, akik �rezt�k b�kess�g�t �s meg�rizt�k erej�t, azt �hajtj�k, hogy te is tapasztald. Ez�rt a Tanul�s Csarnok�ban, ha be tud oda l�pni, a tan�tv�ny mindig megtal�lja Mester�t.

Azoknak, akik k�rnek, adatik. De noha az �tlagember folyton k�r, szav�t nem hallj�k meg. Mert csak elm�j�vel k�r, s az elme szav�t csak abban a vil�gban hallj�k, amelyben az elme tev�keny. Ez�rt a huszonegy els� szab�ly k�vet�se el�tt nem mondom, hogy azoknak, akik k�rnek, adatik.

Okkult �rtelemben olvasni annyi, mint spiritu�lis szemmel olvasni. K�rni annyi, mint �rezni a bens� �hs�get, a szellemi t�rekv�s v�gyakoz�s�t. Olvasni tudni annyi, mint szer�ny m�rt�kben megszerezni ezen �ks�g kiel�g�t�s�nek k�pess�g�t. Mihelyt a tan�tv�ny tanulni hajland�, elfogadt�k, elismert�k, elv�llalt�k. �gy kell lennie, mert meggy�jtotta l�mp�j�t, s az t�bb� rejtve nem maradhat. De mindaddig nem lehet tanulni, m�g az els� nagy k�zdelem diadalmasan v�get nem �rt. Az elme tal�n m�r felismeri az igazs�got, de a szellem m�g nem tudja mag�ba fogadni. Ha egyszer a tan�tv�ny �thaladt a viharon, ha el�rte a b�k�t, mindig van lehet�s�ge a tanul�sra, m�g akkor is, ha megt�ntorodik, t�tov�zik, vagy let�r az �tr�l. A Csend Szava ott marad bensej�ben, s m�g ha eg�szen elhagyja is az �sv�nyt, j�n majd nap, mikor �jb�l megcsend�l, mikor sz�tt�pi, mikor k�l�nv�lasztja szenved�lyeit isteni lehet�s�geit�l. S akkor k�nok k�z�tt s az elhagyott als�bb �n k�ts�gbeesett jajvesz�kel�se k�z�tt — �jb�l visszat�r.

Ez�rt mondom: B�kess�g veled. „B�k�met adom n�ktek” — csak szeretett tan�tv�nyainak mondhatja ezt a Mester, akik olyanok, mint � maga. De m�g azok k�z�tt is, akik a keleti b�lcsess�get nem ismerik, van n�h�ny, akinek mondani lehet ezt, akinek napr�l-napra mind t�k�letesebb m�rt�kben lehet mondani.

(Itt egy h�romsz�g �br�ja van)

Szeml�ld a h�rom igazs�got.* Mindh�rom v�ltozatlan.

* A H�rom Igazs�got az al�bbi szavakban k�zlik vel�nk az „�nek a Feh�r L�tuszr�l” („The Idyll of the White Lotus”) c. munka nyolcadik fejezet�ben. Az id�zett munk�t ugyanaz a Hilarion Mester dikt�lta, akinek a kez�nkben lev� k�nyvecsk�t k�sz�nhetj�k.

„Van h�rom igazs�g, amely felt�tlen, s mely nem veszhet el, b�r kinyilatkoztat�s h�j�n rejtve is maradhat.

„Az ember Lelke halhatatlan, s e l�lek j�v�je: hat�rtalan fejl�d�s �s dics�s�g.

„Az �let k�tfeje benn�nk lakozik, �s k�r�l�tt�nk van; halhatatlan, �r�kk� �ld�sos; nem lehet l�tni, hallani, �rezni; de aki megismer�s�re v�gyik, megismerheti.

„Minden ember saj�t mag�nak felt�tlen t�rv�nyhoz�ja; � oszt ki mag�nak dics�s�get vagy b�natot, � d�nt �lete, jutalma �s b�ntet�se f�l�tt.

„Ezek az igazs�gok, melyek oly hatalmasok, mint az �let maga, oly egyszer�ek is, mint a legegyszer�bb emberi elme. T�pl�ld vel�k az �hez�ket!”

