A Naprendszeri V�ltoz�sok

Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock ir�s�b�l

 (A Nap, A Naprendszer, A Helioszf�ra Vez�r (els�) Perem�nek V�ltoz�sai, Az Ur�nusz �s a Neptunusz is f�nyesebb� v�lnak. A F�ld V�ltoz�sai, Naprendszer�nkben T�rt�n� M�s V�ltoz�sok.)

Furcsa dolgok t�rt�nnek a k�ls� �s a bels� �rben. A tud�sok Oroszorsz�gban, pontosabban Dr Alexy Dmitriev tud�s, felfedezt�k, hogy a Naprendszer, a Nap �s az �let is egy eddig teljesen p�ld�tlan v�ltoz�son-mut�ci�n megy kereszt�l.

A Nap

Kezdj�k a Nappal. A Nap a Naprendszer k�z�ppontja �s az �sszes �let a F�ld�n a Napb�l sz�rmazik. Ha nem lenne a Nap, mi sem lenn�nk �letben. Ez egyszer�en tudom�nyos t�ny.  Ennek k�vetkezt�ben b�rmilyen v�ltoz�s t�rt�nik a Napban avagy a Nap felsz�n�n az hat�st gyakorol minden �l�l�nyre. Az utols� napfolt ciklus alatti naptev�kenys�g hatalmasabb volt minden eddig l�tottn�l. M�gis - egy kiv�tel�vel - minden asztron�mus akivel err�l besz�ltem, ragaszkodott az �ll�t�shoz, hogy minden “norm�lis” azaz a szok�sos.  Az az egyetlen szem�ly, aki a NASA-n�l dolgozott, azt �ll�totta, hogy ami a Napban megy v�gbe az teljes m�rt�kben hihetetlen. De azt is mondta, hogy err�l nem “szabad” besz�lnie. Azonban m�gis elmondta, mert �gy �rezte a vil�gnak err�l tudnia kell, de ugyanakkor arra is megk�rt, hogy nyilv�nosan ne fejtegessem az elmondottakat. Egy fajta 22-es Fog�s. Egy Nap f�nyk�pen a k�zelm�ltb�l, azt hiszem 2000-b�l, l�that�, hogy t�bbsz�r�s napfoltok gy�r�zik a Napot k�t sz�less�gi k�r�n, a 19.48 fokon az �szaki �s a d�li f�ltek�n. N�h�nyan k�z�letek l�tj�k ennek a jelent�s�g�t, mert ezekr�l a helyekr�l rengeteg energia sug�rzik ki.

Teh�t el�sz�r is n�zz�k a nyilv�nval� k�rd�st: Mi a norm�lis azaz szok�sos? A tud�sok sz�m�ra a “norm�lis” vagyis az �tlagos, a szok�sos fogalma a hossz� t�v� tanulm�nyoz�sokon alapul� eredm�nyekb�l levont k�z�p �rt�k. Azonban, a Nap eset�ben, mi csak az utols� kb. 100 �vben kezdt�k tanulm�nyozni azt, �s abb�l is csak a 20. sz�zad m�sodik fel�ben ker�lt sor a k�l�n�sebben pontosnak min�s�thet� m�szerekkel val� tanulm�nyoz�sra. �s mivel a Nap legal�bb 4.5 milli�rd �ves, a mi 100 vagy 50 �ves tanulm�nyoz�sunk annyi, mintha egy 100 �vet meg�lt ember utols� 1-2 m�sodperc�b�l �rn�nk meg az �letrajz�t.   Megb�zhat�nak tartan� valaki azt az �letrajzot? Tulajdonk�ppen mi semmit sem tudunk a Napr�l ami feljogos�tana benn�nket, hogy meg�llap�tsuk mi a “norm�lis.”

