Kicsoda Saint Germain?

Sz�rmaz�s�r�l nem �llnak rendelkez�sre feljegyz�sek. A leghitelesebb adatok II. R�k�czi Ferenc t�rv�nytelen fiak�nt mutatj�k be, de persze ez sem bizonyos. Sz�let�si �v�r�l sem tudunk semmit. Olyan mintha egyszer csak felbukkant volna a vil�g sz�npad�n, majd dolga v�gezt�vel elhagyta volna azt. Kor�r�l szint�n sz�mos pletyka keringett. Egy t�rt�net szerint egyszer megk�rdezt�k a kocsis�t, hogy igaz-e, hogy ura m�r n�gysz�z �ves is elm�lt?

- Nem tudom - v�laszolta a kocsis - j�magam csak 130 �ve szolg�lok mellette.

Az alapja ezeknek a pletyk�knak maga a gr�f volt. Csod�lt�k �t mint tud�st, diplomat�t, orvost, alkimist�t, k�lt�t, zeneszerz�t �s heged�m�v�szt. M�velts�ge p�ratlan, t�rt�nelmi tud�sa szinte m�r emberfeletti volt. Olyan term�szetess�ggel �s �t�l�ssel mes�lt r�gm�lt korok t�rt�n�seir�l, mintha � maga is ott lett volna. Ezekben az elbesz�l�sekben egyes sz�m els� szem�lyben besz�lt mag�r�l. Angli�ban egyszer egy tud�sokb�l �ll� bizotts�g tette pr�b�ra a tud�s�t, akiket term�szetesen szint�n leny�g�z�tt.

Sokan tan�s�tott�k hogy a gr�f akcentus n�lk�l, anyanyelvi szinten besz�lt t�bbek k�z�tt spanyolul, franci�ul, angolul, n�met�l, olaszul, portug�lul, arabul, k�naiul, oroszul, szanszkrit�l, g�r�g�l, valamint j�ratos volt a kelet-eur�pai nyelvekben is.

Horace Walpole �rta r�la, hogy Saint Germain, kiv�l� k�lt�, aki r�ad�sul remek�l �nekel �s heged�l is. M�g a legh�resebb muzsikusokat is meglepte improviz�ci�ival.

Eur�pai k�r�kben csod�kat besz�ltek olajfestm�nyeir�l is. �ll�t�lag sz�nkever�kei olyan k�l�nleges effektust adnak a k�peinek, hogy a meg�r�k�tett szem�ly szinte �l. T�bb m�v�sz is k�rte, hogy �rulja el sz�nkever�se titk�t.

T�k�letesen haszn�lta mindk�t kez�t, �s sokszor megfigyelt�k, hogy egyszerre jegyzetel jobb �s bal kez�vel.

Nagyon �rtett a dr�gak�vekhez is. Egyszer a francia kir�ly hib�s gy�m�ntj�t megjav�totta, azut�n hogy a szak�rt�k kijelentett�k a k�r�l: jav�thatatlan.

Vagyona m�ret�r�l �s sz�rmaz�s�r�l szint�n keveset tudunk. T�ny azonban, hogy kir�lyokat megsz�gyen�t� anyagi gazdags�g birtok�ban volt.

Mint m�r eml�tettem, kiv�l� diplomata is volt. Sz�mos eur�pai udvarral �polt szoros kapcsolatot, s�t bar�ts�got. Az uralkod�k megb�ztak benne, tan�cs�t k�rt�k �s megfogadt�k. Viselked�se nemesi neveltet�st sejtetett, vagyona �s szinte t�k�letes emberi mivolta pedig sz�vesen v�rt vend�gg� tette �t mindenhol.

J�rtas volt az okkult tanokban, ismerte a gy�gyf�vek �s a gy�gy�t�s fort�lyait. Fiatalos k�lseje miatt elterjedt r�la, hogy birtok�ban van az �letel�xirnek. �letm�dja visszafogott, s�t sp�rtai volt, mes�s gazdags�ga ellen�re. Feljegyezt�k r�la, hogy m�g a legnagyobb lakoma k�zben sem ny�lt az �telhez, legfeljebb p�r szem gy�m�lcs�t vett mag�hoz. �ltal�ban am�g a vend�gsereg falatozott, � t�rt�neteket mes�lt.

