A L�LEKRÕL

A vil�g vall�sai �s a pszichol�gia sokat besz�lnek az emberi l�lekrõl, de val�j�ban igen keveset tudunk r�la mind a mai napig. Mibõl van a l�lek? Hogyan j�n l�tre? Hogy mûk�dik? Mi lesz vele a testi hal�l ut�n? Hogy mûk�dik a reinkarn�ci�? K�rd�sek, melyekre fontos lenne tudnunk a v�laszt, de sem a papok, sem a szentk�nyvek, sem a tud�sok nem k�pesek r�juk megfelelni.
Mivel r�g�ta �rdekel a t�ma, igyekeztem �sszegyûjteni a leghaszn�lhat�bbnak �s leg�rdekesebbnek tûnõ inform�ci�kat ezen fejezethez. Az itt k�vetkezõ adatok nem csak tudom�nyos m�r�sek eredm�nyei, hanem k�l�nb�zõ forr�sokb�l, beavatottakt�l �s s�m�nokt�l �sszeszedett, olykor kifejezetten misztikus �s bizonytalan eredetû inform�ci�k is, ez�rt puszt�n t�j�koztat� jellegûek. Nem tudni mennyi az igaz belõl�k, mindenesetre annyira izgalmasak, hogy felt�tlen�l meg�rdemlik a kutat�st, az ellenõrzõ m�r�seket. �me az elk�pzel�sek csokorba szedve.:
Az emberi l�lek egy mikron (a millim�ter ezred r�sze) nagys�g�, leg�mb�ly�tett ikoza�der alak�, a barion sorozatba tartoz� hatalmas r�szecske. A t�rfogata kb. 5.236x10^-13 cm³-re becs�lhetõ. Sz�nes, szabad szemmel is l�that�, �n�ll� mozg�sra k�pes individu�lis porszem. Legal�bb 12 f�le sz�nû l�lek figyelhetõ meg itt a F�ld�n, �s ezek k�z�tt akadnak a l�that� f�ny tartom�ny�n t�lny�l�k, infrav�r�s �s ultraibolya sz�nûek is. Egyed�l fekete l�lek nincs (mert az nem sz�n).
A l�lek a sz�let�sekor az õt megteremtõ isteni l�lek frakt�lszimmetri�j�r�l szakad le bimb�z�ssal. Ez a k�t dimenzi�s (s�k) univerzumban t�rt�nik, majd a Teremtõje felt�lti az alapszintû oper�ci�s rendszerrel �s ell�tja az egyedis�g�t ad� ir�nyprogramokkal, melyek tehets�g form�j�ban nyilv�nulnak meg k�sõbb az entit�s fejlõd�se sor�n. Ez a tehets�g a l�lek eleve elrendelts�ge, mely megszabja a k�sõbbi fejlõd�s�nek fõbb ir�nyvonalait. Innen ker�lnek be egy cyod�knak nevezett dimenzi�v�lt� rendszeren kereszt�l az �j, m�g tapasztalatlan lelkek a h�rom dimenzi�s univerzumba, hogy megkezdj�k hossz� v�ndorl�sukat a teremt�sben.

 A l�lek nyolc felsz�ni csapocsk�val, interf�sszel kapcsol�dik a talamuszhoz a testben. Az agyat csak inform�ci� elõfeldolgoz�, eloszt� �s szûrõ rendszernek haszn�lja, mert nem az agysejtek gondolkodnak, hanem a l�lek. Az anyagi testet õ maga n�veszti mag�nak, frakt�lisan az �ltala kivet�tett �s fenntartott komplex holografikus k�nyszert�rbe, az aur�ba. Ezen tev�kenys�ge sor�n anyagi (�s szubanyagi) r�szecsk�ket, neutronokat is "sz�l" bimb�z�ssal a saj�t teste sz�m�ra, vagyis nem csak az anyj�t�l kapott anyagokkal �p�tkezik. A l�lek m�r a fogamz�s elõtt hozz�kapcsol�dik a petesejthez �s a h�mivarsejthez, de �lõl�nynek csak a megterm�keny�l�s pillanat�t�l kezdve tekintendõ az isteni t�rv�nyek szerint. Ez�rt minõs�l gyilkoss�gnak az abortusz, hisz a magzat �lõ, tudatos l�lekkel rendelkezik. Az olyan megterm�keny�l�sbõl, melyn�l nincs jelen a l�lek, nem alakulhat ki �lõl�ny, csak egy rak�s differenci�latlan sejt.