Az el�bb le�rt szab�lyok az els�k a Tanul�s Csarnok�nak fal�ra �rt szab�lyok k�z�tt. Azoknak, akik k�rnek, adatik. Akik olvasni �hajtanak, olvasni fognak. Akik tanulni k�v�nnak, tanulni fognak.

B�KE VELED

II

A CSENDB�L, amely b�kess�g, zeng� hang csend�l fel, s e hang �gy sz�l: „Nincs rendj�n; aratt�l, most vetned kell”. Tudva, hogy e hang a csend maga, engedelmeskedel.

Te, ki most tan�tv�ny vagy, ki meg tudsz �llani, ki k�pes vagy hallani, l�tni, sz�lni, ki legy�zted a v�gyat, s el�rted az �nmegismer�st, ki vir�gz�sban l�ttad lelkedet �s megismerted, ki hallottad a Csend Szav�t, l�pj be a Tanul�s Csarnok�ba, �s olvasd, ami sz�modra ott �rva van.

JEGYZET. — Meg�llani tudni annyi, mint bizalommal lenni; hallani tudni annyi, mint felt�rni a l�lek kapuj�t; l�tni tudni annyi, mint megszerezni s szeml�l�s k�pess�g�t; sz�lni tudni annyi, mint er�t szerezni m�sok seg�t�s�re; a v�gy legy�z�se annyi, mint haszn�lni tudni a szem�lyis�get, �s uralkodni rajta; el�rni az �nmegismer�st annyi, mint visszavonulni a bens� er�d�tm�nybe, ahonnan a szem�lyes embert r�szrehajl�s n�lk�l lehet figyelni; vir�gz�sban l�tni lelkedet annyi, mint fut�lagosan megpillantani magadban azt a v�ltoz�st, amely v�gezet�l embern�l t�bb� tesz; megismerni lelkedet annyi, mint teljes�teni azt a nagy feladatot, hogy szemles�t�s n�lk�l n�zz a vak�t� vil�goss�gba, �s ne riadj rettegve vissza, mint valami k�s�rteties jelens�g el�l. Megt�rt�nik ez egyesekkel, s �gy a diadalt, melyet m�r majdnem megszereztek, �jb�l elvesz�tik. Hallani a Csend Szav�t annyi, mint meg�rteni, hogy az egyetlen igaz ir�ny�t�s csak bel�lr�l j�het; bel�pni a Tanul�s Csarnok�ba annyi, mint el�rni azt az �llapotot, amelyben a tanul�s lehet�v� v�lik. Akkor majd sok lesz ott a sz�modra �rott sz�, l�ngol� bet�vel �rt, k�nnyen olvashat� sz�. Mert mihelyt a tan�tv�ny k�sz, a Mester is k�szen �ll.

1. �llj f�lre a j�vend� harcban, �s noha k�zdesz, ne te l�gy a harcos.

2. Keresd a harcost, �s hagyd, hogy benned k�zdj�n.

3. Fogadd meg harci parancsait, �s engedelmeskedj�l nekik.

4. Ne �gy engedelmeskedj�l neki, mintha hadvez�r volna, hanem mintha te magad voln�l s mintha szavai saj�t titkos v�gyaidat fejezn�k ki, mert �: saj�t l�nyed, csak v�gtelen�l b�lcsebb �s er�sebb n�lad. Keresd �t, k�l�nben a k�zdelem hev�ben �s z�rzavar�ban k�nnyen elker�lheted; �s nem fog ismerni t�ged, ha te nem ismered �t. Ha ki�lt�sod eljut figyel� f�l�hez, akkor k�zdeni fog benned, �s bet�lti bens�d siv�r �ress�g�t. S ha ez megt�rt�nt, egykedv�en, lankad�s n�lk�l eshetsz �t a harcon; f�lre�llva, �t hagyod helyetted k�zdeni. Akkor egyetlen kardcsap�st sem t�veszthetsz el. De ha nem keresed, ha elker�l�d, akkor nincsen sz�modra v�delem. Agyad k�bul, sz�ved meginog, l�t�sod �s �rz�keid cserben hagynak a csatat�r porfelh�j�ben, s bar�taidat nem tudod t�bb� megk�l�nb�ztetni ellens�geidt�l.