Azt viszont tudjuk, hogy a Nap m�gneses mezeje megv�ltozott az utols� 100 �v alatt. Dr. Mike Lockwood v�gzett kutat�sokat, a Rutherford Appleton National Laboratories munkat�rsa, Californiaban. Dr. Lockwood tanulm�nyozta a Napot �s arr�l sz�molt be, hogy 1901 �ta a Nap teljes m�gneses mezeje 230 sz�zal�kkal er�sebb� v�lt.  Senki sem tudja, hogy ez igaz�n mit jelent, ez csak egy megfigyel�s. �s tudjuk azt, hogy a napfolt tev�kenys�g ebben az utols� ciklusban hatalmasabb volt mint b�rmi amit eddig feljegyeztek a t�rt�nelem folyam�n. De ezt sem tudjuk, hogy mit jelent igaz�n.

A Naprendszer

�s akkor t�j�koztat�s �rkezik Oroszorsz�gb�l az Orosz Nemzeti Tudom�nyos Akad�mi�r�l Szib�ri�b�l, ahol a tud�sok arra a meg�llap�t�sra jutottak, hogy a vil�g�r egy olyan ter�let�re �rkezt�nk, amely k�l�nb�zik az eddigit�l �s sokkal magasabb az energia szintje. Az oroszok az �rben v�gbemen�, eddig m�g soha nem �szlelt v�ltoz�sokr�l sz�molnak be. Mi nem igazolhatjuk ezt az inform�ci�t “biztos”-nak, de azt tudjuk, hogy a t�j�koztat�st ad� tudom�nyos test�let val�s, �s, hogy ennek a test�letnek Dr. Dmitriev a vezet�je. Azon k�v�l, szem�lyesen (Richard Hoagland) is voltam m�r az Orosz Nemzeti Tudom�nyos Akad�mi�n Moszkv�ban. L�v�n a Szib�riai Akad�mi�r�l sz�, Dr. Dmitriev szavai szerint az al�bbi bejelentett k�vetkezm�nyeket figyelt�k meg.

(Nem Dr. Dmitriev szavait id�zz�k, hanem jelent�s�t kivonatoltuk).

A Helioszf�ra Vez�r (els�) Perem�nek V�ltoz�sai

�nmag�nak, a Napnak is m�gneses mezeje van, s ez a m�gneses mez� egy “toj�st” form�l a Naprendszer k�r�l amely “Helioszf�ra” n�ven ismert. A helioszflra k�nnycsepp alak�, h�ts� v�ge hossz�, keskeny cs�va, amely a Naprendszer �tj�val ellent�tes ir�nyba mutat. Az oroszok a helioszf�ra vez�r (els�) perem�t figyelt�k �s ragyog�, felgerjedt plazma energi�t �szleltek ott. A Nap helioszf�r�j�nak a m�lys�ge 10 asztron�miai egys�g volt (egy asztron�miai egys�g az a F�ld – Nap k�z�tti t�vols�g, kb. 93 milli� m�rf�ld) - 10 asztron�miai egys�g volt teh�t a “norm�lis” vastags�ga ennek a ragyog� energi�nak, amit a Naprendszer elej�n szoktunk l�tni.

Manaps�g, Dr. Dmitriev szavai szerint, e ragyog� energia m�lys�ge 100 asztron�miai egys�g.  Az Orosz Nemzeti Tudom�nyos Akad�mia nem ad id� keretet, de a v�ltoz�s a helioszf�ra ismert �s elfogadott m�lys�g�t�l a mai �llapot�ig, 1000 sz�zal�kos n�veked�st mutat. �s az oroszok azt is �ll�tj�k, hogy ez a v�ltoz�s a Napban, megv�ltoztatja a bolyg�k m�k�d�s�t, �s azt is, hogy milyen �letet k�pesek fenntartani. Azt is k�z�lt�k – de nem magyar�zt�k –hogy �nmaga a DNS spir�l is m�dosul. Szerint�k a helioszf�ra folyamatos t�gul�sa v�g�l is az energia egy �j szintj�re emel benn�nket, ahol val�sz�n�leg hirtelen kit�gul majd a Napb�l ki�raml� energiasug�rz�s harmonikus, alap hull�mhossza, �s ez a fokozott energia kisug�rz�s meg fogja v�ltoztatni minden anyag alap term�szet�t a Naprendszerben.