Az emberi l�lek a saj�trezg�seinek tartom�ny�t tekintve k�t okt�vot fog �t. Mivel �n�ll� mozg�sra, helyv�ltoztat�sra k�pes, a s�lya nem meghat�rozhat�, hisz k�pes befoly�solni a saj�t t�megtehetetlens�g�t. Az �tlagos fajs�lya kb. 1.375x10¹¹ g/cm³. Par�nyi m�rete miatt nagy a nyugalmi t�mege, ez�rt drasztikus hat�sra, pl.: aut�balesetes �tk�z�s sor�n, kiszakadhat a testbõl.
A l�lek fel�p�t�s�ben a csereszny�hez hasonl�that�. Van egy k�lsõ, �tt�rhetetlen, sûrûn pikkelyezett burkolata, ez teszi (anyagi dolgokkal) elpuszt�thatatlann�. A t�meg�nek kb. 95%-a a felsz�n�ben nyilv�nul meg. Ezen k�v�l m�g h�t komplex aurar�teg is �vezi �s v�di a benne t�rol�d� inform�ci�kat a k�rnyezeti inform�ci�s zajt�l.
A magj�ban tal�lhat� a tudatalatti, a felsõl�lek (m�s n�ven szent�ly), mely testrõl testre v�ndorol, reinkarn�l�dik az univerzum megfelelõ bolyg�in. Ez az upanis�dok szerint kb. 0.0001 mikron �tm�rõjû �s 5145, m�s forr�sok szerint 5760 teljes emberi �let �sszes (holografikus) inform�ci�j�nak elt�rol�s�ra alkalmas. A rendszer t�nyleges t�rkapacit�sa persze f�gg a le�lt �letek idõtartam�t�l is. Az itt megadott �rt�kek 120 f�ldi �vnek megfelelõ hossz�s�g� �letek eset�n �rv�nyesek. A tudatalattiban t�rolt inform�ci�k z�rolva vannak a feltudati r�sz el�l, de egy r�sz�k hipn�zissal felhozhat�, megtekinthetõ. Az elõzõ �letekre �s a k�ztes l�tre t�rt�nõ r�szleges eml�kez�s az isteni kegyelem eredm�nye �s tan�t� c�lzat�, a spiritu�lis fejletts�gi szinttõl, ill. az �letfeladatt�l f�ggõ adom�ny.
A testen k�v�li �lm�ny sor�n csak a mag hagyja el a testet. Ekkor egy 1 dimenzi�s, ez�st sz�nû idõsz�llal, m�s forr�sok szerint pozitronsz�llal kapcsol�dik a nemt�r-nemidõn kereszt�l a feltudati r�szhez. Ezen fluidsz�l elszakad�sa okozza a hal�lt, mivel a testet a l�lek l�tja el energi�val �s tartja �letben az inform�ci�s tan�csad� ter�vel. Minden teremtm�ny ilyen dimenzi�sz�lakkal k�tõdik a Teremtõj�hez. Ezen kereszt�l kommunik�lni is lehet, m�ghozz� a t�vols�gt�l f�ggetlen�l, idõk�s�s n�lk�l. �gy �rtes�l az Isten minden esem�nyrõl azonnal, ami a teremt�s�ben t�rt�nik.