�: saj�t magad, te azonban v�ges vagy, �s t�ved�snek al�vetett. �: �r�kk�val� �s bizonyos. �: �r�k igazs�g. Ha egyszer bevonult bens�dbe, �s harcosodd� lett, sohasem hagy el t�bb� eg�szen, s a nagy b�kess�g napj�n eggy� v�lik veled.

5. Figyelj az �let dal�ra.

JEGYZET. — Keresd �s figyelj re� el�sz�r is saj�t sz�vedben. Eleinte tal�n azt mondod: „Nincs ott; ha keresem, csak hangzavart tal�lok”. Tekints m�lyebbre. Ha �jb�l csalatkozn�l, �llj meg, �s pillants m�g m�lyebbre. Minden emberi sz�vben term�szetes dallam, rejtett forr�s lakozik. Lehet, hogy m�lyen rejtett, teljesen eltakart �s eln�m�tott, de ott van. Term�szeted legm�ly�n hitet, rem�nyt �s szeretetet tal�lsz. Aki a gonoszat v�lasztja, vonakodik saj�t mag�ba tekinteni, betapasztja f�l�t, hogy ne hallja sz�ve dallam�t, megvak�tja szem�t, hogy ne l�ssa lelk�nek f�ny�t. Az�rt teszi, mert k�nnyebbnek tal�lja, ha a v�gyakban �l. De minden �let m�ly�n hatalmas �r h�mp�ly�g, melyet feltart�ztatni nem lehet, a nagy vizek val�ban ott vannak. Akadj re�juk, s felismered, hogy minden, m�g a legnyomorultabb teremtm�ny is csup�n r�sze, b�rmennyire megvak�tja mag�t e t�nnyel szemben, b�rmily k�ls� sz�rnyeteget alkot mag�nak k�pzeletben. Ebben az �rtelemben mondom neked: mindazok a l�nyek, akik k�z�tt el�re t�rsz, az isteninek r�szecsk�i. �s oly csal�ka k�pr�zatban �lsz, hogy neh�z megsejteni, hol tal�lod meg el�sz�r az �des hangot m�sok sz�v�ben. De tudd meg, hogy tebenned felt�tlen�l megvan. Keresd meg ott, s ha egyszer hallottad, k�rnyezetedben is k�nnyebben r�tal�lsz.

6. V�sd eml�kezetedbe a hallott dallamot.

7. Tanuld meg bel�le az �sszhang leck�j�t.

8. Most m�r egyenesen tudsz �llani sziklaszil�rdan a nyugtalans�g k�zepette, engedelmeskedve a harcosnak, aki saj�t l�nyed, aki kir�lyod. M�r csak annyi k�z�d van a harchoz, hogy teljes�ted parancs�t; m�r nem t�r�dsz t�bb� a k�zdelem eredm�ny�vel, mert egyetlen dolog fontos: hogy a harcos gy�zz�n, s tudod, hogy k�ptelen a veres�gre. �gy �llj, hidegen �s �beren, s haszn�ld hall�sodat, melyet szenved�sek �r�n, szenved�sek megsemmis�t�se r�v�n szerezt�l. Am�g csak ember vagy, a hatalmas dallamnak csup�n t�red�kei �rintik f�ledet. De ha figyeled, eml�kezz�l re� h�s�gesen, hogy semmi se vesszen el abb�l, ami eljutott hozz�d, s igyekezz�l megtanulni bel�le, mi az �rtelme annak. a titoknak, amely k�r�lvesz. Id�vel nem lesz sz�ks�ged tan�t�ra. Mik�nt hangja van az egy�nnek. �gy van hangja annak is, amiben �l. Hangja van az �letnek is, az �let sohasem hallgatag. Szava pedig nem ki�lt�s, mik�nt s�ket l�tedre v�ln�d, hanem dal. Tanuld meg bel�le, hogy r�sze vagy az �sszhangnak; tanulj bel�le engedelmeskedni az �sszhang t�rv�nyeinek.