Ez egy meglehet�sen mer�sz kijelent�s, de adatok k�vetik, melyek al�t�massz�k az �ll�t�st:

V�ltoz�sok mennek v�gbe �t bolyg� �s a Hold l�gk�r�ben. Amikor 1969-ben az amerikaiak lesz�lltak a Holdon, a Holdnak nem volt l�gk�re. Az�ta a Hold l�gk�rt n�vesztett, ami azel�tt nem volt ott, �sszet�tel�t Dr. Dmitriev “N�trium”-k�nt eml�ti. Ez az �j l�gk�r m�r 6,000 kilom�ter m�ly. A F�ld l�gk�r�nek fels� r�tegeiben HO k�pz�dik, ami azel�tt nem volt ott. Egyszer�en nem l�tezett olyan mennyis�gben, mint most. Az oroszok szerint ez nincs �sszef�gg�sben a glob�lis felmeleged�ssel, vagy a fluorocarbon kisug�rz�ssal, vagy b�rmi hasonl�val. Egyszer�en csak megjelent.

A Mars l�gk�re meglehet�sen s�r�bb� v�lik, mint azel�tt volt. A Mars Observer (megfigyel�) �rszonda 1997-ben elvesz�tette egyik t�kr�t, minek k�vetkezt�ben lezuhant. Ez az�rt t�rt�nt, mert a Mars l�gk�re kb. k�tszer s�r�bb volt a NASA sz�mi t�sain�l. Tulajdonk�ppen a sz�ll�k�sek ereje olyan nagy volt a kicsi t�k�rre, hogy egyszer�en lef�jta a t�kr�t. A Jupiter, az Ur�nusz �s a Neptunusz l�gk�re is v�ltozik az Orosz Akad�mia szerint.

A bolyg�k f�nyess�ge is v�ltozik. A V�nusz teljes f�nyess�ge jelent�s n�veked�st mutat. A Jupiter energia t�ltete olyan magasra emelkedett, hogy  a ioniz�lt kisug�rz�snak egy val�ban l�that� t�lcs�re k�pz�d�tt a Jupiter felsz�ne �s Io holdja k�z�tt. Val�ban l�that� a lumineszcens energia t�lcs�r a k�zel m�ltban k�sz�lt f�nyk�peken.

 Az Ur�nusz �s a Neptunusz is f�nyesebb� v�lnak.

 A m�gneses mez�k is v�ltoznak. A Jupiter m�gneses mezeje t�bb mint dupl�j�ra n�vekedett. Az Ur�nusz m�gneses mezeje is v�ltozik – a Neptunusz m�gneses mezeje szint�n n�vekszik.

 Mindh�rom eml�tett bolyg� egyre f�nyesebb� v�lik, �s l�gk�r�k min�s�ge is v�ltozik �ll�tj�k az oroszok – de magyar�zatot nem adtak, hogy mit �rtenek ez alatt.

 Ami igaz�n meglep� - mivel egyes emberek itt a F�ld�n el�re l�tt�k �s v�rj�k a p�lusv�lt�st ez id� t�jt – hogy az oroszok arr�l sz�molnak be, hogy az Ur�nuszon �s a Neptunuszon �gy t�nik p�lusv�lt�s volt mostan�ban. Amikor a Voyager II �rszonda elhaladt az Ur�nusz �s a Neptunusz mellett a l�tsz�lagos �szaki �s d�li m�gneses p�lus meglehet�sen m�shol volt azokt�l a pontokt�l, ahol a forg�stengely p�lusai voltak a kor�bbi feljegyz�sek szerint. Az els� esetben (Ur�nusz) 50 fok az elt�r�s, a m�sodikn�l (Neptunusz) kb. 40 fok a k�l�nbs�g.