A magot k�r�lvevõ feltudati r�szt kb. 1.629x10²³ db, krist�lyosnak l�tsz� t�rcella t�lti ki. Ezek nyolcsz�gletes, lev�gott sark� �s �lû, kock�hoz hasonl�nak l�tsz� idõt�k�r cell�k. Benn�k az õket gener�l� ciklikus forr�srendszerek k�z�tt 100%-osan t�kr�zõdve, visszaverõdve t�rol�dik az inform�ci� longitudin�lis idõhull�mok form�j�ban, a rep�l�si idõben. A hull�mt�r modul�ci�ja a cell�k falait alkot� idõt�k�r rendszerek vibr�l�sak�nt, iszony�an komplex perturb�ci�jak�nt (kb. 10²⁹ Hz frekvencia k�r�l) �szlelhetõ, mint eredõ jelens�g. Ez a folyamatosan visszacsatol�d� intelligens, holografikus inform�ci�s rendszer a szellem (a l�lekben).
A t�rcell�k 64 r�tegben rendezõdnek a l�lekmag k�r�l, mindegyik t�bb, maximum 64 szabads�gi fokkal fordulhat el a hely�n a t�bbihez viszony�tva. A cell�k �tm�rõje 20-24 nanom�ter k�z�ttire becs�lhetõ, �s a hull�mt�r sûrûs�gv�ltoz�sainak megfelelõen �lland�an ingadozik egy k�z�p�rt�k k�r�l. Az elfordul�sok r�v�n tudnak a cell�k inform�ci�t �tereszteni, tov�bb�tani adott ir�nyokba egym�s �s a k�lvil�g k�z�tt. �gy zajlik maga a gondolkod�s, a programok futtat�sa is.

A t�rcell�kban tal�lhat� minden eml�k�nk az adott reinkarn�ci�b�l �s az �sszes tanult szem�lyis�gprogram. Ezen eml�kek t�rbeli hull�mk�pek, melyek �sszehasonl�t�sa az egybev�g�s�guk vizsg�lat�val t�rt�nik az �rtelmez�s sor�n. A feltudati rendszer egyr�szt a sûrû anyagi k�rnyezet zavar�, perturb�l�, t�rlõ hat�sa (inform�ci�s h�tt�rzaj) miatt, m�sr�szt a l�lekcell�k t�krei k�z� esetleg beszorul� k�bor f�nykvantumok (zavar� saj�t hull�mtere) miatt folyamatosan felejt, ez�rt �lland� vissza�r�st, felfriss�t�st ig�nyel (l�sd: ism�tl�s a tud�s anyja). Min�l erõsebb, eg�szs�gesebb valakinek az aur�ja, a test�t �s a lelk�t v�dõ energiamezeje, ann�l kev�sb� felejt az illetõ. Ide�lis esetben a l�lek h�tt�rzajt�l val� teljes le�rny�kol�s�val (isteni kegyelem eredm�nyek�nt) mindenre vissza lehet eml�kezni, az ilyen embereket nevezik elef�ntmem�ri�j�nak.
A h�t r�tegû aur�t szint�n a l�lek gener�lja maga k�r� �s a kivet�tett strukt�r�t az egy�n karm�ja (a szellem�nek aktu�lis inform�ci�tartalma) �s a szem�lyis�gprogramjai befoly�solj�k, torz�thatj�k. Ugyan�gy a test is visszahat a l�lekre �s befoly�solja annak mûk�d�s�t. Az aura olyan rugalmas v�dõburok, mely a k�lsõ behat�sokat ellenf�zis� rezg�ssel igyekszik semleges�teni, kiegyenl�teni. Ez r�szben a l�lek �ltal keltett szubtilis (finom)anyagb�l, r�szben pedig k�l�nf�le (fõk�nt nem elektrom�gneses) energiamezõkbõl, hull�mt�rbõl �ll, melynek igen bonyolult belsõ fel�p�t�se van. Alakja (bizonyos hat�rok k�z�tt) folyamatosan v�ltozik, a pillanatnyi impulzusnyomat�knak megfelelõen. A k�zegellen�ll�s �s a k�l�nf�le sug�rz�sok torz�tj�k, befoly�solj�k az aura alakj�t, gyeng�thetik az energiaszintj�t.