9. Figyeld komolyan az eg�sz �letet, amely k�r�lvesz.

10. Tanuld meg, hogy �rtelmesen tekints az emberek sz�v�be.

JEGYZET. — Teljesen szem�lytelen szempontb�l, k�l�nben l�t�sod nem lesz tiszta. Ez�rt mindenekel�tt a szem�lytelens�get kell meg�rteni.

Az �rtelem p�rtatlan: senki sem ellens�ged, senki sem bar�tod, mindannyi tan�t�d. Ellens�ged: rejt�ly, melyet meg kell oldani, m�g ha korszakokig tart is; mert az embert meg kell �rteni. Bar�tod: saj�t magadnak r�sze, �ned kib�v�l�se, nehezen megfejthet� tal�ny, Egy dolog van csup�n, mit m�g enn�l is nehezebben lehet �rteni: saj�t sz�ved. M�g a szem�lyis�g k�tel�kei nem lazultak meg, nem lehet megpillantani az �n-nek ezt a m�lys�ges titk�t. Am�g nem �llasz k�l�n t�le, nincsen m�d, hogy �rtelmed sz�m�ra megnyilatkozz�k. akkor �s csakis akkor tudod majd felfogni �s ir�ny�tani. Akkor �s nem el�bb tudod majd haszn�lni minden erej�t, �s m�lt� szolg�latnak szentelni.

11. A legkomolyabban saj�t sz�vedet figyeld.

12. Mert saj�t sz�veden �t j�n az egyetlen f�ny, mely �rtelmet adhat az �letnek �s vil�goss� teheti sz�modra.

Tanulm�nyozd az emberek sz�v�t, hogy meg�rthesd, mi is ez a vil�g, amelyben �lsz, s amelynek r�sze akarsz lenni. Figyeld a folyton v�ltoz� �s mozg�sban l�v� �letet, amely k�r�lvesz, mert az emberek sz�ve alkotja; s amint �rteni igyekszel l�ny�ket �s jelent�s�g�ket, lassank�nt �rteni kezded az �let �ltal�nosabb szav�t is.

13. A sz� csak a tud�ssal j�n meg. Szerezz tud�st, �s majd sz�lni tudsz.

Nem lehet m�sokon seg�teni, am�g te magad nem �rt�l el n�mi bizonyoss�got. Ha megtanultad az els� huszonegy szab�lyt, �s kifejlesztett er�iddel, bilincseit�l felszabad�tott �rz�keiddel bel�pt�l a Tanul�s Csarnok�ba, akkor felfedezed, hogy forr�s lakozik bens�dben, amelyb�l sz� fakad.

A tizenharmadik szab�ly ut�n nem f�zhetek t�bb sz�t az eddig le�rtakhoz. B�k�met adom n�ked.

(H�romsz�g)

E jegyzetek csak azoknak sz�lnak, akiknek b�kess�gemet adom; azoknak, akik mind a k�ls�, mind a bels� �rz�kkel tudj�k olvasni azt, amit �rtam.

14. Miut�n megtanultad, hogyan kell haszn�lni a bels� �rz�keket, miut�n legy�zted a k�ls� �rz�kek v�gyait �s az egy�ni l�lek v�gyait, miut�n tud�sra tett�l szert, k�sz�lj, � tan�tv�ny, hogy val�ban az �tra l�pj. Megtal�lod az utat, �llj most k�szen, hogy haladj is rajta.

15. K�rdezd a f�ldt�l, leveg�t�l �s v�zt�l, hogy milyen titkokat rejtegetnek sz�modra.

Bens� �rz�keid kibontakoz�sa arra k�pes�t, hogy ezt megtehesd.

16. K�rdezd a f�ld Szentjeit�l, hogy milyen titkokat rejtegetnek sz�modra.

A k�ls� �rz�kek v�gyainak legy�z�se arra jogos�t, hogy ezt megtehesd.

17. K�rdezd meg a Legbens�bbt�l, az Egyetlenegyt�l azt a v�gs� titkot, melyet �r�k id�k �ta tartogat sz�modra.

A nagy �s neh�z diadal, az egy�ni l�lek v�gyainak legy�z�se, korszakokig tart� munka; ez�rt ne v�rd jutalm�t, m�g korszakokon �t nem gy�jt�tt�l tapasztalatokat. Ha el�rkezett az id� e tizenhetedik szab�ly megtanul�s�ra, az ember k�szen �ll, hogy embern�l t�bb legyen.