 A F�ld V�ltoz�sai

 �s most besz�lj�nk a F�ldr�l. Az oroszok m�g k�t adatot tettek k�zz�: A F�ld�n az �sszes�tett vulk�ni tev�kenys�g 1875 - t�l 1975 – ig 500 sz�zal�kkal megn�vekedett, m�g a szeizmikus tev�kenys�g (f�ldreng�sek) 400 sz�zal�kkal megn�tt 1973 – �ta. Dr. Dmitriev k�z�lte, hogy �sszehasonl�tva az �veket, 1963 – t�l 1993 – ig a term�szeti csap�sok ( hurrik�nok, t�jfunok, mocs�r �s s�rcsuszaml�sok, �r hull�mok, azaz tsunamik stb.) �sszes�tett sz�ma 410 sz�zal�kkal megn�vekedett.

 A F�ld m�gneses mezeje, pedig cs�kken. Ez a cs�kken�s val�j�ban 2000 �vvel ezel�tt kezd�d�tt, de a cs�kken�s ar�nya 500 �vvel ezel�tt hirtelen, sokkal gyorsabb� v�lt. Most, az elm�lt kb. 20 �vben a m�gneses mez� egyenlet lenn�/kisz�m�thatatlann� v�lt. A vil�g aeronautikus t�rk�peit (amelyek arra szolg�lnak, hogy a rep�l�g�pek automatikus pil�ta rendszer�ket haszn�lva tudjanak lesz�llni) vil�gszerte m�dos�tani kellett annak �rdek�ben, hogy az automata pil�ta rendszerek m�k�d�k�pesek legyenek (Ezt nagyon egyszer� leellen�rizni. Egyszer�en n�zz�nk meg egy 1990 el�tti aeronautikus t�rk�pet a vil�g b�rmely v�ros�nak rep�l�ter�r�l �s hasonl�tsuk �ssze a most haszn�latban lev�vel.)

 Tavaly, az Arktikus j�gsapka pontosan az �szaki Sark felett teljesen elolvadt, el�sz�r az ismert t�rt�nelem folyam�n. A Green Peace (Z�ld B�ke Mozgalom) k�zz�tette, a t�li jegesed�si folyamattal kapcsolatban, hogy a j�gsapka m�r a sarki jeget megel�zve 300 m�rf�ldnyit elolvadt, �s a tavalyi �v v�ge fel� a katonai �s a civil haj�knak is lehet�s�g ny�lt val�j�ban k�zvetlen�l �tkelni az �szaki Sarkon. A Sarki t�rs�g v�z volt. Ez id�ig, tudom�sunk szerint, m�g soha nem t�rt�nt meg, hogy kevesebb, mint 10 l�b azaz kb. 3 m�ter vastag j�g lenne.

 Ezzel ellent�tben a D�li Sark j�g sapk�ja kb. 3 m�rf�ld m�ly, de manaps�g a hatalmas j�g darabok folyamatosan t�redeznek le �s olvadnak el.

 Mi T�rt�nik?

 1900 �ta a lovas kocsit�l a Holdra sz�ll�sig jutottunk el. A postakocsival k�ld�tt levelekt�l az azonnali e-mailekig, videof�nokig meg szatelitokig. A negat�v oldalon a primit�v� fegyverekkel val� harc�szatt�l az atombomb�ig �s a bioterrorizmusig �rt�nk. �s tal�n jelent�sebb az, hogy az 1900 �vek elej�n, a F�ld�n 30 milli� faj �lt, fajok melyek kifejl�d�se milli�rd �vekbe tellett, ma m�r ez a sz�m t�bb mint a fel�re cs�kkent – kevesebb mint 15 milli� faj �l a F�ld�n. S mindez 100 �v alatt t�rt�nt: egyetlen geol�giai szempillant�s alatt. Ha valaki egy m�sik bolyg�r�l n�zn� a F�ldet, azt mondan�, hogy a F�ld haldoklik. Azonban �gy t�nik, valami t�rt�nik, ami j�val meghaladja a “szok�sos �zemel�st.” Jelent�s�kben, az oroszok azt �ll�tj�k, hogy ugyanez a fenom�n t�rt�nt, amikor a dinoszauruszok kihaltak – azt az id�t a F�ld �ghajlat�nak �s id�j�r�si viszonyainak a gig�szi v�lt�sa jellemzi, �s val�sz�n�leg p�lusv�lt�s is t�rt�nt.