A felsõl�lekre nem hatnak a perturb�l� hat�sok, mert m�s t�pus� a t�rol�rendszere, de ennek szerkezet�rõl gyakorlatilag semmit sem tudunk m�g. A szent�ly korl�tlanul megõrzi a folyamatosan elt�rol�d� inform�ci�kat, b�r a tapasztalatok szerint ugyanazt az inform�ci�t nem tan�csos sokszor kiolvasni belõle, mert az engramok ennek hat�s�ra eltorzul(hat)nak, az eml�kek (nem tudni milyen okb�l) elmos�dnak. A felsõl�lek k�zpontj�ban tal�lhat� az az intelligens f�nykvantum (ciklikus forr�srendszer), mely az eg�sz rendszert gener�lja, kelti bel�lrõl egy meghat�rozott frakt�lis algoritmus szerint.
Az �llatoknak egyedi, a n�v�nyeknek csoportlelke van. Ezek 0.5 - 1 mikron nagys�g�, sz�rk�s sz�nû, egyszerûbb (fajspecifikus) szoftverrel ell�tott r�szecsk�k, mûk�d�s�k hasonl� az emberi l�lek�hez. Az ember nem sz�lethet �jj� �llati vagy n�v�nyi testben (sem ak�rmilyen f�ld�nk�v�lik�nt), �s azok sem v�lhatnak emberr�. Ennek oka a fel�leti kapcsol�elemek strukt�r�j�ban rejlik. Az emberi l�lek, a speci�lis interf�szei miatt kimondottan az emberi (szinzu) fajba tartoz� testekhez k�pes csak kapcsol�dni, reinkarn�l�dni. Ezen interf�szekbõl az emberi l�lek 12-vel rendelkezik, amibõl 8-at haszn�l a fizikai test�hez val� kapcsol�d�sra. Az interf�szekben t�rt�nik az idegi impulzusok idõhull�mokk� alak�t�sa �s vissza, nem tudni hogyan.
Az isteni vagy nagy l�lek 4 mikron �tm�rõjû, val�sz�nûleg 512 interf�sszel rendelkezõ strukt�ra. B�rmely testet k�pes mag�ra �lteni az univerzumban. A Teremtõ oszt�d�sa sor�n j�n l�tre, ez�rt magj�ban nem f�ny, hanem t�rkvantum forr�srendszer oszcill�l. Sokkal nagyobb kapacit�c�, k�pess�gû �s lehetõs�gû az emberi l�lekn�l. A feltudati r�sz�ben ennek megfelelõen nagys�grendekkel t�bb (�s tal�n m�sf�le geometri�j�) l�lekcella tal�lhat�. Õk az angyalok, akik az isteni hierarchi�ban, a teremt�st fenntart� rendszerben dolgoznak. �ltaluk (�s minden l�lek �ltal) teszi mag�t a Teremtõ manipulat�vabb� az osztott adatfeldolgoz�s seg�ts�g�vel. "Az Isten a lelkek �sszess�ge". Az �n. null�s m�solat� l�lek (kerub) inform�ci�j�t tekintve egy a Teremtõvel �s folyamatos (fluidsz�las) kapcsolatban �ll vele (ak�rcsak minden m�s l�lek). �gy k�pes az egy szoftver egyszerre t�bb helyen (hardverben) jelen lenni �s tev�kenykedni.
A koncentr�ci� a f�kusz �sszerendez�se �s beszûk�t�se, ill. r�gz�t�se a c�lhalmazra. Ilyenkor a t�rcell�k lemerevedhetnek a nagy fok� figyelemtõl. A sokk hasonl� rendszerb�nul�st v�lthat ki, felold�sa a figyelem megzavar�s�val, a f�kusz intenz�v ingerrel t�rt�nõ kimozd�t�s�val oldhat� meg.