18. A tud�s, mely most m�r a tied, csup�n az�rt tied, mert lelked eggy� v�lt minden tiszta l�lekkel �s a Legbens�bbel. A Legmagasztosabb b�zta ezt gondjaidra. �ruld el, �lj vissza tud�soddal, vagy hanyagold el, s m�g most is megvan a lehet�s�g, hogy visszazuhansz a m�r el�rt magaslatr�l. Nagy lelkek olykor m�g a k�sz�br�l is visszazuhannak, mert nem tudj�k viselni felel�ss�g�k s�ly�t, mert nem tudnak tov�bb haladni. Ez�rt v�rd mindig h�dolattal s remegve e pillanatot, s �llj k�szen a harcra.

19. Meg van �rva, hogy annak, aki az istens�g k�sz�b�n �ll, nem lehet t�bb� t�rv�nyt szabni, hogy sz�m�ra vezet� t�bb� nem lehet. A tan�tv�ny felvil�gos�t�s�ra m�gis �gy lehet kifejezni az utols� k�zdelmet:

Ahhoz ragaszkodj�l, aminek nincsen sem anyaga, sem l�te.

20. Csup�n arra a sz�ra figyelj, amely hangtalan.

21. Csup�n arra n�zz, ami l�thatatlan mind a bens�, mind a k�ls� �rz�k sz�m�ra.

B�KE VELED

KARMA

K�PZELD el velem egy�tt, hogy az egy�ni l�t olyan k�t�l, amely a v�gtelenb�l a v�gtelenbe ny�lik, melynek nincsen sem kezdete, sem v�ge, �s nem szakadhat el. Ezt a k�telet sz�mtalan finom sz�l alkotja, amely — szorosan egym�shoz tapadva — vastags�g�t adja. Ezek a sz�lak sz�ntelenek �s feszess�g, er�ss�g �s simas�g tekintet�ben t�k�letesek. Mik�zben e k�t�l, mint ahogy t�nyleg t�rt�nik, minden helyen �thalad, k�l�n�s balesetek �rik. Gyakran megesik, hogy egy sz�l beakad �s odatapad, vagy tal�n csak er�szakos r�nd�t�s t�r�ti el sima �tj�r�l. Ilyenkor sok�ig nincsen rendben, �s megzavarja az eg�sznek a rendj�t is. N�ha az egyik sz�lat szenny vagy fest�k �ri, s a folt nemcsak az �rintkez�si ponton terjed tov�bb, hanem a t�bbi sz�lat is el�ktelen�ti. �s gondold meg, hogy a sz�lak �lnek, hogy olyanok, mint a villamos vezet�kek, s�t olyanok, mint a remeg� idegek. Milyen messzire terjedhetett teh�t a folt, a ferde elh�z�d�s! V�g�l azonban a hossz� k�t�lsz�lak, az eleven fonalak, amelyek megszak�t�s n�lk�li folytonoss�gukban az egy�nt alkotj�k, a s�t�ts�gb�l a vil�goss�gra ker�lnek. Ekkor a sz�lak t�bb� m�r nem sz�ntelenek, hanem aranysz�n�ek; sim�n fekszenek �jb�l egym�s mellett. �jb�l helyre�llt k�z�lt�k a harm�nia, �s e bens� harm�ni�b�l lehet meg�rezni a sz�lesebb k�r� harm�ni�t.

Ez a k�p a val�s�gnak csup�n par�nyi r�sze, egyetlen oldala; m�g t�red�kn�l is kevesebb. De az�rt foglalkozz�l vele, mert seg�ts�g�vel majd t�bbet is l�thatsz. El�sz�r is meg kell �rteni, hogy a j�v�t nem alkotja �nk�nyesen a jelennek valamely k�l�n cselekedete, hanem hogy az eg�sz j�v� megszak�t�s n�lk�li folytonoss�gban van a jelennel, �pp�gy, mint a jelen a m�lttal. Egy szinten, egy szempontb�l a k�t�lre vonatkoz� k�p helyes.