�trendj�nek alapj�t k�l�nb�z� durvas�g�ra �r�lt gabonaf�l�kb�l s�t�tt kenyerek k�pezt�k. Ezenk�v�l gy�m�lcs�ket �s m�zet fogyasztott. Visszavonul�sai idej�n pedig rendszerint hossz� b�jt�ket tartott.

Egy korabeli v�lem�ny szerint a gr�f, megjelen�s�ben m�velt, finom ember benyom�s�t keltette. L�tszott rajta, hogy nemesi sz�rmaz�s� �s j� k�r�kben mozog.

�let�tja egy b�lcs �s el�rel�t� embert mutat, aki sosem v�tett a becs�let szab�lyai ellen �s nem tett semmi olyat, amely k�ts�gbe vonta volna feddhetetlens�g�t. Sz�mtalan csod�r�l hallottak vele kapcsolatban, de ezek mindegyike n�lk�l�zte a negat�vumot �s a botr�nyt.

Hal�la 1784-re tehet�, de ezut�n m�g t�bbsz�r is felbukkant Eur�pa k�l�nb�z� orsz�gaiban. Az esetek k�z�tt vannak j�l dokument�ltak is. Chalons gr�f velencei nagyk�vet a Szent M�rk t�ren futott vele �ssze 1788-ban. K�s�bb 1789-ben D’Adhemar gr�fn�t l�togatta meg, akivel hosszasan el is besz�lgetett. A le�r�s szerint a gr�f fiatal volt, �leter�s �s ugyan�gy n�zett ki, mint �vtizedekkel azel�tt.

Az ezoterikus hagyom�ny Saint Germain gr�fot, mint a R�zsakeresztes Rend Nagymester�t ismerte. M�gus, l�tnok �s alkimista volt, aki feladat�nak megfelel�en elhivatottan seg�tette az embereket. Az egyetlen r�nk maradt, neki tulajdon�tott �r�sos m� a "La Tr�s Sainte Trinosophie", amely az okkult tudom�nyok minden tanul�j�nak a legfontosabb alapm�. Nem csak az�rt, mert ez Saint Germain gr�f egyetlen ismert k�zirata, hanem mert egyike a legrendk�v�libb iratoknak, amely a Hermetikus Tudom�nyokat valaha is �sszefoglalta. A m� nem hossz�, mind�ssze 96 lap. Nyelve francia, �s sz�mos k�zzel rajzolt �s ragyog�an sz�nezett k�p d�sz�ti.

A k�zirat a gr�f beavat�s�t t�rja fel, tizenk�t �llom�son k�s�rve v�gig �t asztrol�giai, alk�miai �s kabbalista szimb�lumok m�g� rejtve beavat�s�nak neh�z �tj�t.

A szellemtudom�nyok �s az emberi fejl�d�s olyan magas fok�ra jutott el, ami lehets�ges magyar�zatk�nt szolg�l az �t k�r�lleng� rejt�lyekre. Ha elfogadjuk ezt az �rvel�st, akkor egy olyan szellem �tja rajzol�dik ki, aki eg�sz �let�ben az emberis�g fejl�d�s�n munk�lkodott, olyan zavaros id�kben, mikor az emberek csak s�t�tben tapogat�z� �rnyak voltak.

Saint Germain F�ny volt, aki megpr�b�lt Vil�goss�got hozni �s a tud�s magvait elsz�rni. Minden vagyona, dr�gak�vei, festm�nyei, tud�sa az elk�pr�ztat�son kereszt�l ezt a c�lt szolg�lta. Gy�gy�tani pr�b�lta az anyagba vakult emberis�get, felr�zni k�bults�gukb�l �s a Szellem fel� terelni �ket.

Ha �gy tekintj�k �t �let�t, �szrevehetj�k, hogy mindent eme C�l �rdek�ben cselekedett �s mondott. Persze ezeket lehet f�lremagyar�zni vagy profaniz�lni, azonban az Igazs�got ez a legkev�sb� sem csorb�tja meg.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s