Az elme csapong�s�nak oka a spont�n feltudati tev�kenys�g, a gondolatprogramok szakadatlan futtat�sa (az inger�letsz�ks�glet). A t�rcell�k folyamatosan mozognak, a f�kusz, mint valami sz�nes amõba sodr�dik, ugr�l a cellarendszerben a huzaloz�si rendszer ment�n, figyelve az inform�ci�kat (gondolatokat). A tudati fluktu�ci�, a f�kusz sz�ntelen mozg�sa a k�rnyezet perturb�l� hat�s�nak eredm�nye. Ez teszi dinamikusan nyugtalann� az elm�t, �s egyben k�szteti a tev�kenyked�sre, a v�ltoz�sra, az �j inform�ci�k beszerz�s�re. Megfelelõ szintû koncentr�ci�val �s ciklikus programokkal t�bb� kev�sb� fegyelmezhetõ az elme, de a t�lzott koncentr�l�s, g�rcs�l�s nem tesz j�t a szem�lyis�gnek, mert beszûk�ti �s lemerev�ti azt.
Az eml�kez�s mûk�d�se hardver szinten val�sz�nûleg a t�rcell�k programvez�relt elforgat�s�val, szoftver szinten a huzaloz�si rendszer (�rtelem) seg�ts�g�vel t�rt�nhet. Ha valami nem akar az eszedbe jutni �s hi�ba koncentr�lsz, annak oka a t�rcell�k megmereved�se a koncentr�ci� miatt. �gy nem tudnak mûk�dni a visszakeresõ programjaid. A megold�s: figyelj m�shov�, m�sra egy darabig, hogy felszabaduljanak a cell�k �s szabadon mozogva bevezethess�k a f�kuszodba a keresett inform�ci�t. Min�l t�bb helyre van behuzalozva a v�lasz, ill. min�l frissebb keletû az eml�k, ann�l hamar�bb fog az eszedbe jutni.
A szem�lyis�gprogramok t�bbs�ge ugyanakkor nem tekinthetõ algoritmusnak, mivel a l�lek mûk�d�se nem (az �ltalunk ismert) matematika nyelv�n alapul. Ez�rt k�pes az emberi �rtelem kezelni az olyan tapasztalatokat is, melyek a transzlogikus rendszerek hat�rain t�lra mutatnak, teh�t irracion�lisak, meg�rthetetlenek, mint p�ld�ul az �rz�sek, az �szt�n�k.
A gondolatok, melyek a tudatunkon �tfutnak, l�nyeg�ben olyan komplex idõhull�m r�tegek, idõhologramok, melyek az �rz�kelt tapasztalatokhoz fûzõdnek, kapcsol�dnak az elt�rol�skor �s kialak�tj�k a huzaloz�si rendszert. A gondolatainkkal �rtelmezz�k, kapcsoljuk logikus rendszerbe a vil�gb�l gyûjt�tt �szleleteinket, s ezeket haszn�ljuk az eml�keink felid�z�s�re is. A gondolatok ez�rt olyanok, mint a k�nyvt�rban a katal�gus c�dul�k (sz�m�t�g�pben a f�jl allok�ci�s t�bl�zat), �s seg�tik a f�kuszt a keres�sben. Ezt az inform�ci� id�zõ folyamatot h�vjuk gondolkod�snak.
A l�lekrõl az�rt is tudunk ilyen keveset mind a mai napig, mert a Teremtõ z�rolta elõl�nk az ide vonatkoz� inform�ci�k t�bbs�g�t, nehogy vissza�lhess�nk vel�k (l�sd: kondicion�l�s, agymos�s, zombi k�sz�t�s �s m�s bûn�k elk�vet�se miatt). A l�lek ellenes cselekedetek a legs�lyosabb bûncselekm�ny fajt�k k�z� tartoznak a teremt�sben �s ennek megfelelõen ker�lnek elb�r�l�sra az Isteni T�rv�nysz�k elõtt.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s