Azt mondj�k, hogy az okkultizmusra ford�tott csek�ly figyelem m�ris nagy karmikus k�vetkezm�nyekkel j�r. Ez az�rt van, mert lehetetlen csup�n n�mi figyelmet is szentelni az okkultizmusnak an�lk�l, hogy az ember ne v�lasztana hat�rozottan a k�z�tt, amit h�tk�znapi nyelven j�nak �s rossznak mondunk. Az okkultizmusban tett els� l�p�s a tan�tv�nyt eljuttatja a tud�s f�j�hoz. Le kell szak�tania, meg kell ennie gy�m�lcs�t; v�lasztania kell. Tudatlans�gb�l t�bb� nem ingadozhat. Folytatja �tj�t vagy a j�, vagy a gonosz �sv�ny�n. �s csup�n egyetlen hat�rozottan �s tudatosan tett l�p�s ak�r az egyik, ak�r a m�sik �sv�nyen, hatalmas karmikus k�vetkezm�nyekkel j�r. A legt�bb ember ingadozva halad el�re an�lk�l, hogy hat�rozottan tudn�, milyen c�lt akar el�rni. �let�nek zsin�rm�rt�ke hat�rozatlan, s ez�rt karm�ja is kusz�ltan m�k�dik. De mihelyt egyszer el�rt a tud�s k�sz�b�hez, a zavar cs�kkenni kezd, �s ennek k�vetkezt�ben a karmikus k�vetkezm�nyek rohamosan fokoz�dnak, mert mind ugyanabban az ir�nyban m�k�dnek minden szinten. Az okkultista ugyanis nem lehet kishit�, s vissza sem fordulhat, ha egyszer �tl�pte a k�sz�b�t. Mindez �ppolyan lehetetlen, mint az, hogy feln�tt f�rfi �jb�l gyermekk� v�lj�k. Fejl�d�se r�v�n az egy�nis�g el�rte a felel�ss�g �llapot�t; ett�l t�bb� nem h�z�dhatik vissza.

Aki szabadulni akar a karma bilincseit�l, annak egy�nis�g�t az �rny�kb�l a vil�goss�gba kell emelnie; olyan magasra kell emelnie l�t�t, hogy ezek a sz�lak ne �rintkezzenek szennyez� anyagokkal, s ne akadjanak meg annyira, hogy elh�z�djanak. Az ilyen ember egyszer�en kiemelkedik abb�l a r�gi�b�l, amelyben a karma m�k�dik. De azt a l�tet, amelyet �pen �t�l, ez�rt m�gsem hagyja el. A talaj g�r�ngy�s �s szennyes lehet, vagy tele d�s vir�ggal, melynek h�mpora foltot okoz, �s �des anyagokkal, amelyek tapadnak �s ragaszkod�sokk� v�lnak, — de f�l�tte mindig ott van a szabad �gbolt. Aki karma n�lk�li akar lenni, a leveg�ben keresse otthon�t, azut�n pedig az �terben. Aki j� karm�t akar alkotni, sok zavarral fog tal�lkozni, �s abban a t�rekv�s�ben, hogy saj�t arat�sa sz�m�ra d�s magot vessen, ezer gyomot is vethet, k�zte az �ri�sit. Ne k�v�nj magot vetni saj�t arat�sod sz�m�ra; csup�n azt a magot k�v�nd elvetni, amelynek gy�m�lcse majd az eg�sz vil�got t�pl�lja. R�sze vagy a vil�gnak; azzal, hogy t�pl�l�kot adsz neki, saj�t magadat t�pl�lod. De m�g ebben a gondolatban is nagy veszedelem lappang, amely hirtelen felbukkan �s megjelenik a tan�tv�ny el�tt, aki m�r r�g�ta azt hitte mag�r�l, hogy a j��rt tev�kenykedik, holott lelk�nek legbensej�ben csakis rosszat l�tott; vagyis azt hitte mag�r�l, hogy sz�nd�ka nagy �ld�s az emberis�g sz�m�ra, holott id�k�zben �ntudatlanul folyton a karma gondolata foglalkoztatta, �s a nagy �ld�s, amely�rt tev�kenykedik, �neki sz�l. Az ember el�zheti mag�t�l a jutalom gondolat�t, de �pen ebb�l az el�z�sb�l der�l ki az a t�ny, hogy jutalomra v�gyik. Hi�baval� teh�t, ha a tan�tv�ny �nmegtagad�s r�v�n akar tanulni A l�leknek bilincs n�lk�linek kell lennie, a v�gyaknak szabadoknak kell lenni�k. De am�g nem ir�nyulnak arra az �llapotra, amelyben nincsen sem jutalom, sem b�ntet�s, sem j�, sem rossz, addig hasztalan minden igyekv�se. L�tsz�lag nagy halad�st tehet, de j�n majd egy nap, mikor szemt�l szembe n�z saj�t lelk�vel, s akkor felismeri, hogy mikor eljutott a tud�s f�j�hoz, a keser� gy�m�lcs�t v�lasztotta, nem pedig az �deset. Akkor azut�n teljesen lehull a f�tyol; lemond szabads�g�r�l, �s v�gy�nak rabszolg�ja lesz. L�gy teh�t r�sen, te, ki csak most fordulsz az okkultizmus �lete fel�. Tanuld meg most, hogy nincsen orvoss�g a v�gy ellen, nincsen orvoss�g a jutalom szeretete ellen, nincsen orvoss�g a s�v�rg�s nyomor�s�ga ellen, ha csak nem ir�nyul a tekintet �s hall�s arra, ami l�thatatlan �s hangtalan. Kezdd el m�r most ennek a gyakorl�s�t, �s ezernyi k�gy�t tart t�vol �sv�nyedt�l. �lj az �r�kk�val�ban.