 �sszefoglal�s

 A F�ld jelenlegi Planetofizikai v�ltoz�sai visszaford�thatatlanok. Er�s bizony�t�kok l�teznek, hogy ezek az �talakul�sok egy magas frekvenci�j�, f�nnyel t�lt�tt anyag �s energetikai v�ltoz�k �ltal t�rt�nnek, melyek az anisotropikus csillagk�zi t�rb�l Naprendszer�nk bolyg�k�zi ter�be hatoltak be.  Ez az energia “adom�nyoz�s” hybrid folyamatokat �s felgerjedt energia �llapotokat hoz l�tre az �sszes bolyg�n �s a Napban is. Hat�sukat itt a F�ld�n a m�gneses p�lusv�lt�s felgyorsul�s�ban, az �zon f�gg�leges �s v�zszintes megoszl�s�ban, a katasztrof�lis id�j�r�si esem�nyek magnit�d�ja �s el�fordul�suk megsokszorosodott sz�m�ban... tal�ljuk.

 ... Jelenleg a kutat�k felfednek n�h�nyat az okoz�k k�z�l, ami bolyg�nk elektrom�gneses mezej�nek (elektrom�gneses v�z�nak) �s az �ghajlati g�pezet �sszef�gg�seinek az �ltal�nos felismer�shez vezet....

 ... A reakci�, ezekre a csillagk�zi energia �s anyag “injekci�kra” a helioszf�r�nkba, az �jonan megfigyelt energetikai folyamatok, �s form�ci�k sorozat�val folytat�dik az �sszes bolyg�n, a bolyg�k �s holdjaik k�z�tt, �s a bolyg�k �s a Nap k�z�tt.

 A F�ld, alkalmazkod� k�pess�g�t ezekhez a k�ls� hat�sokhoz �s �trendez�d�sekhez s�lyosb�tj�k �s megnehez�tik, a geol�giai-geofizikai k�rnyezet�nk term�szetes min�s�g�n �s �llapot�n �ltalunk alkalmazott technog�n m�dos�t�sok. F�ld bolyg�nk most egy dr�mai �talakul�s folyamat�ban van az elektrom�gneses v�z m�dosul�sa �ltal, a geom�gneses mez� p�lusv�lt�s�n kereszt�l �s a g�z-plazma burok �sszet�tel�nek, az �zon valamint a hidrog�n tel�tetts�gi szintj�nek a v�ltoz�sain kereszt�l...."

 " ... El�rt�k a Tej�t hatalmas spir�l karj�nak a magasabb energi�j� egyenl�t�i korong t�rs�g�t. Egy �j rendszer “fogadott be” most benn�nket, egy sokkal er�sebb �s hatalmasabb rendszer, �s az energia szinte minden szintj�n v�rhatjuk a v�ltoz�sokat."

 " ... Posztul�tumk�nt lett felt�ve, hogy ez az igazi oka a glob�lis felmeleged�snek, mivel a Tej�t magasabb energia szintjei t�bb mint val�sz�n�, hogy a Napunkat forr�bb� teszik �s az energia kisug�rz�sa is magasabb lesz. T�nylegesen, a h�m�rs�klet emelked�s�t figyelt�k meg Naprendszer�nk minden bolyg�j�n.  Ez meglehet�sen k�l�n�ll�nak l�tszik b�rmelyik helyi fenom�nt�l, mint az �vegh�z hat�s stb. Ez a grandi�zus fordulat val�sz�n�leg a gy�kere a Maya napt�r (a leg pontosabb napt�r bolyg�nkon) megszakad�s�nak, mert a kiindul� pont, a Pleiadok csillag halmaz, sokak szerint a napt�r alapja, nem lehet tov�bb �lland�, amint elkezd�nk t�volodni a kor�bbi el�rel�that� mozg�sokt�l.”