A karma tulajdonk�ppeni t�rv�nyeinek m�k�d�s�t mindaddig nem lehet tanulm�nyozni, am�g a tan�tv�ny nem �rte el azt a pontot, amelyen nem �rintik t�bb�. A beavatottnak jog�ban �ll, hogy megk�rdezze a term�szet titk�t, hogy ismerje azokat a szab�lyokat, amelyek az emberi �letet ir�ny�tj�k. Ezt a jogot azzal szerzi meg, hogy kiemelkedett a term�szet korl�toz�sai k�z�l, hogy kiszabad�totta mag�t az emberi �letet ir�ny�t� szab�lyok al�l. Az isteni elemnek elismert r�sz�v� lett, s a muland� t�bb� m�r nem �rinti. Ekkor ismeri meg azokat a t�rv�nyeket, amelyek a muland� �llapotokat szab�lyozz�k. Ez�rt te, aki arra v�gysz, hogy meg�rtsed a karma t�rv�nyeit, els�sorban azt k�s�reld meg, hogy szabadulj e t�rv�nyek al�l. Ezt pedig csak azzal lehet el�rni, ha figyelmedet �rra ir�ny�tod, amit e t�rv�nyek nem �rintenek.

A Teoz�fiai T�rsulat h�rmas c�lja.

1. Megalkotni az emberis�g egyetemes testv�ris�g�nek egy magv�t, k�l�nb�z� nemzetis�gre, vall�sra, t�rsadalmi oszt�lyra, nemre �s fajra val� tekintet n�lk�l,

2. t�mogatni a vall�sok b�lcseleti �s tudom�nyok �sszehasonl�t� tanulm�nyoz�s�t, �s

3. kutatni a term�szet m�g fel nem ismert t�rv�nyeit �s az emberben szunnyad� er�ket.

A Magyar Teoz�fiai T�rsulat (Budapest, II., Berkenye u. 3.) gazdag k�nyvt�ra a k�z�ns�g rendelkez�s�re �ll. — K�nyvkatal�gus. — Nyilv�nos bevezet� el�ad�sok a T�rsulat helyis�g�ben. K�szs�ges felvil�gos�t�sok. — Komoly igazs�gkeres�ket, akik a fenti c�lkit�z�sek k�z�l legal�bb az els�t maguk�v� tudj�k tenni, sz�vesen l�t tagjai sor�ban.

—————————————————————————

V�radi B�la „Forum” nyomd�ja Bpest, V., Zolt�n u. 1. T.: 23-5-38, 23-9-70.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s