 Naprendszer�nkben T�rt�n� M�s V�ltoz�sok

 Sz�let�si Galaxisunk “h�zass�ga” a benn�nket �jonnan befogadott Tej�t Galaxissal energia v�lt�sokat hoz l�tre, amelyek nyilv�nval�ak minden�tt. Itt van n�h�ny v�ltoz�s, amit a tud�sok megfigyeltek:

 * A s�t�t foltok n�veked�se a Plut�n.

 * Sarki F�nyeket jelentettek a Szaturnuszon.

 * Bejelentett�k az Ur�nusz �s a Neptunusz p�lus v�lt�s�t (magnetikusan p�ros bolyg�k), �s az       Ur�nuszi m�gneses mez� intenzit�s�nak   v�ratlan, nagy-l�pt�k� n�veked�s�t.

 * A Neptunusz f�ny intenzit�s�nak �s a f�ny foltok dinamik�j�nak a megv�ltoz�sa.

 *A Jupiteri m�gneses mez� intenzit�s�nak a megdupl�z�d�sa (az 1992 adatok alapj�n), az �j �llapotok �s folyamatok sorozata, amelyeket ezen a bolyg�n figyeltek meg, mint az 1994 j�lius�ban t�rt�nt robban�s sorozat (az SL-9 „�st�k�s” id�zte el�) k�vetkezm�nyei. Ez m�r a plazmaszer� cs�va megnyugv�sa, amely felgerjesztette a Jupiteri magnetoszf�r�t, azaz t�bblet plazma k�pz�d�st illetve annak ki�raml�s�t id�zve el�, ugyanolyan m�don, mint ahogy a Nap korona m�lyed�sei ragyog� sug�rz�si �vezet megjelen�s�t id�zik el�, centim�terekben kifejezve (13.2 and 36 cm), valamint a hatalmas sarki f�ny anom�li�kat meg a Jupiter-Io �ramlat rendszer v�ltoz�sait id�zve el�.

 Amikor a bolyg�k�zi t�r �j energetikai �s anyagi min�s�g�r�l besz�l�nk, el�sz�r is a bolyg�k�zi ter�let energia t�lt�s�nek �s az anyagi telitetts�g szintj�nek n�veked�s�re kell r�mutatnunk.

 A bolyg�k�zi t�r tipikus, “szok�sos” �llapot�nak e v�ltoz�s�t k�t f� ok id�zi el�:

 *Az anyag ell�t�s/ be�raml�s a csillagk�zi t�rb�l (kisug�rzott anyag, ioniz�lt elemek, meg ezek kombin�ci�i).

 *A 22-es Nap Ciklus tev�kenys�g ut�hat�sa, k�l�n�sen a Napkorona gyors, nagy mennyis�g�, magnetiz�lt szol�ris plazma kil�vell�sei [CME's] s az Energia Felh�ben val� tov�bbhalad�sa.

Val�j�ban, a tud�sok t�bbs�ge vagy minimumra cs�kkentette, a csillagk�zi energia felh� lehets�ges jelent�s�g�t vagy elutas�totta a fogalom l�tez�s�t teljes eg�sz�ben.  Dr. Alexei Dmitriev azonban NEM ...."

Forr�s: An Enterprise Mission Hyperdimensional Report - Richard C. Hoagland - David Wilcock

Angolr�l ford�totta S�ri Izabella, www.fluidemerald.com

 Az eredeti sz�veg The Changes in the Solar System a www.earth-keeper.com weboldalon tal�lhat�

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.